Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Tort ül a középszer
A húszas-harmincas években a fasiszta, az ötvenes évektől kezdődően a kommunista diktatúra üldözte el innen a tehetségeket, most pedig az Orbán-rendszer elől menekülnek. Mert az önkényuralmak legnagyobb ellensége a szabad szellem és az autonóm tehetség. A diktatúra a sértett középszer eldorádója. Vásárhelyi Mária:
„Ahhoz képest, hogy milyen kis nemzet vagyunk, különösen sok világhírű tudóst és művészt adtunk a világnak.” Amióta intézményesült közvélemény-kutatás létezik Magyarországon, az emberek kilencven százaléka egyetért ezzel az állítással. A hatvanas évek vége óta végzett felmérések azt jelzik, hogy nemzeti identitásunk és büszkeségünk talán legszélesebb körben elfogadott alappillére „a magyar egy különlegesen tehetséges nép” gondolata köré rendezhető.
És valóban. A 20. század tudomány- és művészettörténete nem írható meg a magyar származású tudósok és művészek nélkül. Szilárd Leó, a világhírű fizikus egy alkalommal, amikor megkérdezték tőle, mi lehet az oka, hogy egy ilyen kis nemzet tudósai ennyire meghatározó szerepet játszanak a természettudományok fejlődésében, viccelődve azt válaszolta, hogy a magyarok tulajdonképpen más égitestről származó, különlegesen fejlett civilizációból kerültek a Földre. Azóta hívják a harmincas években a zsidóüldözés elől Magyarországról az Egyesült Államokba menekült, káprázatosan tehetséges zsidó származású magyar tudósokat, Neumann Jánost, Szilárd Leót, Teller Edét, Kármán Tódort és Wigner Jenőt Mars-lakóknak.
Mint ahogy a filmiparban szállóigévé vált a mondat, amely George Cukor falára volt kifüggesztve, mely szerint „nem elég, hogy magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned”. Mert Hollywood talán soha nem születik meg néhány zseniális magyar, George Cukor, Kertész Mihály és a Korda fivérek nélkül. A mondás pedig arra vonatkozik, hogy az alapító atyák sikerén felbuzdulva utóbb számos szerencsevadász honfitársunk úgy vélte, Hollywoodban ajánlólevélnek elegendő, ha magyarnak vallják magukat. És hasonlóan fontos szerepet játszott az Egyesült Államok zenei kultúrájának felvirágoztatásában Bartók Béla, Solti György vagy Dohnányi Ernő, akik ugyancsak a nyilasterror elől menekültek el az országból.
Rajtunk kívül egyetlen hasonló méretű és fejlettségű ország sincsen, amely azzal büszkélkedhet, hogy 13 Nobel-díjas tudóst és művészt adott a világnak, ám olyan sincsen, amelyből jószerivel az összes Nobel-díjas elmenekült. Volt közöttük, aki minden kapcsolatot megszakított az országgal, és volt, aki haláláig magyarnak vallotta magát. És csupán egyetlenegy, Kertész Imre halt meg Magyarországon, ám életének utolsó évtizedeit már ő sem itthon töltötte. Valójában csak meghalni jött haza. „Parkinsonom van. Különben soha nem jöttem volna vissza Magyarországra” – nyilatkozta néhány évvel halála előtt a Die Welt újságírójának. A természettudományok területén pedig Szent-Györgyi Alberten kívül az összes magyar Nobel-díjasnak más országok teremtették meg azokat a körülményeket, amelyek lehetővé tették rendkívüli tehetségük kibontakoztatását. Erről azonban nem szeretünk beszélni. Pedig a kép így válik teljessé.
Miközben a nemzeti büszkeségtől dagad a keblünk, ha a „magyar tehetség” kerül szóba, arról nem esik szó, vajon képesek vagyunk-e ápolni, megőrizni, megbecsülni is a tehetséget. A húszas-harmincas években a fasiszta, az ötvenes évektől kezdődően a kommunista diktatúra üldözte el innen a tehetségeket, most pedig az Orbán-rendszer elől menekülnek. Mert az önkényuralmak legnagyobb ellensége a szabad szellem és az autonóm tehetség. A diktatúra a sértett középszer eldorádója. Azoké, akik tehetség, szorgalom és jellem híján, a hatalomhoz dörgölőzéssel, a helyezkedéssel, meg nem érdemelt privilégiumok megszerzésével akarnak érvényesülni. Ők a diktatúrák legfőbb támaszai.
Most, amikor minden gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy egy ország felemelkedésének vagy bukásának záloga az, hogyan állja a versenyt azon a piacon, ahol a tudás, a képzettség, a kreativitás méretődik meg, a magyar kormány háborút indított azok ellen, akik versenyképesek lennének ezen a piacon. És az oktatási rendszer lezüllesztésével az utánpótlás csatornái is bedugulnak. Magasan képzett tudósok, nemzetközileg elismert művészek, a saját erejükből sikeres vállalkozást felépítő üzletemberek csomagolnak és keresnek új hazát. Nem önszántukból, hanem mert a hatalom egyértelműen a tudomásukra hozta, hogy itt nincsen számukra hely. Ha van értelme a kifejezésnek, hogy hazaárulás, akkor az, ahogyan a magyar kormány elherdálja mindazt, amellyel helytállhatnánk a tudásalapú társadalmak közötti versenyben, biztosan az.
(168 Óra)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >