2025. május 12. hétfő
Ma Pongrác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pásztor István – a Magyar Tanszék új vezetője!

Gondolatok egy jubileum után

Az egyszerű halandóban persze felmerül a kérdés: ezt megelőzően nem inkább arról volt-e szó, hogy esetleg a tanszék szellemisége akkor a puszta tekintélyelvűségnek, a szolgai hagyományápolásnak és főleg a pártbefolyásnak mondott nemet a szabad gondolkodás és kritikai értelmiségi magatartás jegyében, ami alapvető kötelessége egy igazi felsőoktatási intézménynek? H.F.K.:

Az újvidéki Bölcsészkar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke fennállásának 60. évfordulóját ünnepelte 2019. október 22-én a kar mozitermében.

Elsőként Pásztor István szólalt fel, mint a Tartományi Képviselőház elnöke. Hatalmi pozíciójával visszaélve, félórás, rágalmazásoktól sem mentes, intelmező és kvázi problémákat feltáró apokaliptikus beszédet tartott, nem ritkán átlépve a jó ízlés határát is.

Irodalmi idézetekkel kezdte, tudálékosan és fontoskodva, hivalkodva „műveltségével”, majd kijelentette, hogy „itt a korábbi időszakban mélyrepülés állt be, a múlhatatlan és felejthetetlen tekintélyű tanár urak után”. Szerinte tagadhatatlan tény, és kinek másnak, ha nem neki hiszünk, hogy „a tanszék felfelé ívelő szakasza egy ponton megtorpant, meg is roppant”, mert szakított „a korábbi hagyománnyal”, és nem kereste vele (mármint Pásztorral) a „párbeszéd” lehetőségét.

Az egyszerű halandóban persze felmerül a kérdés: nem inkább arról volt-e szó, hogy esetleg a tanszék szellemisége akkor a puszta tekintélyelvűségnek, a szolgai hagyományápolásnak és főleg a pártbefolyásnak mondott nemet a szabad gondolkodás és kritikai értelmiségi magatartás jegyében, ami alapvető kötelessége egy igazi felsőoktatási intézménynek? Mert különben miféle értelmiségképzésről lehet szó? Miféle kultúráról? Miféle önbizalomról, amivel az elnök úr szerint el kell látni a hallgatókat, hogy „legyenek bátrak”, „vitatkozzanak”?

De most már minden oké, az elnök úr örömét fejezte ki: a Magyar Tanszék visszatért (!) az alapítói jogokat gyakorló tartományhoz (értsd: a nyájhoz, a VMSZ-akolba), és ezért hála az új, általa mélyen tisztelt tanszékvezető asszonynak, Toldi Évának, aki „építkezésbe” fogott.

Mert egyetemi autonómia ide vagy oda, a magas és szerinte megfelelő „repülés” a Magyar Tanszéken csakis úgy lehetséges, ha „közösen csinálják”. Vele. Az elnök úrral. Mert ő is részt akar venni a magyar nyelvi és irodalomtudományi szárnyalásban, minősíteni és megbélyegezni, megmondani, mi az, ami értékes, mi nem. Pl. pénzmorzsákat szórva, mutatva a mércét meg az utat a balgáknak, hogy az irodalomtudomány merre, meddig, kivel és hogyan szárnyaljon, ő majd leosztja a szerepeket, munkahelyeket. Hiszen, miért van a politikus, ha nem azért, hogy irányt mutasson, sőt parancsoljon a tudós kutatóknak, egyetemi tanároknak a munkájuk végzéséhez, az intézményük vezetéséhez? Mert, lám, el tudnak kanászodni!

Na, de eljött végre elnök úr számára a pillanat, amikor a szembefordulásért revansot vehetett, amikor megkaparintotta a szószéket. Pásztor VMSZ-elnök hosszas, fárasztó és hiteltelen szónoki mutatványban okoskodott irodalmi terekről, paradigmákról, esztétikai indokoltságról, messze túllépve képzelt hatásköreit.

Tudvalevő, hogy parancsuralmi, totalitárius rendszerekben sokszor monumentális művek születnek, csakhogy az is köztudomású, hogy nem ám a rendszer és a pártdiktatúra, holmi közös „szárnylás” dicséretére, hanem ellene!

 

2019. október 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT

A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >

Tovább

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább