Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A média visszalengyelesítése magyar módra
A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar vezetéshez, már abban az értelemben, hogy mindkettő kemény jogállami vitába keveredett az EU-val, ám Lengyelországban idáig viszonylag erőteljes volt a sajtó. Csakhogy Duda elnök megtartotta a hivatalát nyári választáson, utána pedig a nacionalista-populista Kaczynski, aki hadjáratot folytat a migránsok és a melegek ellen, bejelentette a média „visszalengyelesítését”, ideértve hogy fel kell számolni a többes tulajdont a független orgánumok esetében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hivatalos politika szócsövévé kell változtatni azokat, ahogyan az a közmédiával is történt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
A módszert is Magyarország szolgáltatta, ahol nem durva cenzúrával kebelezték be a nem kormányzati kiadványokat, hanem úgy hogy a hatalomhoz közelálló üzletemberek felvásárolták azokat. Varsóban már közölték, hogy az Orlen állami olajcég 20-24 körzeti lap megvételéről tárgyal. Kaczynski pedig máris megfenyegette mindazokat, akik úgy gondolják, hogy nem adnák el érdekeltségeiket.
Egyértelműen olyan újságokról, tévékről van szó, amelyek részben vagy egészen német és amerikai cégek tulajdonát képezik. A legtekintélyesebb és legolvasottabb lap, a Gazeta Wyborcza már érzi a következményeket, mert a PiS elrendelte, hogy állami vállalkozások nem hirdetnek benne. De ha ezt a kampány folytatódik, akkor az megsemmisítheti mindazt, ami még megmaradt a lengyel demokráciából.
Mindazonáltal az érintett amerikai társaságok viszonylagos védettséget élveznek, mert az USA varsói nagykövete nyilvánosan felszólalt a szólásszabadság védelmében. És ha erősödik a nyomás a német kézben lévő sajtóra, akkor arra várhatóan reagál Berlin és Brüsszel, hiszen épp most megy a vita arról, hogy csak olyan államok részesülhessenek a gazdaságok helyreállítását szolgáló alap, illetve az új, hétéves költségvetés áldásaiból, amelyek adnak a jogállamra.
Kaczynski azonban változatlanul kihívó: vétót helyezett kilátásba a két pénzügyi csomag kapcsán, semhogy eleget tegyen a demokratikus normáknak. Ám ha változatlanul támadja a szabad médiát, akkor annak negatív következményekkel kell járnia Washington részéről is.
Bloomberg
A hírügynökség egyre valószínűbbnek tartja, hogy a magyar és a lengyel ellenkezés miatt csak a jövő év közepén jutnak hozzá az uniós támogatáshoz a vírus által leginkább sújtott tagországok. Az állam- és kormányfők ugyan a nyáron történelmi egyezséget kötöttek a 750 milliárdos csomag ügyében, de az Európai Parlament azt akarja, hogy szigorúan vasalják be a támogatás árát a demokratikus normákat semmibe vevő Budapesten és Varsón, ami ellen a két kormány hevesen tiltakozik. A hollandok ezzel szemben szintén szigorúbb jogállami mechanizmust sürgetnek.
Jelenleg az egyes országok igen kedvező feltételekkel juthatnak hitelhez a szabad tőkepiacon. Ám az zavaró, hogy a politikai ellentétek akadályozzák a segély folyósítását. A jelek szerint a régi beidegződések nehezen tűnnek el Európában és ezen az sem változtat, hogy a befektetők készségesen adnának kölcsön – hivatalosan a Bizottságnak – az újjáépítési program céljaira. Pedig az új rendszer lépést jelentene a költségvetési unió felé, ám annak politikai akadályai vannak, mert úgy tűnik, hogy az erős gazdasággal rendelkező országoknak továbbra sincs nagy kedvük kihúzni a csávából az egyensúly visszaszerzéséért össze-vissza csapkodó szomszédokat.
Spiegel
Az elemzés értelmetlennek és szomorúnak nevezi, hogy a vírus újabb hulláma láttán sok európai országban a nacionalista reflexek lépnek működésbe: azaz bezárkóznak, igyekeznek távol tartani a külvilágot. Emögött nem a józan ész, hanem alighanem az a tudatalatti ösztön húzódik meg, hogy a rossz kívülről jön. De hamar ki fog derülni, hogy az elszigetelődés semmit sem segít, mert a fertőzéseknek csak egészen minimális száma ered a határokon túlról.
Egyébiránt teljesen mindegy, hogy valaki hol szedi össze a bajt. Már annyi a beteg, hogy nem oszt és nem szoroz, ha az a pár ember külföldön kapta meg a kórokozót. Ennek ellenére azt hisszük, hogy fokozza a biztonságot, ha lezárjuk a határokat, vagy más országokat kockázatos területnek minősítünk. Ez a fajta koronanacionalizmus a Covid-19 egyik legrosszabb mellékhatása.
Ha Trump bukik alig egy hét múlva, az vereség lesz a többi populista számára is. De attól még az irányzat továbbra is erős marad. Ezt bizonyítja az a tanulmány, amelyben három német közgazdász az utóbbi 100 év demagóg kormányzatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy ezek a rendszerek gazdaságilag ugyan többnyire gyengébben teljesítenek, viszont tovább maradnak hatalmon. Sűrűbben újraválasztják őket, és ha egy állam egyszer már megadta magát a populizmusnak, akkor újból áldozatul esik annak. Vagyis a demagógia járványos lett. Ez esetben az amerikai választás nem lesz olyan döntő, ahogyan azt sokan remélték. Mert az elnök megy, de a populizmus marad.
FT
A vezércikk fölöttébb nyugtalanítónak tartja, hogy a közvetlenül ezredforduló előtt született fiatalok elégedetlenek a demokráciával és arat körükben a populizmus, így félő, hogy az ún. millenniumi nemzedék a kudarc és a kiábrándulás ördögi körébe kerül. A gondokat csak tetézi, hogy ez a generáció sokkal kevésbé tartja fontosnak a demokráciát, mint az előző évjáratok – ugyanebben az életkorban. Ezért ezután könnyen becsatlakoznak a politikai szélsőséghez, amely igencsak fenyegeti a jogállamot.
Mindez annak az eredménye, hogy jó néhány kormány demokratikus teljesítménye sok kívánnivalót hagy maga után, pedig a reform és a megújulás nélkül a liberális rendszerek nem tudnak virágozni. A nyugtalanító jelenséget a Cambridge Egyetem felmérése tárta fel, amelyet 160 országban, 4,8 millió ember megkérdezésével végeztek el.
Hogy ennyire lesújtó ennek a rétegnek a véleménye, elsősorban Nyugat-Európában, valamint az angolszász országokban, az javarészt a fejlett demokráciák gazdasági teljesítményére vezethető vissza. Ahol viszont az államok még csak most próbálnak felzárkózni az élen járó országokhoz, ott az álalakulás nyomában fellépő „fáradtságot” tapasztalni. Merthogy a fiatalok látják a korrupciót és a hozzá nem értést. Ám egyre nagyobb számban vonzódnak a populizmushoz.
Ha a kiábrándulás a demagóg megtévesztéssel párosul, akkor eljuthatunk odáig, hogy a populisták képesek szétverni a meglévő szerkezeteket, a mérsékelt politikusok ugyanakkor már nem tudják azokat többé összerakni. Ha egy ország beleesik ebbe a csapdába, akkor onnantól kezdve nemigen tud kikeveredni belőle. A megoldás az, hogy a társadalom nem szolgálhatja csak a gazdagokat és az időseket, amire a vírusjárvány csak ráerősít. Ennek megfelelően kell cselekedni, mert különben az adott ország belezuhanhat a demagógia szakadékába.
Washington Post
A szerkesztőségi véleménycikk arra szólít fel mindenkit, hogy szavazzanak Bidenre, ha nem akarják, hogy a következő négy évben is folytatódjon Amerika hanyatlása, és még nagyobb veszélybe kerüljön a demokrácia. Merthogy Trump eddigi teljesítménye azt mutatja: az ország egyre jobban csúszik lefelé. És a fokozatos bukás ugyanígy menne tovább a következő négy évben is.
Az USA jóléte a jogállamra, a profi államapparátusra, az ország globális vezető szerepére, valamint a dollár kulcsvaluta funkciójára épül. Ezeket Trump mind aláásná. Ő egyre inkább átpolitizálja és erkölcsileg lezülleszti a kormányzatot. Autokraták jóindulatáért pitizik, noha azok rosszat akarnak az Egyesült Államoknak. Ugyanakkor sértegeti a szövetségeseket. Úgy állítja be, hogy csak az illegális migrációt utasítja el, de felére csökkentette a törvényes bevándorlást. Emiatt a legtehetségesebb külföldi tudósok és számítógépes szakemberek máshová mennek, semmint Trump Amerikájába.
Az elnök egymás ellen fordítja a különböző társadalmi csoportokat. A tudományt és az igazságot megveti. A koronaválság kezelését elfuserálta, ez azután messze a legtöbb áldozatot követelte a világban. Ugyanígy nem tud mit kezdeni a klímaváltozással sem. Az ő szemében a politikai vetélytársak árulók, akiket üldözni kell, illetve börtönbe kell zárni. A Kongresszus ellenőrző funkcióját viszont félresöpörné. A tényfeltáró újságírók nála a nép ellenségei.
Elfogadja a külföldi beavatkozást, ha az az ő kampányát erősíti, ugyanakkor aláássa a választásba vetett bizalmat, és azzal fenyegetőzik, hogy nem fogadja el az eredményt. Senki se higgye azt, hogy a következő időszakban nem a tekintélyelvű ösztönei vezérelnék., miközben már eddig is egyre ügyesebben játszotta ki az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.
A vezércikk jó elnöknek tartja Bident, azért felhívja a még bizonytalan szavazókat, hogy tegyék félre esetleges aggályaikat és voksoljanak a demokrata jelöltre, mert akkora veszélyekkel fenyeget, ha Trump újrázni tudna. Merthogy az amerikai demokrácia, a jólét és az USA globális vezető szerepe forog kockán. Így a döntés egyáltalán nem nehéz.
Következő cikk: Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >