Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A liberalizmus pereztrojkája
Timothy Garton Ash szerint az európai liberálisoknak lassan stratégiai választ kell adniuk a többi közt a magyar és a lengyel kormánynak, amelyek kétségbe vonják e politikai rendszer életképességét. Hiszen a másik oldal nagy dérrel-dúrral nyomul. Ezért a liberalizmusnak peresztrojkáján kell átesnie. Itt egyrészről a szolidaritás és egyenlőség iránti vágy, másfelől pedig a közösség és identitás igénye áll egymással szemben. Ezért olyan liberális politikát kell kidolgozni, ami több szolidaritást és egyenlőséget, több közösséget és identitást tartalmaz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
Magyarország és Lengyelország bojkottálja a 750 milliárd eurós újjáépítési program jóváhagyását, hogy ily módon torpedózza meg kemény jogállami mechanizmus bevezetését. Ennek érdekében a két kormány két napja megtagadta, hogy meginduljon a nyári EU-csúcson kínkeservesen tető alá hozott kompromisszumos javaslat elfogadási folyamata. Pedig az idő szorít, hiszen a csomagnak elvileg január 1-én életbe kell lépnie. Ám pénteken, az uniós nagykövetek értekezletén Budapest és Varsó nem volt hajlandó támogatni, hogy formálisan is kezdetét vegye a folyamat, amelynek során a nemzeti parlamentek áldásukat adják az állam- és kormányfők döntésére. Vagyis voltaképpen túszul ejtették a készülő megállapodást.
Pedig csak rá kellett volna bólintaniuk. A két kormány utána is bőven nyomást tudott volna gyakorolni, mert elegendő, ha egyetlen nemzeti parlament vétóz és összeomlik az egész júliusi egyezség. Ám ehelyett azt választották, hogy haladéktalanul sarokba szorítják a partnereket. Az üzenet egyértelmű: amíg nem látják világosabban, milyen is lesz a jogállami feltételrendszer, addig meghiúsítanak minden előrelépést. Azaz ha nem tetszik nekik a készülő rendszer, akkor nem haboznak veszélybe sodorni a gazdasági mentőtervet.
Az Európai Tanács jó két hónapja meglehetősen nyakatekerten fogalmazta meg, miként is kívánja összekapcsolni a demokratikus normák betartatását és a támogatások folyósítását. Pont azért, hogy ne provokálja a magyar és a lengyel vezetést. Orbán azóta jelezte, hogy hajthatatlan, ám Macron pártjának egyik EP-képviselője szerint svindlizik, blöfföl, mert nagyon is rászorul a felzárkóztatási alapokra. A lengyelek viszont lebegtetik az álláspontjukat, mivel mint egy brüsszeli diplomata rámutatott: pontosan tudják, hogy nekik 23 milliárd euró esne le a csomagból. Ezért nem valószínű, hogy követik a magyar politikust.
A budapesti és varsói lépés láttán több más ország szintén úgy döntött: megakasztják a jóváhagyási eljárást, mert meg akarták mutatni a két kötekedő országnak, hogy nem hagyják magukat megfélemlíteni és ragaszkodnak a jogállami elvek számonkéréséhez. Ebben a finnekkel kiegészülve a takarékos négyek jártak élen.
Az Európai Parlament, amelynek szintén beleszólása van a kérdésbe, azt kívánja, hogy a szóban forgó mechanizmus a lehető legszélesebb körű legyen, és ne csupán a csalásra, korrupcióra és az érdekütközésre vonatkozzon, amint az von der Leyen a minap az unió helyzetéről tartott beszédben vázolta. A liberális frakció vezetője, a román Ciolos ezt úgy fogalmazta meg, hogy a közpénzek korrekt felhasználása érdekében működő igazságszolgáltatásra, tisztakezű közigazgatásra van szükség, ennélfogva az európai értékek érvényesítésére. Ebben egyetért a négy nagy pártcsalád.
Spiegel
Ijesztőnek tartja a magyar sajtóban tapasztalható állapotokat a Bizottság alelnöke. Merthogy a média már nemigen közöl kritikus anyagokat a hatalomról, ezért a legtöbb embernek aligha van valós képe a tényleges helyzetről. Ily módon Jourová szerint az Orbán Viktor által szorgalmazott demokrácia nem illiberális, hanem egyszerűen beteg. De még az is megtörténhet, hangsúlyozta, hogy a választások egy ponttól kezdve már nem lesznek szabadok. Felhívta azonban a figyelmet, hogy ha a nép úgy dönt, akkor a miniszterelnök hiába kapaszkodik a hatalomba, távoznia kell.
Kiemelte, hogy Magyarországon eltűnőben van a sajtó sokszínűsége, ami azért nagy baj, mert demokrácia nem létezik, ha a társadalom nem tudja szabadon tájékozódni. Éppen emiatt a Bizottság az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kíván fordítani a média függetlenségére. Bár az tény, hogy az új tagállamokban az emberek sokszor még mindig toleránsak olyan vezetőkkel szemben, akik teljhatalmat akarnak maguknak.
Mint mondta, a magyar és a lengyel vezetés idáig rendre azt a taktikát alkalmazta, hogy állandóan arra hivatkozott: az általa bevezetett szabályozást más tagállamok is alkalmazza. De pont azért teszik közzé a hónap végén a Bizottság demokrácia felmérését mind a 27 országról, hogy végre egységes legyen a megítélés, és egyetlen tag se mondhassa, hogy utaznak rá. Így ugyanis kiderül, hogy az adott helyen elfogadható-e a jogállam vagy sem.
Jourová nem hajlandó engedni abból, hogy a következő pénzügyi időszakban a demokratikus normák érvényesülésétől kell függővé tenni a támogatások kifizetését mind a költségvetés, mind a gazdasági mentőcsomag kapcsán. Lát esélyt arra, hogy a zsebén keresztül jobb belátásra lehet bírni a jogállamiságot módszeresen megszegő országokat. Mint megjegyezte, itt akkora pénzek forognak kockán, hogy ő maga csak akkor lenne nyugodt, ha sikerülne hatékony jogállami mechanizmust életbe léptetni.
Hozzátette, hogy Orbán így is megkísérelheti sarokba szorítani a többieket, hiszen nem lehet elhúzni főleg az olaszok és a spanyolok megsegítését, de Budapest és Varsó gazdasági helyzete sem olyan, hogy a két ország sokat ugrálhat. Ezért nem kell a megbékítésükre törekedni. Sőt, tragikus volna, ha nem jönne létre olyan rendszer, amelynek révén nem lehetne megkövetelni a jogállamiság tiszteletben tartását.
Profil
Az osztrák külügyminiszter több kérdésben is védelmébe vette a magyar kormányfőt, bár azt állította, hogy a színfalak mögött viszont több ízben is kerek-perec megmondta a véleményét Orbánnak, a nyilvános bírálattól azonban tartózkodik. Schallenberg ezt akkor közölte, amikor nekiszegezték, hogy korábban a lapnak nyilatkozva korántsem volt ennyire visszafogott az Európai Néppárt elnöke, sőt, Weber kijelentette: a Fidesz nem maradhat a pártcsaládban, ha nem módosít több ponton is az irányvonalán.
Az osztrák politikus azt válaszolta, hogy több mindenben ő sem ért egyet a magyar vezetővel, ám úgy gondolja, hogy azért akadnak olyan kérdések, amelyikben túlzás, amit az európai nyilvánosság képvisel Magyarország kapcsán. Pl. amikor a földrész felszisszent a járvány miatt megszavazott különleges jogkör miatt. Az osztrák külügyi tárca jogászai azonban arra jutottak, hogy a szövegben nincs semmi kifogásolnivaló, nagy kérdés azonban az, a gyakorlatban miként alkalmazzák a jogszabályt. És a végén a Bizottság is azt gondolta, hogy nincs ok fegyelmi eljárás kezdeményezésére. De Ausztriának még sokkal körültekintőbbnek kell lennie, hiszen a szomszédjáról van szó – tette hozzá a miniszter.
A politikus nem ért egyet azzal, hogy túlságosan megértő volna a magyar sajtó állapota láttán. Azt viszont nem tartja helyénvalónak, hogy az osztrák lapok ráerősítenek a német média támadásaira. Mert nagy baj volna, ha kétsebességes Európa alakulna ki. Szerinte már most van rá példa, hogy egyazon törvény gondot okoz Magyarország esetében, másutt viszont nem. Amikor a riporterek megemlítették az Index sorsát, a válasz az volt, hogy nem lehet mindig farkast kiáltani, mert a végén senki sem hinné el, hogy tényleg itt a veszély.
Ennél a pontnál fejtegette azt, hogy a kétoldalú tárgyalásokon igenis szóba hozza az aggályait. Azzal viszont nem ért egyet, hogy a Bizottság az alapértékek betartása kapcsán csakis a magyar vezetésnek akar a körmére nézni. Tényleg akadnak gondok Magyarországon, de ettől még nem kell mindent egy kalap alá venni - állította. Ezzel együtt egyetért azzal, hogy folyamatban van az eljárás a 7-es cikkely alapján. Ennél többet azonban a pozíciójánál fogva nem kívánt elárulni.
Libération
Az európai kulturális élet több mint 100 neves személyisége közös felhívásban állt ki a Színház és Filmművészeti Egyetem szabadsága és függetlensége mellett. A kezdeményező Székely Csaba, a francia Lancelot Hamelin és a brit Gérard Watkins volt, a keretet pedig a Fabulamundi nevű szövetség adta, amely 10 ország együttműködését jelenti a kortársi dramaturgia támogatására. Magyar részről többek között Spiró György és Pintér Béla csatlakozott a szolidaritási akcióhoz.
Az aláíró színészek, dramaturgok nyugtalansággal állapítják meg, hogy a kormány ellenőrzése alá akarja vonni az intézményt. Ennek érdekében a hatalmat a megválasztott vezetéstől az új kuratóriumra ruházza át, miközben annak tagjait egytől egyig ő maga nevezte ki. A sajtó jó részének a felügyeletét már megkaparintotta és tönkretette a közmédiát, hogy mindkettőt a saját propaganda szócsövévé tegye. Azon kívül újságokat és fontos hírportálokat záratott be, sok kulcsfontosságú művelődési intézmény élére pedig a saját lakájait állította. Elüldözte a CEU-t, megvonta az MTA autónómiáját. De az Orbán-kabinet most újabb lépésre szánta el magát, hogy kiirtsa a kritikus hangot. Ezúttal az SZFE önállóságát kívánja eltiporni.
Pedig kritikus hozzáállás nélkül nincs sokszínűség, sem haladás, sem demokrácia. A nyilatkozat támogatói európai polgárokként úgy gondolják, minden államnak kötelessége szavatolni a plurális társadalmat, a vélemények sokszínűségét, a kultúra és az oktatás szabadságát. Ezért kinyivánítják, hogy támogatják az egyetem diákjait, és csatlakoznak azokhoz, akik Budapest utcáin a teljes autonómia visszaállítását követelik.
Felszólítják az európai intézményeket, hogy azok garantálják legalább minimális szabályok betartását a tagállamok kulturális és oktatáspolitikájában.
Spiegel
Timothy Garton Ash szerint az európai liberálisoknak lassan stratégiai választ kell adniuk a többi közt a magyar és a lengyel kormánynak, amelyek kétségbe vonják e politikai rendszer életképességét. Hiszen a másik oldal nagy dérrel-dúrral nyomul. Ezért a liberalizmusnak peresztrojkáján kell átesnie. Itt egyrészről a szolidaritás és egyenlőség iránti vágy, másfelől pedig a közösség és identitás igénye áll egymással szemben. Ezért olyan liberális politikát kell kidolgozni, ami több szolidaritást és egyenlőséget, több közösséget és identitást tartalmaz.
A brit professzor és EU-szakértő a német újnraegyesítés közelgő, 30. évfordulója kapcsán arra bíztatja Németországot, hogy csak így tovább! Szerinte a mostani német állam messze a legjobb az összes eddigi közül. A stabilitás, a szabadság és a demokrácia szigete a földrész kellős közepén. Igen sokat profitált az euró bevezetéséből, valamint a keleti nyitásból. Hiszen az új tagok felvétele révén jól képzett, viszonylag olcsó munkaerőhöz jutott. A volt szocialista országok is jól jártak, mert zárkóznak fel.
De azt gondolja, hogy a következő 30 év sokkal nehezebb lesz, a klímaváltozás, Kína és a mesterséges intelligencia miatt. Ezen felül Ash azt tanácsolja Berlinnek, hogy az tűzzön ki maga elé az eddiginél nagyobb célokat a kontinensen, hiszen annak vezető hatalma. Ezért jó volna, ha az eddiginél stratégiaibb megközelítést alkalmazna. Ám azt is tudnia kell, hogy csak akkor lehet sikeres, ha együttműködik a klasszikus demokráciákkal, és nem csupán a transz-atlanti térségben, hanem az egész világon.
Következő cikk: Új szintézis?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >