Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Közép-Európa az önteltség miatt lett a pandémia járványgóca
A visegrádi államok a járvány tavaszi hullámát példamutató pozícióban kezelték, ám az önteltség, az álszentség, a politikai megalkuvás és a kifáradt lakosság mérgező keveréke mostanra járványgócokká tette - írta a nemzetközi újságírói platform, és megállapította: a térség kilátásai nem jók. Részletesen ismertette a V4 államok friss covid-adatait, és úgy vélte: Csehországhoz és Lengyelországhoz képest Magyarországon valamivel jobb a helyzet. „Ám a környező államokhoz hasonlóan Magyarországon is sokkal keményebb, mint tavasszal volt, a naponta regisztrált új fertőzések száma az égbe szökött, a napi halálesetek száma kétszámjegyű, és egy vezető epidemiológus már beismerte, hogy az ország elérte a tesztelési kapacitása határát, vagyis a vírus feltehetően sokkal erősebben elterjedt, mint ahogyan a számokból kitűnik”.
A szerzők rámutattak: tavasszal a térséget sokat dicsérték, mert sikerült a vírus terjedését lelassítani gyors lezárásokkal, határzárakkal, és azzal, hogy a lakosság elfogadta a bevezetett intézkedéseket. Azzal kapcsolatban, hogy azóta mi változott, a portál rámutatott: minden országban eltérő a társadalmi-politikai és kulturális dinamika, és eltérőek a coviddal szerzett tapasztalatok, de mutatkoznak hasonlóságok. Mindegyik ország populista kormányzás alatt áll, vagy még egészen nemrég ilyen alatt állt. Ez Gavin Rae, a varsói Kozminski Egyetem szociológusa szerint annyit jelent, hogy ezek a kormányok az első hullámban „a leegyszerűsített, paternalista intézkedésekre” helyezték a hangsúlyt, egy időre leállították a gazdaságaikat, egyszerű utasításokat adtak a lakosságnak, és megkövetelték azok végrehajtását. „Ugyanakkor nem sikerült a kezdeti válaszok mögé nézniük, és rugalmasabb megoldásokat kidolgozni. Ez különösen jellemző a lengyelországi és magyarországi társadalompolitikai megközelítésre, ahol nem arra törekszenek, hogy tanítsák és önállóvá tegyék az embereket, hanem inkább arra, hogy felülről osztott diktátumokat kényszerítsenek a lakosságra” - mondta a szociológus. Így aztán nincsenek integrált teszt- és kontaktkutató rendszerek, nincs elég teszt-levételi központ, szűk a laborkapacitás ahhoz, hogy a tesztek eredményei 48 órán belül meglegyenek, nem állnak rendelkezésre kontaktkövető és kontaktriasztó appok, és például nincs „okos karantén”. Az első hullámban elért siker növelte az önteltséget is. Sok szabályból a járvány elcsendesedése láttán később már gúnyt űztek, és az, hogy a szabályokat mások mellett a politikusok is figyelmen kívül hagyták, és/vagy folyton változtatták, a kezdetben erősen támogató lakosságban tanácstalanságot, dühöt és lázadó hangulatot keltett - írták a szerzők és a megállapítást felmérési eredményekkel támasztották alá. Nem javította a közhangulatot a pandémiához kötődő korrupció sem - írták a szerzők, és erre is számos példát hoztak fel. Az emberek az ellenzék biztatására kezdik megkérdőjelezni a hatalmon lévők középtávú stratégiáját is. A bizalom e hiánya által nyitott résbe természetesen belefolyik a dezinformáció, amely mindenhol probléma, de az említett országokban eltérő mértékben az, és mindenképpen szerepe van a mostani rossz értékekben. „Magyarország úgy próbálta eliminálni ezt a bizalomhiányt, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációban igyekezett felmérni a társadalom preferenciáit. A kérdőívet visszaküldő - nagyrészt Fidesz-szavazó - jelentős többsége ellenezte a bezárásokat és a távoktatás újbóli bevezetését” - írták a szerzők. A térség kormányai a népszerűségüket nagyrészt a gazdaságok erős voltának köszönhetik, és ezt próbálják védeni mindenek felett. A cikk idézte Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions alapítóját, aki szintén úgy látja, hogy a kormány számára a fő prioritás a gazdaság, amelynek eredményeit eddig élvezte, bár idén 7 százalékos zsugorodással kell számolnia a második negyedben mutatkozó brutális, 14 százalékos visszaesés nyomán. „Orbán válságkezelésének igazi tesztje ez a mostani második hullám. Társadalmi válság van kibontakozóban, és a kormánynak nincs terve a kezelésére. A munkanélküliségi segély mindössze három hónapig jár, így azok, akik áprilisban vesztették el a munkájukat, azoknak egy ideje már nincs miből élniük. Nincs társadalmi támogatás, és a kormány nem tudta teljesíteni azt az ígéretét, hogy annyi munkahelyet teremt, ahányat a vírus megszüntet. Ha a kormánynál nem következik be paradigmaváltás, hamarosan társadalmi válsággal nézünk szembe” - mondta Bíró-Nagy. A szerzők hozzátették, hogy az Orbán-kormány számára alig kétévnyire van a következő általános választás, Lengyelországban és Csehországban megtartották a választásokat, és ez sem segítette elő a járvány lassulását. Mindemellett a pandémia gazdasági következményei miatt tovább romlanak majd a térségben azok a kapacitás-gondok, amelyek az egészségügyi ellátó rendszerekben mutatkoznak, pedig ezek a rendszerek az orvosok, valamint a hosszú távú finanszírozás hiánya miatt már ma sem rendelkeznek megfelelő kapacitással ahhoz, hogy kezeljenek egy olyan tartós válságot, mint a mostani járvány. A szerzők adatokat közöltek arról, hogy a négy országban milyen nagy mértékben sújtották a fertőzések az orvosokat és az egészségügyi személyzetet. Felhozták azt is, hogy a magyar kormány közel duplájára emelte az orvosok fizetését, ami minden forrás szerint már régen esedékes volt - mert még a V4 normáihoz képest is igen alacsony volt az orvosok fizetése -, „de a fizetésemeléshez kötött feltételek tompíthatják az emelés hatását, mert akadályozzák, hogy munkaerőt vonzzanak és megtartsanak az egészségügyben”. Francis Fukuymát is idézte a cikk, aki egy cikkében azt írta: „A hatásos válságkezelésben a fő választóvonal nem a tekintélyelvű rendszerek és a demokráciák között húzódik majd. Az eredményt döntően meghatározó tényező nem a rezsim jellege vagy típusa lesz, hanem az állam kapacitása, és mindenekelőtt a kormányba vetett bizalom”. Végül a szerzők megállapították: mivel az egész térségben kapacitáshiány van, és nem bíznak nagyon a kormányokban sem, "a térség kilátásai a következő hónapokra nem jók”.
Következő cikk: Ameddig a király nem lesz teljesen meztelen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >