Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Gyűlöletspirál
Az augusztus elején szokásos megemlékezésnek (ünneplésnek, koszorúzásnak) a már megszokott belgrádi hőzöngések mellett mindenképpen van egy új hozadéka: a szerb–horvát megbékélés felé tett első lépésről kell immár beszélnünk. Fontos lehet ez a kölcsönös gesztus, célja pedig hosszú távon a gyűlöletspirál megszakítása – ahogy azt Boris Milošević fogalmazta knini beszédében. Németh János:
A zsúfolásig megtelt művelődési házban az egykor tízezernyi lakosból helyben maradtak szinte mindegyike ott volt. A szónokok egymást váltották, majd a mikrofonhoz lépett a belgrádi vendég, a Szerb Radikális Párt főtitkára. A fiatalember vezérszónokként bátorította a helyieket: „Ez a föld szerb föld volt, és most már mindörökre az is marad. Soha többé nem lesz az usztasáké, nem lesz Franjo Tuđman országának része, hanem ti mindannyian Nagy Szerbiában fogtok élni….” A közönség tapsvihara és hangos éljenzés kísérte a jogvégzett fiatal vendég felszólalását a banijai (Horvátország) kisvárosban.
Öt hónappal később
Az elhíresült glinai beszéd ma is meghallgatható, könnyen visszakereshető a világhálón. Ahogy a később, 1995 júliusában elhangzott szerbiai parlamenti felszólalás is, a srebrenicai tömegmészárálás napjaiban, amely szerint „minden meggyilkolt szerbért száz muzulmánt ölünk meg”. A félreértések elkerülése érdekében ideírom a glinai beszéd dátumát is: 1995. március 20.
A szónok egyik felszólalását sem emlegeti, kerüli a választ, ha valaki szóba meri hozni ezeket a szónoklatokat. Azóta nemcsak negyedszázad telt el, hanem az ifjú politikus időközben pártot és irányt is váltott: nem a szélsőséges csetnik vajda híve, hanem annak alelnökével együtt új politikai szervezetet hozott létre Szerb Haladó Párt néven. A megalakulást követően mindössze négy évvel már kormányfőhelyettes, majd miniszterelnök, három éve pedig köztársasági elnök lett Szerbiában. A pártcsere egyúttal politikájuk megváltoztatását is jelentette, mivel hirtelen Európa nagy barátai lettek, kijelentve, hogy Szerbia jövője az Európai Unióban van. Azóta – állítólag – ezen az úton halad az ország.
Glina városába viszont a főtitkári szónoklat elhangzását követően nem egész öt hónappal bevonult a Horvát Köztársaság hadserege. A polgári lakosság – ekkor már többségében szerb nemzetiségűek – elmenekült. Feltehetően a márciusi szónoklat hallgatósága is jobbnak látta, ha távozik. Akkor, 25 évvel ezelőtt a szónok nem fogadta őket Belgrád bejáratánál, nem tartott nekik tüzes beszédet. Kérdéseket sem tehettek fel neki a traktorokon, pótkocsikon, rozoga munkagépeken érkező szerencsétlenek, akik hazátlanokká váltak.
A kioktatás
Pontos kimutatás nincs a menekültek tényleges számáról, a horvát hatóságok kisebbíteni igyekeznek azt, a szerbiai illetékesek pedig felnagyítják. A nemzetközi megfigyelők jelentései és beszámolói közel 150 ezer emberről szólnak, akik zöme Szerbiában, illetve a boszniai szerb entitás területén találtak menedéket. Jobbára az onnan elűzött nem szerb nemzetiségűek házaiban, lakásaiban vagy közösségi szállásokon, esetleg rokonoknál élnek.
A Horvátország területén belgrádi segítséggel, anyagi és minden más támogatással létrehozott bábállam, az egykori Szerb Krajina Köztársaság megszűnt létezni. A horvát hadsereg és az állami vezetés diadalt ült az 1995. augusztus 4-től 8-ig tartott Vihar nevű hadművelet nem várt sikerét követően, a szülőhelyükön maradt szerbek pedig megpróbálták újraszervezni az életüket. A rövid életű, önállónak látszó és annak hitt államiságot a Horvát Köztársaságba való visszailleszkedés nehéz évei követték, és ez a folyamat ma is tart. Csak kevés menekült tért vissza egykori lakhelyére, és a bábállam vezetői is Szerbiában maradtak vagy Hágába kerültek. A Belgrádból irányított háborús vezéreket mérsékelt(ebb) horvátországi szerb politikusok váltották. Így került a Horvát Száborba Milorad Pupovac, majd négy évvel ezelőtt Boris Milošević. Ez utóbbi immár a frissen felállt horvát kormány miniszterelnök-helyettese, és részt vett a Vihar nevű hadművelet (hivatalosan: katonai-rendőrségi művelet) évfordulójának Kninben, az egykori bábállam „fővárosában” minden év augusztus 5-én megrendezett ünnepi megemlékezésén. Az idén, a 25. évfordulón először volt jelen horvátországi szerb politikus. Kapott is ezért hideget-meleget Belgrádból a fiatal šibeniki jogász a bulvársajtóban, de komolyabbnak számító lapokban is lehazaárulózták, összeírtak róla mindent. A politikusok is kioktatták horvátországi szerb kollégáikat, a szerb államfő pedig egyenesen azt nyilatkozta, hogy tárgyalt Milorad Pupovaccal a knini jelenlétről, de „nem értették meg egymást.” Magyarra fordítva: a hivatalos Belgrád ellenezte a horvátországi szerb vezető knini jelenlétét. Mi több, egyesek kimondottan azt szeretnék még ma is, ha a horvátok nem ünnepelnék a katonai győzelmet, hanem megemlékeznének az elüldözöttekről és a Vihar nevű hadművelet mintegy másfél ezer szerb áldozatáról. Az ilyen jellegű reagálásokat az sem állította le, hogy a horvát kormány másik alelnöke, Tomo Medved, a katonai veteránok minisztériumának vezetője koszorúzott Grubori faluban (Knin közelében), ahol negyedszázada több idős helyi, szerb nemzetiségű polgárt gyilkoltak meg az átvonuló fegyveresek.
Az augusztus elején szokásos megemlékezésnek (ünneplésnek, koszorúzásnak) a már megszokott belgrádi hőzöngések mellett mindenképpen van egy új hozadéka: a szerb–horvát megbékélés felé tett első lépésről kell immár beszélnünk. Fontos lehet ez a kölcsönös gesztus, célja pedig hosszú távon a gyűlöletspirál megszakítása – ahogy azt Boris Milošević fogalmazta knini beszédében.
Utóiratként talán nem árt megerősíteni, hogy az írás elején idézett glinai szónok Aleksandar Vučić volt. Ő ígérte akkor Nagy Szerbiát az ottani hallgatóságának. Ahogy nekünk, ma és itt élőknek az aranykort. Úgy ne járjunk, mint a glinaiak.
Az írás nyomtatott változata a Családi Kör hetilap 2020. augusztus 13-ai számában jelent meg.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK
Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >