Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Visszafelé sült el, hogy a belorusz államfő megpróbált emberi arcot ölteni
Az utcai tüntetéseket még csak-csak meg tudja magyarázni, a tiltakozókat egyébként is külföldről finanszírozott birkáknak tartja, de most azok fordulnak ellene, akiknek a gyárait csaknem 30 éve megmentette a csődtől. Akiket a törzsválasztóinak tekintett. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Project Syndicate
Egyre több repedés mutatkozik Lukasenko rendszerén. Ezt jelentette a helyszínről a Politikai Kritika című lengyel lap főszerkesztője, aki egyben a Haladó Tanulmányok Intézete nevű varsói kutató intézet vezetője. Sierakowski folyamatosan, szemtanúként követi a fejleményeket és küldi tudósításait. Azt mondja, az elnök szorult helyzetéről mindennél jobban tanúskodik, hogy vasárnap 2-500 ezren vonultak fel ellene az utcákon. Úgy érzékeli, hogy az ellenzék egyre biztosabb a győzelmében, látván saját, hatalmas erejét.
A fordulópontnak azt tartja, amikor a múlt pénteken rengetegen gyűltek össze a Függetlenség terén, ám a rendőrség akkor első ízben nem avatkozott közbe, pedig azon a részen az elcsalt választások óta szigorúan tilos tüntetni. A téren inkább csak jelképesen 50 katona volt, de ők is leengedték a pajzsukat. Az állami tévé pedig mind inkább szolidáris a tiltakozókkal, holott idáig a hatalom engedelmes kiszolgálójának számított. Grodnóban az ellenzék zászlóját vonták fel a városi önkormányzat épületére.
Amikor Lukasenko két napja demonstrációt szerveztetett a saját támogatására, ordított róla, hogy elvesztette magabiztosságát, hogy kicsúszott a kezéből az ellenőrzés. Az ellenzék már nem tart az összecsapásoktól, de vasárnap annyian tódultak az utcákra, hogy a karhatalom még csak ki sem vonult. A tömeg a KGB központja előtt azt követelte, hogy engedjék el az őrizetbe vett felvonulókat. A végén az egykor veszedelmes diktátor és a banditái teljesen kiszorultak a belvárosból.
Die Welt
Visszafelé sült el, hogy a belorusz államfő megpróbált emberi arcot ölteni. Egyre fokozódik ugyanis a rá nehezedő nyomás. Már nem csak az utcákon, hanem a gyárakban is tiltakoznak ellene. Az egész országban leáll a termelés az állami gyárakban, és a dolgozók nem riadtak vissza attól, hogy Lukasenko képébe vágják, mit gondolnak róla. Ennek megfelelően nem éppen a terveknek megfelelően zajlott a minszki üzemlátogatás. Kezdődött azzal, hogy az autokrata kénytelen volt helikopterrel a helyszínre menni, mert láthatólag félt attól, az autókonvojt esetleg útközben feltartóztatják.
Majd a munkások, akikhez törleszkedni igyekezett, azt vágták a fejéhez, hogy „tolvaj”, „hazug” és „szégyen, amit csinál”. Alig pár méterre az emelvénytől azt kiáltották neki, hogy mondjon le! Lukasenko csak nézte, megkövült arccal. Majd közölte, hogy új választások csak a testén keresztül lesznek. Ezek után sarkon fordult és hazarepült. Alighanem pályafutása legnagyobb csalódását éli át mostanság. Az utcai tüntetéseket még csak-csak meg tudja magyarázni, a tiltakozókat egyébként is külföldről finanszírozott birkáknak tartja, de most azok fordulnak ellene, akiknek a gyárait csaknem 30 éve megmentette a csődtől. Akiket a törzsválasztóinak tekintett.
Országszerte hatalmas állami vállalatok beszüntették a munkát, így a világ egyik legnagyobb műtrágya gyára, teherautó üzem, olajfinomító, kohók és a minszki traktorgyár is, ahol a szovjet idők óta az ikonikus „Belarusz” mezőgazdasági vontatók készülnek. Lukasenko szívesen mutatkozik ezeknek a járműveknek a nyergében, hogy mutassa: ő nép közeli kolhozelnök.
A gyári sztrájkbizottság egyik vezetője elmeséli, hogy a korábbiaktól eltérően a múlt vasárnap Tyihanovszkajára voksolt és ő is felvonult a választási csalás miatt. Bízik abban, hogy egyre többen csatlakoznak hozzájuk és állnak le a termeléssel. Merthogy kellenek a változások, de sokan még mindig félnek.
A köztévé egyik szerkesztője arról beszélt, hogy a jólét csak látszólagos. A szülei nevetségesen alacsony nyugdíjat kapnak, a fia pedig csak azért járhat számítógépes órára, mert a család megfinanszírozza neki. A bérek pedig rendkívül alacsonyak, ahhoz viszonyítva pl., amit az orosz televíziós kollégák kapnak. Nála akkor szakadt el a cérna, amikor látta a bántalmazott letartóztatottakat. De most már sajnálja, hogy nem korábban állt át az ellenzék oldalára. Elmesélte ugyanakkor, hogy még most sem számolhat be az utcán zajló eseményekről. Ezért ő is sztrájkol. Ezzel együtt a nézők már láthatták Lukasenko kínos gyári vendégszereplését. Amúgy a tévés szakember leginkább azt szeretné, ha tisztességesen és cenzúra nélkül dolgozhatna.
Guardian
Szomorú időket jósol a lengyel demokrácia szemszögéből a varsói Kultura Liberalna c. folyóirat főszerkesztője és egyik munkatársa, akik egyúttal a berlini Haladó Tanulmányok Intézetének munkatársai. Jaroslaw Kuisz és Karolina Wigura arra számít, hogy az ország kénytelen lesz végignézni, miként bontja le a demokráciát a Jog és Igazságosság. Vagyis a liberális tábor számára még keményebb próbatételek jönnek, mint idáig.
A kormányzat nyilatkozataiból az derül ki – mutat rá a vendégkommentár -, hogy újabb támadás készül az igazságszolgáltatás, valamint a független sajtó ellen. Ezzel párhuzamosan erősödik a nyomásgyakorlás az LMBT-közösség tagjaira. Céljai elérésére a hatalom vegyíti a populizmust és a látványpolitizálást. A „populistainment” lényege, hogy a média a politikai cirkusz részeként igyekszik megragadni és megtartani a közfigyelmet. Háttérbe szorítja az ideológiát, a közösségi háló pedig csak felerősíti az egész folyamatot.
Persze itt nem mindig csak a t. Közönség szórakoztatásáról van szó, hiszen a populistainment szolgálhat a félelem és a megvetés felszítására is. De a legnagyobb baj, hogy ily módon a közbeszédben a margóra szorul az igazság. És ez nem csupán a politikai stílus kérdése. Kaczynskinak, Orbánnak és Trumpnak megvan a saját programja. Maguk alá akarják gyűrni az állami intézményeket, illetve a sajtót. Pontosan tudják, hogy a dopamin igen jól segít átvinni az ingert. Ezért szítják az érzelmeket, terjesztenek pletykákat, kényszerítik védekezésre az ellenzéket.
Ez a stratégia nagy feladat elé állítja a liberális demokrácia védelmezőit, mert azok hiába nevezik a másik oldalt fasisztának, tekintélyelvűnek. Ez már nem hat a választókra. Ezért a jogállam híveinek is meg kell tanulniuk, mekkora erőt jelent a dopaminra épülő politizálás. Ha nem, az eljelentéktelenedés vár rájuk. Vagyis alternatív előadással kell kirukkolniuk. Pl. úgy, hogy valamilyen konkrét témához kapcsolódva folytatnak kampányt. A másik lehetőség, hogy bátran beszéljenek olyasmiről, ami általános elégedetlenséget, félelmet okoz.
Nem visszaélniük kell az érzelmekkel, hanem használni azokat. Ám ha erre képtelenek, akkor legalább 10 évig nem tudnak beleszólni a dolgokba, nem csak lengyel földön, hanem az egész világon.
Independent
Trump és brazil kollégája leszerepelt, de azért nem minden populista kezelte csapnivalóan a vírusválságot. Így látja ezt az egykori brit munkáspárti miniszterelnökről, Tony Blair-ről elnevezett elemző intézet egyik kutatója. Brett Meyer épp ezért úgy gondolja, hogy a fertőzés egyáltalán nem bizonyította az ilyen rendszerek eredendő gyengeségét. A világon jelenleg összesen 17 országban van hatalmon populista politikus, közülük csupán öt becsülte le a Covid-19 következményeit. A többiek nagyon is komolyan vették a bajt. Így Erdogan, az indiai elnök és a cseh kormányfő.
Abban viszont különböztek egymástól, hogy mennyire alkalmaztak liberális eszközöket. Bulgáriában, Csehországban, Olaszországban és Venezuelában egyáltalán nem használta ki a kormány a fertőzést, hogy saját hatalmát növelje, és nem is csapott le az ellenzékre. Izraelben, Szerbiában és Sri Lankán köztes utat választottak. 5-en viszont: Magyarország, Lengyelország, a Fülöp-szigetek, Törökország és India ezzel szemben illiberális választ adtak a problémára. Orbán Viktor meghatározatlan időre korlátlan felhatalmazást kapott, aminek segítéségével megkerülhette az Országgyűlést.
Mindent egybevéve úgy áll, hogy a populizmus túléli a megpróbáltatást, sőt több helyütt még meg is erősödik. Hiszen jól állnak a közvélemény kutatásokban azok, akik nem vették félvállról a bajt. Ez pedig felbátoríthatja őket, hogy még inkább korlátozzák a szabadságjogokat, nyesegessék a fékeket és ellensúlyokat. Kapóra jön nekik, ha elhúzódik gazdasági visszaesés a világban. A populisták a ragály során ügyesen lovagolták meg kedvenc témáikat: a bevándorlás elutasítását és a globalizációt.
EUobserver
Az egyik tekintélyes nemzetközi civil szervezet vezetője arra figyelmeztet, hogy a tekintélyelvű politikusok mesterségesen keltenek hajcihőt az LMBT-jogok körül. Civilizációs álproblémát gyártanak belőle, de a jelenség már annyira általános, hogy mindenütt tapasztalni, ahol nacionalista kormányok irányítanak. Michael Meyer-Resende, a Berlinben működő független Democracy Reporting International igazgatója példaként említi, hogy a magyar kormány nemrégiben megtiltotta a nemváltás feltüntetését a személyi igazolványokban. De nem jobb a helyzet a lengyeleknél és az oroszoknál sem.
Kínálkozik a következtetést, hogy a szélsőjobb számára természetes tartozék a nacionalizmus és a melegellenes beállítottság, de ez nem okvetlenül van így. A meggyilkolt holland szélsőséges, Pim Fortuyn maga is homoszexuális volt és elutasította, hogy az iszlám tagadja a többi közt a melegek jogait. Utódja, Geert Wilders ugyanezen a nézeten van. Ezzel együtt a kemény LMBT-ellenes retorika és fellépés alap a nacionalista és radikális csoportok számára.
Az azonban kétséges, hogy ezeket a nézeteket széles társadalmi körök osztanák. Hogy mégis terjesztik őket, arra az a válasz, hogy igen, mert az antidemokratikus rendszereknek politikai számításból szükségük van rá. Sok tekintélyuralmi rezsim ugyanis pontosan tudja, hogy nem népszerű. Épp ezért sikeresen fordítanak egyet a közbeszéden, azt állítva, hogy ők azok, akik hatékonyan védik meg az életmódot. Mindent úgy állítanak be, hogy az a hagyományos-konzervatív, illetve haladó-liberális ellentétet rejti. És kit érdekelnek a demokratikus részletek, ha közben civilizációs csata folyik?
Orbán Viktor pl. a Néppártnak küldött levélben igyekezett megvédeni a demokratikus magyar intézmények körüli változásokat. De miről beszélt? A kereszténységről és a meleg házasságról. Duda elnök választási győzelmén felbuzdulva, a PiS fokozza a támadásokat az LMBT-hez tartozó emberek ellen, de azt kultúrharcnak álcázza, miközben a maga javára módosítja a jogállami játékszabályokat.
A másik oldal úgy védekezhet, hogy rámutat a kulturális háború hamis forgatókönyvére. Amúgy a szociálisan konzervatív nem azonos a tekintélyelvűvel. Köztestületek nem támogathatnak hátrányos megkülönböztetést alkalmazó politikát, mint pl. Lengyelországban, ahol több városban is LMBT-mentes övezeteket alakítottak ki. De közben nem igaz, hogy az illiberális változat a demokrácia egyik formája volna, csak konzervatív. Merthogy a tekintélyelvűek éppen ezt akarják elhitetni.
Ám csupán egyféle demokrácia létezik: az, amely védi az alapjogokat és szabadságokat. A szabadon választott kormányok ezen belül formálhatják politikájukat. A demokrácia számára nem az gond, ha egy irányvonal jobboldali vagy liberális. Hanem ha autoriter célokat akarnak elérni jogállami köntösében.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >