Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Merkelnek szembe kell szállnia Orbánnal és Kaczynskival
Ha nem teszi, annak a saját hitelessége látja kárát. A német zöldek szóvivője, Franziska Brandtner szerint a politikusnak ezt már rég meg kellett volna tennie. Diplomaták attól tartanak, hogy kudarccal ér véget a német elnökség, mind a Brexit, mind a koronasegély ügyében. Az pedig igen nagymértékben rombolná Merkel tekintélyét, pont a német választások előtt. Jelezné, hogy ideje lejárt, és hogy már hatástalan a varázspálcája. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Tegnap délután video megbeszélés formájában egyeztette álláspontját a magyar és a lengyel kormányfő az EU-tól kapott ultimátum ügyében, mármint hogy legkésőbb ma közöljék: hajlandóak-e elállni a hosszú távú költségvetés, illetve a koronaalap megvétózásától. A hírt a lengyel politikus irodája közölte. A két ország álláspontjától függ, hogy lehetséges-e kompromisszum. Az unió jelzésre vár, de ha elutasításban részesül, akkor egy brüsszeli diplomata szerint a 25-ök kénytelenek lesznek nekilátni, hogy Budapest és Varsó nélkül hozzák tető alá a mentőcsomagot.
Bloomberg
Egyelőre nincs jele annak, hogy Magyarország és Lengyelország jobb belátásra térne az uniós pénzügyi terv blokkolása ügyében. Mindkettő arra hivatkozik, hogy a két előirányzathoz kapcsolt jogállami mechanizmus veszélyezteti antiliberális rendszerüket, és eleve célponttá teszi őket, hogy az új szabályozás alapján csökkentsék a számukra előirányzott támogatásokat. Merkel az unió soros elnökeként mindezidáig hiába próbálkozott, hogy kompromisszum jöjjön létre a csütörtökön kezdődő európai csúcs előtt.
Nem tudni, mennyire kemény az ultimátum, de a tét mindkét oldalon hatalmas. Mindenesetre a többség dönthet a jogállami feltételek bevezetéséről. Ez esetben a magyar és a lengyel kormány még a csökkentett összegekhez sem jutna hozzá, ha a vétó miatt a közösség januártól kénytelen volna áttérni szükségbüdzsére. De nem hívhatnák le azokat a szubvenciókat sem, amelyek a jelenlegi keretből még három évig járnak nekik. Az újjáépítési program pedig teljesen bezárul előttük.
Összesen 180 milliárd euró elvesztését kockáztatják, noha az uniós pénzek voltak idáig a magyar és lengyel gazdasági növekedés, illetve az életszínvonal emelésének fő forrásai. Egy brüsszeli illetékes azt közölte, hogy a többieknek nincs kedvük hosszú vitába keveredni Budapesttel és Varsóval az állam- és kormányfők találkozóján, ezért akarnak már ma világosan látni. Negatív válasz esetén hozzákezdenek a B terv kidolgozásához, vagyis az ösztönző alapból kimaradna a magyar-lengyel tandem.
FT
Angela Merkel az utolsó összecsapásra készül az eheti csúcson, de ha kudarcot vall a költségvetési vitában, az beárnyékolhatja az örökségét. 9 hónap múlva lép le a színről, miközben a jogállami vita drámai törést okozott a szervezetben. Pedig – mondja Josef Janning, a Német Külkapcsolati Tanács szakértője – Berlin valószínűleg éppen a költségvetést és gazdaságélénkítő tervet tekinti a fő eredménynek a féléves soros elnökség után. Ám a magyarok és a lengyelek kesztyűt dobtak a többieknek.
Ez különösen fájdalmas lehet a kancellárnak, hiszen a páros ily módon elutasít mindent, ami a német vezetőnek fontos. Nem próbálkozhat egyezséggel, amikor a másik oldal vétóval fenyegetőzik. Egyszerűen kihúzták a talajt a lába alól. A következmények azután messzire hatnak. Hiszen pénz híján nem lehet jóváhagyni a mostani csúcson a széndioxid kibocsátás csökkentését sem.
A színfalak mögött megy az egyezkedés, hogy eloszlassák Budapest és Varsó aggályait, de a Bizottság dolgozik szükségmegoldáson is. Mindenesetre a dolgok pont ellenkező irányban mennek azzal, amiben Merkel hisz. Az Európai Külkapcsolati Tanács berlini irodavezetője azt mondja, hogy a kancellárnak szembe kell szállnia Orbánnal és Kaczynskival. Ha nem teszi, annak a saját hitelessége látja kárát. A német zöldek szóvivője, Franziska Brandtner szerint a politikusnak ezt már rég meg kellett volna tennie.
Diplomaták attól tartanak, hogy kudarccal ér véget a német elnökség, mind a Brexit, mind a koronasegély ügyében. Az pedig igen nagymértékben rombolná Merkel tekintélyét, pont a német választások előtt. Jelezné, hogy ideje lejárt, és hogy már hatástalan a varázspálcája – hangsúlyozza a berlini elemző.
Die Welt
Az unió a jó rendőr, rossz rendőr- módszert veti be, hogy megpuhítsa a zsaroló lengyel és magyar kormányt. Az első szerepet a német kancellár alakítja. Merkel hangoztatja, hogy mindkét fél részéről engedményeket kell tenni a kompromisszumhoz. A Bizottság ezzel szemben azzal próbálkozik, hogy nyomással vegye rá Orbánt illetve Morawieckit a vétó visszavonására.
Fontos része a fenyegetésnek, hogy a két országot nem veszik be a mentőalapba. De ez még nem oldja meg, hogy nem lesz új költségvetés, már ha a két ország nem hátrál meg. Ezért Brüsszel most már azt is kilátásba helyezte, hogy jövőre olyan pénzeket is megvonhat, amelyeket már odaítéltek a magyaroknak, illetve lengyeleknek. Emellett a vitatott jogállami mechanizmust is felhasználhatják a támogatások csökkentésére. Ehhez a két nap múlva esedékes csúcskonferencián meg kell szavazni az új szabályozást.
Ha ez megvan, akkor az unió már januártól megindíthatja a szankciós eljárást a duó ellen, elég hozzá a kétharmados többség. Az EP zöld frakciója már petíciót nyújtott be, hogy fogadják el a jogállami feltételeket.
Süddeutsche Zeitung
Sok pénz van függőben a jogállami vitában és az idő csak egyre jobban szorít. Persze nem lehet csodálkozni azon, hogy Magyarország és Lengyelország nem akarja a jogállami kritériumokat, hiszen mindkét kormány ellen már eljárás van folyamatban a demokratikus játékszabályok felrúgása miatt. De ha jövőre kényszerköltségvetés kell alkalmazni a blokád miatt, az azt jelenti, hogy jó 15 %-kal kisebb lesz a keret, ami főként az elmaradott térségek felzárkóztatását érintené.
Berlin alighanem kompromisszumos javaslatot küldött a két országba, erre vár választ máig. De a részletek nem ismeretesek. Az egyik megoldás az volna, hogy nyilatkozatot csatolnának a jogállami mechanizmusról hozandó döntéshez, így oszlatnák el a két ország aggodalmait.
Süddeutsche Zeitung
A legolvasottabb német lap úgy gondolja, itt az idő, hogy az EU bekeményítsen a magyar és a lengyel vezetés ellen. Merthogy Orbán és Kaczynski meg akarják gyengíteni a jogállamot az unióban. Ezért Merkelnek nyomást kell gyakorolnia a két országra, ehhez megvan a kellő út és mód is.
A közösség jövőben nagymértékben függ attól, mennyire sikerül közösen felszámolni a járvány egyelőre felmérhetetlen következményeit. Ehhez jó pár kormány kétségbeesetten várja Brüsszeltől az anyagi segítséget. Ezért hiszi azonban Orbán Viktor azt, hogy neki vannak a jobb lapjai. A kancellárnak be kell bizonyítania, hogy téved. Ez persze keményen hangzik és ráadásul alighanem ellentmond a német politikus felfogásának. Hiszen ő mindig is az egységre törekedett, továbbá arra, hogy a viszályok ne éleződjenek ki túlságosan. De most már nincs több idő.
A hatalmon lévő magyar és lengyel nacionalisták évek óta bizonyítják, hogy onnantól nem kötelező a jogállam és a demokrácia, ha valaki már bekerült az EU-ba. Ezt a hibát enyhítené valamelyest a jogállami kikötés. Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy mennyire ássa alá a demokráciát a Fidesz és a PiS, de már nem is erről van szó. A két párt új szintre emelte a viszályt azzal, hogy szerintük az új szabályozás a szuverenitásukat fenyegeti. A maguk módján igazuk is van. Hiszen mindkettő abból él, hogy folyamatosan megcsonkítja az uniót.
Azt szeretnék, ha az csupán gazdasági térség lenne, amely azonban küldi a pénzt. Viszont felesleges nyomatnia a jogállamiságot. Utóbbiról határozzon minden tagállam a maga belátása szerint. A többiek pedig hajoljanak meg e döntés előtt. Nem kevesebbről szól Orbán zsarolási kísérlete. De éppen ezért nincs mód most klasszikus európai kompromisszumra.
Trump már kénytelen távozni, de a trumpizmus katasztrófája még sokáig kísérti az európaiakat. Mennek tovább a támadások a nyílt társadalom és a liberális demokrácia ellen, az EU-n belül és kívül is. A földrész jövője a járvány leküzdésén túl a jogállamért vívott harcon múlik.
Ebben a küzdelemben Orbán és Kaczynski csak akkor lenne jobb pozícióban, ha a többiek elvesztenék az idegeiket. A koronalapot meg lehet csinálni nélkülük is. És minél erősebb a nyomás, annál inkább kénytelen Budapest és Varsó végiggondolni, készek-e megfizetni a vétó árát, amikor az ostor a saját lakosságukon csattan. Merkel európai pályafutása nem érhet véget formális egyezséggel.
Washington Post
A lengyel emberi jogok biztosa sajnálatosnak tartja, hogy országában is a magyar állapotok felé tartanak a sajtó tulajdonviszonyai. Mint mondta, a tekintélyelvű vezetés követi a magyar példát és jelentős érdekeltséget szerez a médiában. Az előzmény az volt, hogy az ország olajtársasága megvette német tulajdonosától az egyik legjelentősebb kiadócsoportot, amely a regionális lapok piacán tölt be domináns szerepet.
A Polska Press főleg a vidéki, konzervatív közönséget éri el, amely hagyományosan a PiS-t támogatja. Márpedig hogy ők hová szavaznak, az kulcsfontosságúnak ígérkezik a következő választásokon. A konzorciumhoz 20 körzeti napilag, illetve 120 regionális folyóirat tartozik, az olvasótábort jó 17 milliósra becsülik a 38 millió lelket számláló Lengyelországban.
A lengyel sajtó jelenleg még sokszínű és erős, de Kaczynski már a nyáron meghirdette, hogy vissza kell venni nemzeti kézbe. Úgy hogy a mostani adásvételt sokan nagy csapásnak tekintik a sajtószabadság szempontjából. A hatalom már amúgy is saját szócsövévé tette a közmédiát. És most félő, hogy ugyanaz lesz, mint Magyarországon, ahol Orbán Viktor szinte teljes egészében kézben tartja a tömegtájékoztatást.
Politico
Megint háborognak a kedélyek az Európai Néppártban a Fidesz miatt. A pártcsalád felelős vezetői azzal fenyegetnek, hogy kiteszik a magyar pártot, ha Orbán kitart a blokád mellett. Ott persze még nem tart a felháborodás, hogy az érintettek névvel is vállalják a véleményüket, ezért lehet, hogy csupán újabb pozícióharcról van szó. De az is elképzelhető, hogy nem az elszántságukkal van baj, csupán nem bíznak az akció sikerében.
Sokan azonban abban bíznak, hogy beindul a folyamat, amikor a héten megkezdődik az eljárás Deutsch Tamás ügyében, mármint hogy a Weber elleni gestapós-ávós kirohanás miatt zárják ki a frakcióból. Erre alkalmat kínál a pártcsalád holnapi tanácskozása, bár a kérdés nem szerepel a hivatalos napirenden. Közben Orbán csak olajat öntött a tűzre, amikor lazább együttműködést javasolt pártja és az EPP között. Nem kevesen provokációnak tekintik a felvetést és semmi esélyt nem adnak neki.
A CDU egyik EP-képviselője úgy nyilatkozott, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert a Néppárt politikai hitele van veszélyben. Dennis Radtke úgy véli, hogy igenis ki kell zárni a magyar párot. Párttársai azonban egyelőre nem nyilvánítottak véleményt.
FT
Az EU-külügyminiszterek elfogadták, hogy a szervezet alkossa meg a maga Magnyitszkij-törvényét, azzal büntesse azokat a rendszereket, amelyek megsértik az emberi jogokat a világban. Legyen szó népirtásról, emberiesség elleni bűncselekményről, kínzásról, bírói ítélet nélkül elrendelt emberölésről, önkényes letartóztatásokról. Ilyen szabályozás már érvényben van az USÁ-ban és Kanadában is, de ott vonatkozik a korrupcióra is. Emberi jogi szervezetek, mint a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok vagy a Transparency International éppen azt követelik, hogy számítsanak minősített esetnek a vesztegetési ügyek is.
Azzal érvelnek, hogy a korrupció segíti a kleptokrata, illetve az emberi jogokat megszegő rendszerek fennmaradását, ugyanakkor a néptől veszi el az anyagi forrásokat. Csökkenti az elszámoltathatóságot és aláássa a demokrácia alapjait. Ezzel együtt a belorusz ellenzék vezetője, Tyihanovszkaja üdvözölte a döntést. Nagyon fontosnak nevezte azt, amikor Lukasenko egyre keményebb eszközökkel próbálja leverni a tömegtiltakozásokat.
EUobserver
A tekintélyelvű Kína és Kambodzsa árgusszemekkel figyeli Magyország csatáját az EU-n belül. Phnom Penh számára azért izgalmas a kérdés, mert az unió tavaly augusztusban részben törölte az országnak nyújtott kereskedelmi kedvezményeket, válaszul a demokratikus jogok korlátozására. Ezek után látogatott el az országba a minap Szijjártó Pétera, ami azt jelezte, hogy a délkelet-ázsiai állam új szövetségest talált Európában. (Az más kérdés, hogy később a frászt hozta a vendéglátókra, mert covidos lett és így jóformán az egész kambodzsai vezetés, kénytelen volt karanténba vonulni, a miniszterelnökkel az élen.)
De Kambodzsa és Kína ihletet is merít a nacionalista-fundamentalista magyar példából, hiszen az Orbán-kabinet is arra hivatkozik, hogy egyetlen ország se üsse bele az orrát a belügyeibe. Azon kívül Budapest és Varsó igyekszik aláásni az EU egységét. Peking és Phnom Penh ugyanakkor arra is kíváncsi, mennyire elszánt Brüsszel a jogállami vitában. Tehát hogy visszalép-e a frontális összecsapástól, pl. úgy hogy köztes megoldással védi ki a vétót.
Lehet, hogy a többiek az erő jeleként tüntetik fel a B tervet, ám az azt jelenti, hogy az unió elhalasztja a küzdelmet. Viszont a két ázsiai ország számára az is fontos jelzést küld, hogy ha lesz jogállami mechanizmust, akkor azt alkalmazza-e a szervezet. Mindenesetre az látszik, hogy ha sokáig halogatják a megoldást, a probléma kezelhetetlenné válik. És ez vonatkozik a demokrácia és az emberi jogok támogatására is, szerte a világban. Mert csak felbátorítja az autoriter rezsimeket, ha azt érzékelik, hogy Brüsszelnek nincs mersze élni a szankciókkal.
Guardian
„Remek, hogy Szájert megcsípték egy meleg orgián, de esetéből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy az egész EU züllött”- írja a lap munkatársa, aki 12 évet töltött tudósítóként Brüsszelben. Azt tapasztalta, hogy az apparátus nagy része keményen dolgozik és őszintén hisz az európai tervben. A mostani botrány persze derűt hoz ebbe a sötét késő őszbe, hiszen olyasvalaki bukott meg menekülés közben, aki a családi értékeket propagálja az LMBT-ellenes Fidesz nevében. Nem lehet nem mosolyogni, amikor egy ilyen képmutató fundamentalista veszt rajta.
A szerző tapasztalatai ugyanakkor azt támasztják alá, hogy az unatkozó és jól kereső eurokraták sok mindennel foglalhatják le magukat szabadidejüket. Ebbe belefér a közös megegyezésen alapuló szexparti is, ha éppen nem lenne járvány. Miért is ne? Persze időnként visszaélnek a kiváltságaikkal, úgy hogy az európai intézményeknek határozottan fel kell lépniük a szexuális zaklatás és más visszaélésekkel szemben.
Az EU nagy találmány, folyamatosan bizonyítja, hogy mennyire szükség van rá. Módszeresen tolja tagjait afelé, hogy cselekedjenek pl. az alapvető jogok érdekében. A munkatársak közül azonban csak egy páran viselkednek úgy, mintha rájuk nem vonatkoznának a szabályok.
FAZ
Szolidaritási tüntetés volt Berlinben az SZFE mellett: résztvevők emberláncot alkottak a Volksbühne színház körül. A megmozdulást az egyik színművészeti főiskola diákjai szervezték, miután eddig csupán a neten fejezték ki szolidaritásukat magyar társaikkal. A szónokok követelték a magyar társintézmény autonómiájának visszaállítását. Többen is hangsúlyozták, hogy az Orbán-kormány kulturális hegemóniát akar. De veszélyben van az oktatás szabadsága is.
Ráadásul a magyar hallgatók a járvány miatt kénytelen voltak feladni az iskola megszállását, és azóta a tiltakozások mint betonfalról pattannak le a hatalomról. Az egyik német felszólaló rámutatott, hogy az új vezetés több tagjának fogalma sincs a művészetekről, mégis ők döntenek arról, hogy ki taníthat. Így az egyetlen logikus válasz az ellenállás.
New York Times
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság megkezdte a meghallgatást egy magyar, illetve német jóvátételi ügyben, hogy eldöntse: illetékes-e a tengerentúli igazságszolgáltatás a két kereset elbírálására. A gondot az okozza, hogy az idevágó, 1976-os törvény kizárja az amerikai jogorvoslat lehetőségét, kivéve egy-két esetet, pl. amikor a vagyon jogtalan eltulajdonításáról van szó. Márpedig a 14 magyar felperes, akik közül négy USA-állampolgár, azt mondják, hogy a magyar állam a háború előtt és alatt elvette az üldözött családok javait, ezért kártérítésre tartanak igényt.
Az Orbán-kabinet jogi képviselője azzal érvelt a testület előtt, hogy a döntést a magyar bíróságokra kell bízni. Csakhogy a másik oldal becsatolta az iratokhoz azt a levelet, amelyet más túlélők írtak, kiemelve, hogy hasonló ügyben teljesen hiábavalóan próbálkoztak bizonyítani igazukat a magyar joghatóság előtt. Olyan bizonyítékokat követeltek tőlük, amiket lehetetlen előteremteni, hiszen a lágerben mindent elkoboztak tőlük. Így azokat a dokumentumokat is, amelyet az ellopott javak tulajdonjogát igazolták.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >