Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Márai és a barátok
Végel László
Érthető okokból foglalkoztatták Márait az áruló barátok gyászos története, hiszen emigrációja után a hatalom felejtésre ítélte, ám a barátok bölcsen hallgattak, és cinkoskodtak a hatalommal. Ki sem ejtették a nevét. Végel László:
2020. október 27., kedd
Érthető okokból foglalkoztatták Márait az áruló barátok gyászos története, hiszen emigrációja után a hatalom felejtésre ítélte, ám a barátok bölcsen hallgattak, és cinkoskodtak a hatalommal. Ki sem ejtették a nevét. A rendszerváltás után sem került elő az íróasztalok fiókjából egy-egy kallódó kézirat, amelyben a kollégák helytelenítették volna Márai kiradírozását a szellemi életből. Akadtak olyan poénszerzők is, akik nekirontottak, kritikusai nem fogadták meg Seneca jótanácsát, hogy „a csatában is otthagyják a földön fekvőt, azzal vívnak, aki talpon áll”. Ezért tanulságos Fulvius kereskedő és fia, Vitellus párbeszéde az egyik Márai-regényben (Rómában történt valami) a Brutus-gyilkosságról. Azért ölték meg mert sok ellensége volt, mondja a fiú. Az apa válasza így hangzik: „Szamár. Tudta, hogy megölik mert sok barátja volt.” Fulvius kereskedő létére jól ismerte az emberi természetet. Eszembe jut Mirko Čanadanović az 1971-ban „kitört” antiliberális forradalomban menesztett tartományi párttitkár figyelmeztetése az újvidéki városi temető bejáratánál. Az antiliberális forradalom hősei már ringatták Milošević bölcsőjét, bár közülük sokan nem sejtették, ki fekszik benne. Azt sem akarták tudni, hogy az antiliberális forradalmak rendszerint sötét nacionalizmussal végződnek. A kilencvenes években gyanús körülmények között találták holtan Vladimir Maksimovićot egy szőregi árokban. Az ő temetésére igyekeztem. A kapu előtt találkoztam Čanadanovićtyal, aki megjegyezte: „Szép dolog, hogy volt bátorságod megjelenni.” Nyilván a bátorságra célozva így folytatta: „Az ellenfeleiddel majd valahogy zöld ágra vergődsz, de óvakodj a barátaidtól”. A sors iróniája, hogy bukása után ő is rájött saját végzetes hibájára. Belügyi dossziéjába betekintve, döbbenten vette tudomásul, hogy éppen az egyik bizalmasa írogatta róla a jelentéseket. Ezt a történetet meg is írta, az „Én személyes besúgóm”, című jegyzetében.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >