Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Reccs
A nyolcvanas évek közepén volt egyszer egy olyan teke világbajnokság, ahol mindhárom dobogós helyezett nevét elég könnyű volt kimondanunk. Világbajnok: Bice Gyula, Románia. Második: Csányi Béla, Magyarország. Harmadik: Mihájlovics Ferenc, Jugoszlávia. Minő könnyebbség - bíbelődök el a gondolattal -, ha a nemzeti kiválóságot nem mondjuk, hanem mutatjuk. Minő szerencse, hogy még vagyunk. Milyen jó lenne, ha mindig vigyáznánk egymásra. Igény lenne rá. Komáromi Ákos:
A csend, régi jó barátom, úgy jön velem szembe, hogy pillanatra a vállunk is összeér, elhagyjuk egymást, mire megtorpanunk. Nem szólunk, mert hát a csend, nem kezelünk le, mivel koronavírus. Még csak nem is mosolygunk, mert ez utóbbi keresztbe tett sok mosolynak, a szánk elé emelve a mutatóujjunkat, pszt, vigyázz, figyelj, óvj. Sej, de: légy önzetlen, segítőkész, felelősségteljes, szerény, bátor. Kicsit bátrabb. Nem életszerű, vagyis dehogynem, csak szokatlan még a biztosat is félteni, hallgatózni, tonnányi hírt átszitálni, hogy valami biztató kinézetű rög akadjon fenn a rostán. Ha tudnánk a módját, akkor mellőznünk kéne az olyan időket, melyek során a legjobb cím az óra és a perc, számokban. Az időrendi sorrendben van valami vészjósló, történelmi, végletes szenvtelenség. Lehet, hogy ezért hallom mostanában oly gyakran dőlni a tekebábukat.
Talán Topolya
Az Egység-pálya ajtajában megjelenik Gyík Bandi alakja, mely elég terjedelmes ahhoz, hogy hirtelen kevés fény szűrődjék be közte és a félfák között. A múlt század hetvenes éveinek a vége. A kocsmaasztalok közönsége másodpercnyi hatásszünet után tovább duruzsol, Szoka tanár úr igazít egyet kockás zakóján, és szemügyre veszi frissen osztott kártyalapjait, valamelyik Fillér-gyerek halkan kérdi, látta-e valaki a Misit, nem ártana itt teremnie, mert a Bandi alighanem dobni fog, álligatni kell. Sokat.
A fák ütemesen reccsennek szét a Gyík dobásaitól, az aszfaltborítás láthatatlan vályúja a jobb lyukba (a cár jobbról, majd a jobb dáma balról való érintéséről van szó) vezeti a golyót, mintegy távirányítással, hétfőn majd megint azt írja az újság, hogy Vígh András (a Bandi rendes neve) a tegnapi meccsen megütötte az ezer fát, vagy még annál is többet, ami nem elképzelhetetlen, amikor most is képes hat-hét reccset (egy dobásból mind a kilenc fát) ütni egymás után. Ezen az önérzetes Misi annyira fel tud húzódni, hogy ha egy dobás után, véletlenül, mégis fennmarad a bal paraszt, azt valamelyik döggel (leütött fával), tiszta erőből megcélozza, és közvetlen közelről lecsapja a helyéről, „b…dj meg Gyík, te is meg az is aki először idehozott”, majd csak ezután kezdi felállítani mind a kilenc fát, olyan táncművészi könnyedséggel mozogva köztük, hogy még egy aknamezőn is sértetlenül átjutna. Misi haragját egy dupla rum kiküldésével csillapítja a Bandi, aki egy másik lehetőséget is fontolgat, hogy esetleg megveri, de belátja, hogy az előzőben kevesebb az erőszak, és több a diplomácia. Aztán reccs, és reccs! A strike szót és vírushordozóját, a bowlingot ekkor még nem ismerem, csak hallgatom, ahogy a Gyík zenél.
Béla király
Ha jól emlékszem, akkor a szomszédos Vatrogasac pályán a Tóth Misit nem lehetett megverni ezekben az időkben, csakúgy mint Kazi Pétert Nagykikindán, Ridegh Tibit a vályúktól szintén nem mentes szabadkai Matica sávjain, Jáger Lacit Törökbecsén, a „Mestert”, Szénási Józsit Torontálvásárhelyen (Debelyacsán), mint ahogy Mohácsi Gyulát, Rácz Jancsit sem ugyanitt, aztán Boros Lacit Újvidéken, a Novi Sad pályáján, valamit Mihájlovics Ferit, vagy a világon a legszebben tekéző Mohácsi Zolit, szintén a tartományi székvárosban, a Vojvodina négy sávján. Hazabeszélek, Zoli az én testvéri szeretettel szeretett sógorom, amúgy festőművész, és egy emlékezetes nagy meccsen úgy rakosgatta oda kicsi arany kezével a golyókat az újvidéki deszkára, hogy az utolsó dobásig versenyben volt a sportág akkor verhetetlennek tartott világbajnokával, a Fradi csillagával, Csányi Bélával. Ezek a Vajdaság-szerte élvezettel hallgatott reccsek már tompábbak voltak, az automata tekepályák zsinóron lógó műanyag bábui hirtelen szétrebbenve már nem adták azt a hangot mint egy bepöccentett V12-es motor, olyanok voltak mint egy süllő rablása a csukáéhoz képest, csendesebben szanaszét fröccsenő, menekülő kishalakkal.
Népzene
Ok. A szokásosnál halkabb szombat este van, lábujjhegyen közelít az éjfél, kicsit sajgó lelkemben hol Szabadkán, a Borovo utcájában lévő egyik belsikátorban, hol egy madárcseresznye fákkal borított zombori utca szuterénjében, hol pedig egy sör-bor-pálinka illatú topolyai lebujban, amely marokra fogta és úgy szorította a szívemet, szóval hol itt, hol ott dőlnek reccsenve egymásnak és szóródnak szét a tekebábuk. Meglepem ezzel magam is, de legalább elvonta a figyelmemet egyéb dolgokról, füleltem, jegyzeteltem. Holnap ünnep. A nyolcvanas évek közepén volt egyszer egy olyan teke világbajnokság, ahol mindhárom dobogós helyezett nevét elég könnyű volt kimondanunk. Világbajnok: Bice Gyula, Románia. Második: Csányi Béla, Magyarország. Harmadik: Mihájlovics Ferenc, Jugoszlávia. Minő könnyebbség - bíbelődök el a gondolattal -, ha a nemzeti kiválóságot nem mondjuk, hanem mutatjuk. Minő szerencse, hogy még vagyunk. Milyen jó lenne, ha mindig vigyáznánk egymásra. Igény lenne rá.
Következő cikk: Vírushíradó
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
És most hogyan tovább?
Most ugyan a Fidesszel egy szörnyrendszer light bukott meg, de Magyar Péter kormánya nagyon megnehezítené saját >
Csapdahelyzet a VMSZ számára
Ezek a kizárólagos mondatok az egész vajdasági magyar közösség üzenetét tolmácsolták és szembeállították a határon túli >
VMDK: Stop a politikai erőszaknak!
A megfélemlítés eszközei nem válhatnak a politikai küzdelem részévé! Követeljük a rendőrségtől és az illetékes hatóságoktól >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Radics Viktória: Pásztor és társai a csatlósok közé tartoznak, tehát cinkosok és bűnrészesek
Magyar Péter karakán, szavatartó politikusnak látszik, aki nem legyint elnézően a Fidesz bandavezéreinek és csatlósainak bűneire >
A VMSZ POLITIKAI ÉS ERKÖLCSI BUKÁSA
Pásztor Bálintnak és politikai körének vállalnia kellene a felelősséget, és távoznia a közéletből. Ha ezt nem >
A VMDK azt üzente Magyar Péternek, hogy ne melengesse keblén a viperát!
Felháborító, hogy azok beszélnek partnerségről, akik az utolsó pillanatig kétes körülmények között gyűjtötték a levélszavazatokat a >
Önök legnagyobb bűne, hogy minderről a vajdasági magyarság egy jelentős része még csak nem is hallott!
Az az igazság, hogy Önök morálisan olyan mélyre süllyesztették ezt a társadalmat, hogy évtizedekbe telik majd >
Jó lenne, ha a damaszkuszi úton a VMSZ nem tagadná meg önmagát
Miután a VMSZ vezetői a magyarországi parlamenti választások után azzal mosakodnak, hogy ők nem tehetnek róla, >
Szerbia a mérsékelt autokráciák között
Aleksandar Vučić elnök és a Szerb Haladó Párt uralja a politikai rendszert, hatékonyan ellenőrizve a kormányt, >
VMDK: Palics többet érdemel nem csak kirakatintézkedéseket
Juhász Bálint „stratégiai fejlesztésről” szóló kijelentései, valamint a VMSZ politikusainak – köztük Pásztor Bálint – támogatása >
VMP: A VESZTES POLITIKUSOK LEMONDÁSÁT KÖVETELJÜK
Miután Pásztor Bálint a VMSZ-t belerángatta egy vesztes politikába, és a végsőkig kitartott a FIDESZ támogatása mellett, akkor >