Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Oda az unió méltósága
Elhamvad a moriai tábor és vele együtt a szolidaritás is, no meg az értékkánon, amit az EU állítólag képvisel – mutat rá a kommentár. Oda az unió méltósága. Hogy leplezze bűnét, Brüsszel sietett kifejezni szolidaritását és teljes támogatásáról biztosította a migránsokat. Németország pedig arra szólított fel más tagokat, hogy vegyenek át menedékkérőket. De mit csináltak idáig? Hónapok óta késik a migrációs politika megújítását szolgáló javaslat, mert a kormányok nem mutatnak szinte semmiféle szolidaritást. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
A magyar vezetés aligha számított ilyen tiltakozásra a Színház és Filmművészeti Egyetem kapcsán, de hát itt már jó ideje nem egyszerűen az iskola a jövője a tét. Kulturkampf dúl Magyarországon, mert Orbán úgy gondolja, hogy liberális diktatúra érvényesül a sajtóban, a művészetekben és a felsőoktatásban. Ebbe a keretbe illeszkedik a gazdasági nyomásgyakorlás a hatalommal szembehelyezkedő sajtóra, valamint a Soros támogatta CEU elleni fellépés, továbbá, hogy addig szorongatták a Tudományos Akadémiát, amíg az bele nem ment, hogy ott nagyobb legyen a központi befolyás.
Az SZFE bedarálását már májusban elhatározták, amikor még az emberek csak a vírusjárvánnyal foglalkoztak, majd fű alatt meg is valósították az ötletet, amihez Vidnyánszky Attila volt a faltörő kos, miután megszűnt az eddigi akadály: az iskola autonómiája. Ő már mindenre rátette a kezét színházi világban. Annak idején a Nemzetiben beült Alföldi Róbert helyére, aki csupa olyan értéket képviselt, amit az orbáni kulturrevoluzzik megvetnek: baloldali, nemzetközi és meleg. A jelenlegi botrányban úgy foglalt állást, hogy akik Magyarországon nőttek fel, azok számára más jelenti a jó színházat, mint Vidnyánszkynak, aki a magyar lelket és magyar gondolatot írta ki zászlójára.
Írd és mondd, hét egyetem kerül az államtól alapítványokhoz, a kuratóriumokat mindenütt a kormány nevezi ki. Ily módon akarják elérni, hogy később se gátolja semmi a megcélzott nemzeti, jobboldali hegemóniát. De ha félretesszük a politikai és művészeti ízlés szempontjait, akkor is azt kell mondani, hogy Orbán a régi kommunista, majd balliberális köntösbe bújt kommunista elit jó tanítványának bizonyult. Az persze nem csupán Magyarországon történt meg, hogy a korábbi vezetés a rendszerváltás után is megőrizte helyét, ideértve a művészeteket és a sajtót, és ily módon azután uralta a közbeszédet.
Hogy mennyire azonos a mostani és a korábbi hatalom gondolkodásmódja, arról árulkodik, amit Gyurcsány Ferenc mondott, hogy ti. a „pártkatona” Vidnyánszky megnézheti magát, ha bukik a kormány. Utóbbinak azután több sem kellett.
A magyar konzervatívok számára azonban ez sem lehet indok, hogy még rendíthetetlenebbül belesodródjanak a saját kulturális forradalmukba, amely immár riasztó méretű. Példa erre az a cikk, amely két éve a Magyar Időkben jelent meg, és amely régi időket idéz, amikor kritikát és önkritikát sürget a jobboldali tábor elhajlói részéről.
Süddeutsche Zeitung/Frankfurter Rundschau/DPA
Igen találékonyak az SZFE diákjai a hatalom ellen vívott küzdelemben, de csak így van esélyük, miután a kormány évek óta nyomul a kulturális-tudományos életben. Minden további nélkül már átszervezett egy sor másik felsőoktatási intézményt, megszüntette a Tudományos Akadémia önállóságát és elérte, hogy sajtóorgánumok túlnyomó többsége a hivatalos álláspontot szajkózza.
A tiltakozó hallgatók vissza akarják szerezni az autonómiát, amit a jobboldali, nemzeti kormány azért számolt fel, mert anélkül nem tudja elérni ideológiai célkitűzéseit. De azt is igyekeznek megakadályozni, hogy a kuratórium tagjai betehessék a lábukat az elfoglalt épületbe. A tiltakozásnak a piros-fehér csíkos, széles ragasztószalag a jelképe, a szolidaritás megnyilvánulásaként már sokfelé kitűzték: házakra, autók visszapillantó tükrére, hátizsákokra, kutyák pórázára. A tiltakozás eddigi legnagyobb sikere vasárnap az élő lánc volt.
Hogy mi lesz az egyetemmel, az igen fontos az ország urai számára. A színházi szakmában Vidnyánszky mondja meg a frankót, ő dönt a támogatásokról. Orbán feltétlenül megbízik benne, miután a Nemzeti igazgatójának a keresztény és nemzeti színház ideálja lebeg a lelki szemei előtt. Az a becsípődése, hogy az SZFÉ-ről generációk óta csakis balos színházi szakemberek kerülnek ki, zárt rendszert alkotnak, de ennek véget kell vetni.
A Kárpát-Ukrajnából áttelepült rendező úgy érezte, hogy nem értik meg és igazságtalanul a háttérbe szorították, amikor 2002-ben sikertelenül pályázott az ország első társulatának igazgatói posztjára. Majd felkínálkozott Orbánnak, aki igen nagy hasznát veheti a kultúrforradalomhoz.
Ám a diákok felé árad a rokonszenv, külföldről is. A bécsi Burgtheater pl. 10 ösztöndíjat ajánlott fel nekik. A fiatalok szóvivője, Szurdi Panni kijelentette, hogy addig küzdenek, amíg nem nyerik vissza az autonómiát és nem lép le a színről a kuratórium. Miközben a hatalom azzal fenyegetőzik, hogy másutt szervezi meg az oktatást. A hallgatók pontosan tudják, hogy csak akkor kerekedhetnek felül, ha nagy kitartás van bennük.
Die Presse
A határok lezárása önmagában semmire sem jó a vírus ellen, jelentette ki az osztrák Európa-ügyi miniszter asszony. Csakhogy az EU-ban a biztonság és az egészségügy kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis a kormány felelőssége, hogy a lehető legjobban megvédjek polgárait a fertőzéstől. Edelstadler, aki a határzár ügyében személyesen szeretett volna találkozni magyar kollégájával, Varga Judittal, csak éppen a járvány megakadályozta a tárgyalást, egyetért azzal, hogy az egyoldalú magyar lépés nem éppen az európai egységről árulkodik. Épp ezért az szorgalmazza, hogy mielőbb kezdődjön vita az EU-ban a közös jövőről, ideértve a migrációs politika reformját.
Euractiv
Elhamvad a moriai tábor és vele együtt a szolidaritás is, no meg az értékkánon, amit az EU állítólag képvisel – mutat rá a kommentár. Oda az unió méltósága. Hogy leplezze bűnét, Brüsszel sietett kifejezni szolidaritását és teljes támogatásáról biztosította a migránsokat. Németország pedig arra szólított fel más tagokat, hogy vegyenek át menedékkérőket. De mit csináltak idáig? Hónapok óta késik a migrációs politika megújítását szolgáló javaslat, mert a kormányok nem mutatnak szinte semmiféle szolidaritást.
Először beütött a koronaválság, majd az unió nem akarta, hogy az újjáépítési csomag alku tárgya legyen a migránsellenes Orbánnal zajló vitában. De amint létrejött a megállapodás, megint takaréklángra került az egész reform. Csak remélni lehet, hogy a dolgok gyorsan jobbra fordulnak. De ha nem, akkor a Leszboszon tartózkodó 4 ezer gyerek remélhetőleg egy napon olvas majd Orbán Viktorról, akinél senki sem követeli határozottabban hogy Európa térjen vissza keresztény gyökereihez. Ő egyébként a bevándorlás legnagyobb ellenfele. Ő és a többi kicsi „Orbán” egyelőre biztonságban van az európai középjobb nyújtotta menedékben.
Die Welt
A konzervatív német lap úgy látja, hogy a Leszbosz szigetén kiégett, túlzsúfolt menekülttábor az unió gyengeségét mutatja, ám a politikusoknak ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy a migránskérdés csakis közös erőfeszítéssel oldható meg. Azonban Magyarország és egy pár másik állam miatt egyhamar nem találják meg a kivezető utat és már rég berozsdásodott Merkel terve, hogy meghatározott kulcs alapján osszák el a menedékkérőket a tagok között. Úgy hogy nem marad más választás, mint hogy összeálljanak azok a kormányok, de ne spán ketten-hárma, amelyek hajlandóak segíteni a szerencsétleneken.
A Moria-i katasztrófa borzalmas, de előre lehetett látni. Aki érdeklődött a dolog iránt, az tudhatta, hogy humanitárius dráma játszódott le a földrész közepén. Brüsszel, a tagállamokkal együtt nem fordította el a fejét, de hagyta, hogy megtörténjen ez a szörnyűség. Az EU lejáratta magát, tehetetlennek bizonyult, fekete nap ez a számára. A rideg szív és gonosz szándékok következménye. De a német belügyminiszternek igaza van, amikor sürgeti, hogy Berlin azonnal fogadjon be egy csomó menekültet. Vsizont ettől még az uniónak lépnie kell, mert máskülönben nem rendeződik a helyzet. A Bizottságnak pedig kellő nyomást kell kifejtenie e cél érdekében.
Neue Zürcher Zeitung
Az EU ugyan harcol a korrupció ellen, de igazából maga is a probléma része, hiszen ahogy pl. Szófiában hangsúlyozzák a kormány visszaélései ellen tüntető tömegek: Brüsszel az anyagi támogatással egy maffiaállamot hízlal. És való igaz, hogy az uniónak nem állnak rendelkezésére megfelelő ellenőrző mechanizmusok – állapítja meg a svájci lap. Hiába helyezte Bulgáriát annak idején különleges megfigyelés alá, az eltelt 13 nem sok eredményt hozott. A hatalom kevesek kezében összpontosul, ebből viszont az következik, hogy elmaradnak a külföldi befektetők, nyomorúságosak a bérek, tömeges a kivándorlás, ugyanakkor óriási uniós pénzek érkeznek, ám semmiféle pozitív hatásuk nincs.
Pedig működik az OLAF és hamarosan feláll az Európai Ügyészség is, azaz nem az intézmények jelentik a gondot, hanem a politikai akarat hiánya. Boriszov pártja az EPP tagja, így jelentős szószólója van nem csupán Brüsszelben, hanem Berlinben is. Vele szemben egyszerűbb megértőnek lenni, mint Orbán Viktor esetében, mert a bolgár vezető nem ideológiai alapon hurrog le mindenkit, körmönfontságát elegánsan odaadó nyilatkozatokkal leplezi.
Az EU könnyedén megteremthetné azokat az eszközöket, amelyek révén szembeszállhatna a jogállam megsértőivel, és nem csak Bulgáriában. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini agytröszt bedobta, hogy a szubvenciókat az Európai Bíróság ítéletétől tegyék függővé. Vagyis csak az a tag kaphasson anyagi támogatást, amely tiszteletben tartja a demokráciát. Ha nem, és ezt az EUB kimondja róla, akkor automatikusan ugranának a brüsszeli források. Ám itt megint beleköp a levesbe a politika. Mert ugyan a Bizottság és az EP az ötlet mellé állt, ám az jelenleg elképzelhetetlen, hogy az állam- és kormányfők egy ilyen fontos jogkört az EU legfőbb ítélőszékének adjanak át.
New York Times
A szabadság forog kockán, amikor azt látni, hogy összedől az igazságszolgáltatás, miután Magyarországon, Törökországban és Indiában a bíróságokból csendes szemlélő és cinkos lett az autoriter kormány oldalán. Erre figyelmeztet egy indiai professzor, aki a Columbia Egyetem jogi karán is tanít. Madhav Khosla emlékeztet arra, hogy a 3. hatalmi ág egykor azért jött létre, mert pajzsra volt szükség a többség zsarnokságával, az állam tekintélyelvű próbálkozásaival szemben. Védte a szabadságot és kikényszerítette az elszámoltatást. Sajnos, ez ma már nincs így.
Ennek igazolására a szerző felidézi, hogy az autoriter magyar vezetés módszeresen megfosztotta hatékony fellépés lehetőségétől az igazságszolgáltatást, amikor kényszernyugdíjazott egy sor bírót és a helyüket vazallusokkal töltötte be. Szó volt közigazgatási bíróságok felállításáról is, ezeket a kormány ellenőrizte volna, de ezt a tervet ejtették. Viszont decemberben olyan törvény született, amelynek segítségével a politikailag kényes ügyeket az autonómiáját már csak hellyel-közzel őrző Alkotmánybíróság elé lehet vinni, az pedig tele van a Fidesz kádereivel. A cikk arra is emlékeztet, hogy a 2018-as választás után személyes okokra hivatkozva több bíró is lemondott, de az időzítés és a bejelentése nagy száma arra utal: kormányzati nyomás lehetett mögötte.
Kim Lane Scheppele azt mondja, nagy különség van a régebbi és a mai autokraták között. A korábbiak ugyanis tömegesen sértették meg az emberi jogokat, az utcákra pedig kivezényelték a fegyveres erőket, hogy megszerezzék a hatalmat. Napjainkban azonban az utódoknak nincs szükségük erőszakra, ők a jogot használják ki. A bíróságok létalapját ugyanakkor sosem a néptől kapott felhatalmazás képezte. Arra épült, hogy ellenőrzés alatt tartja a politikai képviseletet és megvédi az embereket a politika szélsőségeitől. Így a jövő számára most az az igazi kérdés, a bíróságok döntései legitimek lesznek-e, miután ezek a testület külső-belső okok miatt összeomlanak önálló tényezőként.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >