Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A szuperkapitalizmus kora
Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. Kisebbség vagyok, bár mindig a kisebbségi kalicka ellen lázadoztam. A kisebbséginek pedig nincs hazája. Mondjam én is, hogy hazatértem Újvidékre? Végel László:
2019. szeptember 24., kedd
Kitekintek az ablakon a hamuszürke égboltra, hazaértem, gondolom kesernyés hangulatban, és eszembe jut, hogy Konrád György mégis hazaérhetett. Hol a haza, kérdezte a Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regényében. „Ahol van tisztelete a személynek és a szónak”, folytatta. Ha nem a legjobb, de mindenesetre ez Konrád legjellemzőbb regénye. Konrád ebben a regényében mégis belátja, hogy a nemzetállam szófogadatlan fia. Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. Kisebbség vagyok, bár mindig a kisebbségi kalicka ellen lázadoztam. A kisebbséginek pedig nincs hazája. Mondjam én is, hogy hazatértem Újvidékre? Felbukkan bennem ez az érzés, de tisztában vagyok vele, hogy mégis saját városomban idegennek számítok. Az idegen hazaért, lehet, hogy ez az ittlétem vezérmotívuma. Nem panaszként hangzik, hiszen ez lehet az ízig-vérig jelenkori érzés, sokkal hitelesebb, mint a szentimentális hazaérés. Nem is lehet hazatérni, következtetek abból az interjúból, amelyet Elfriede Jelinek adott a HVG-nek (2019. szeptember 19). A Nobel-díjas írónő szerint befejeződött a „demokratikus kapitalizmus” kora, s beköszöntött a populizmusnak kedvező „szuperkapitalizmus”. „A romlás virágai, a pestis bűze újraéled, az ősi sírokból kikelt zombiként kísért a gyűlölet, a harag, a nacionalizmus”, nyilatkozza. Maradt a „valóságshow”. Úgy van, ide jutottunk, gondolom, miközben a múlt heti pesti hetilapokat lapozgatom. A 168 Óra címlapján Konrád György fotója, a Magyar Narancsén pedig Rajk Lászlóé. Heller Ágnes után ők is távoznak. Túl sok halál ilyen rövid idő alatt. Konrádra gondolok, arra, hogy megélte miként vallottak kudarcok azok az eszmék, amelyek 1989 után rövid ideig tartó boldogságot jelentettek számára. A Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regényében a hosszú évtizedeken át várt belső békéjéről és magányos idilljéről, ám a halála utáni napokban arra gondolok, hogyan ábrázolta volna a kudarcot, ha a sors megajándékozza még néhány évvel, és elhatározza, hogy folytatja önéletrajzi regényciklusát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >