Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A sötét évtized – és a remény
A nacionalista-populista fertőzés ellen nincs vakcina. Saját immunrendszerünknek kell kitermelnie az ellenanyagot. Mára kiderült, hogy először a nők ellenálló képessége fejlődik ki. A nők korába értünk. A kor Gretáé, a környezeti válságot könyörtelen számon kérő Jeanne d Arc lányé, a kertvárosi nőké, akik szavazataikkal győzelemhez juttatták Bident és Harrist, a harcos nőké, akik Fehéroroszországban kiállnak Lukasenka, Lengyelországban Kaczyński rendszere ellen, a hozzáértő nőké, akik jól és együttérzően kormányoznak a világjárvány idején. Előbb vagy utóbb a magyar nők kora lesz, akik hallgatnak, hallgatnak és hallgatnak a nőket megalázó Orbán-világban. „Van némaság, mely messze hallik…” Kik fejezhetnék ki együttérzőbben a járványban elhaltak fölötti fájdalmat? Kik tehetnék fel hitelesebben a magyar társadalmat feszegető kínos kérdéseket? S kik teremthetnének békét? Lengyel László:
Szörnyű évet zárunk 2020-szal. Világjárvány, gazdasági és politikai válság éve. A szörnyű év csak betetőzi a hosszú sötét évtizedet, amely 2008-tól 2020-ig, vagy inkább 2021-ig, a Nagy Recessziótól a Nagy Járványig tart. A globális válságok korába léptünk; a gazdasági világválság két hullámának, a globális éghajlati, a menekült- és a terrorizmus-válságok, a világot megrázó lázadások (színes forradalmak, „tavaszok”), a nacionalista-populista világhullámok és a világjárvány korába. Ebben a hosszú sötét évtizedben egymással összefüggenek, egymásra rakódnak rá az egyes válságok. A 2008-12-es Nagy Recessziót az Egyesült Államok jobban, Európa kevésbé jól, de kezelték, ám a rövidtávú gazdasági stabilizációért és az amerikai és európai korporációk érdekeiért cserébe eltűrték a társadalmi egyenlőtlenségek megmaradását vagy növekedését a területek – régiók, tartományok, államok, nagyváros és vidék -, illetve társadalmi rétegek között. (Majd az amerikai konszernek boldogan kiegyeztek a trumpi demokrácia-ellenes hatalommal a példátlan adócsökkentésért és deregulációért cserébe, ahogyan az európai tőke is vígan támogatta a keleti korrupt önkényurakat Putyintól Orbánig a neki juttatott magas jövedelemért.)
A tízes évek elején, az obamai politika a nemzetek és népek önrendelkezését elismerő wilsoni irányba fordult, arra biztatva a diktatúráktól szenvedőket, hogy lázadjanak uraik ellen. Ennek hatására az „arab tavasztól” a hongkongi, a török, a kelet-európai és a latin-amerikai tavaszokig lázadások sora indult, melyeket brutálisan levertek. Sorra jöttek létre a háborús övezetek, jelent meg újra a világméretű terror és indult el a menekültek áradata. A tízes évek közepére mindezek hatására feltámadt a fejlett világon átszáguldó nacionalista-populista hullám. A gyenge demokráciákat egyszerre mosta alá belülről és kívülről a tekintélyelvű vízözön. Csak 2018-19-re sikerül Európa kulcsországaiban újra felépíteni a liberális demokrácia gátjait, s 2020 tavaszán kialakítani egy szolidáris gazdasági csomagtervet a világjárvány közepette. A sötét évtized és a 2020-as szörnyű év reményteli végét jelzi a járvány pozitív eredménye: Trump bukása és a vakcinák előállítása nemzetközi összefogással.
Az elmaradt reformok kora
A liberális világrend intézményeinek – az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a WTO, az IMF, a Világbank, a G7, a WHO stb. – összefüggő reformjai elmaradtak, új intézményi rend nem jött létre. Igaz, a „pekingi konszenzus” intézményei sem képesek a liberális világrend helyére lépni. Az obamai nagy megállapodásokból – a párizsi klímaegyezményből, az iráni atomszerződésből, a TPP-ből (Trans-Pacific Partnership) – a trumpi Amerika kilépett. Amerika a Biden-adminisztrációval kényszerül majd rá arra, hogy kezelje az újabb gazdasági válságot, a társadalmi egyenlőtlenséget, az éghajlatváltozást, és a világ tekintélyelvű hatalmait, úgy, hogy nincsenek meg hozzá a hatékony intézmények és az igazi új gondolatok.
Elmaradtak az EU politikai intézményi és fiskális reformjai. Az Unió most hozza meg azokat a gazdasági döntéseket – euró-kötvény, közös újjáépítési csomag -, amelyeket 2012-ben kellett volna, amivel elkerülhette volna a tízes évek válságait. És a politikai reformok elmaradásából születnek a mai válságok. Az elvesztegetett évtizedben elmaradt az európai és a nemzetállami szintű befektetés az embertőkébe az egészségügyi, oktatási, szociális intézményi reformokon keresztül.
Az évtized a sötét arcok miatt is sötét: Trump és Putyin, Erdoğan és Sziszi, Orbán és Kaczyński nem egyszerűen egyeduralmi rendszerek kifejezői, hanem létrehozói is. Nemcsak a társadalom belső konfliktusai, egyeduralomra hajló állami rendszerei szülték őket, hanem ők is előidézték a megosztást, az egyeduralkodói rendszert. A gyenge demokráciáknak kevés intézményi és politikus szereplői védelmezője akadt: Obama és Merkel, Ferenc pápa és Macron, talán ennyi vagy ennyi se. A sötét oldal dinamikus offenzívája nem annyira a liberális demokrácia tömeges választói védelmezőinek vagy nagy államférfiúinak sikeres ellenoffenzíváján akadt el, mint inkább azon, hogy az egyeduralkodó rendszerek nem voltak képesek kezelni egyik vagy másik világválságot.
Kelet-európai és magyar válságok
A világ részvétlenül tűrte, hogy a tízes években a kelet-európai félig liberális és félig demokratikus rendszereket a különböző válságok, belső összeütközések vagy kormányozhatatlan káoszba, vagy a tekintélyelvű kormányzás irányába mozdítsák el. Kelet-Európa balkanizálódott: természetessé vált az intézményes korrupció, a politikai kalandorság, a jogállami intézmények leépítése, az erőszak. Mire Nyugat-Európa észlelte, hogy a kelet-európai fertőzés elérheti, már késő volt. Örült, hogy többé-kevésbé megúszta. Kelet-Európával, ahogy a túlsó félen Nagy-Britanniával, nem tud mit kezdeni.
A liberális demokrácia, a tisztakezű jogállam és az észszerű gazdaságpolitika eszméjének nincs kiben, s miben megkapaszkodnia. Hiányoznak hozzá a politikusok, a pártok, az állami intézmények, a szakértői és civil csoportok, program, média és végül: a választók. Ahol egyeduralom van, ott egyeduralom van: Magyarországon tíz év után döntött az ellenzék az összefogásról. És ahol végül győz a tömegmozgalom, mint Szlovákiában, alig jobb kormány kerül hatalomra, mint az előző. Romániában, Bulgáriában, Csehországban az egyik korrupt oligarchikus csoport váltja a másikat. Macron Franciaországa már levonta a következtetést: csak tolvaj diktátorok vagy tolvaj kiskirályok káosza között választhatunk. Így van ez kétszáz éve, így lesz még kétszáz évig. Keletből nem csinálhatunk Nyugatot. Kár volt őket bevenni: vagy rakjuk ki őket, vagy teremtsünk kétsebességes Európát! Csak Németországnak van még szüksége ránk. Rendet teremtene, de nincs hozzá eszköze. Nem érdeke, de nem is hisz a büntetésben. Az Ostpolitik ötven éve a „bárki van hatalmon, mi azzal vagyunk jóban” politikája. Nem is lett volna 89, ha rajtuk múlik.
Három remény
Az egyik remény Biden Amerikája, ahogy 89-ben Bush Amerikája volt. Ha lesz elszánásuk, akkor erejük is lesz a kelet-európai rendezéshez. A másik remény a demokratikus világ ébredése: nem az országok büntetése, hanem a szabadság szigeteinek támogatása, a pozitív diszkrimináció a döntő. Ilyen az EU Szegényeket Támogató Alapja, ahová az Iványi Gábor-féle alapítványok kiszolgáltatottság nélkül pályázhatnak. Az Európai Médiaalap, ahová független sajtótermékek és újságírók pályázhatnak, ahová mehetett volna a Népszabadság és az Index. Az amerikai-európai Korrupcióellenes Alap támogatná a korrupció ellen fellépőket. E nélkül nem lesz független intézmény és gondolat. Ne büntessenek, hanem jutalmazzanak! S akkor a szabadság szigetcsoport magyar és kelet-európai polgárai megmutathatják, hogy képesek egy európai Magyarország és Kelet-Európa megteremtőivé válni.
A nacionalista-populista fertőzés ellen nincs vakcina. Saját immunrendszerünknek kell kitermelnie az ellenanyagot. Mára kiderült, hogy először a nők ellenálló képessége fejlődik ki. A nők korába értünk. A kor Gretáé, a környezeti válságot könyörtelen számon kérő Jeanne d Arc lányé, a kertvárosi nőké, akik szavazataikkal győzelemhez juttatták Bident és Harrist, a harcos nőké, akik Fehéroroszországban kiállnak Lukasenka, Lengyelországban Kaczyński rendszere ellen, a hozzáértő nőké, akik jól és együttérzően kormányoznak a világjárvány idején. Előbb vagy utóbb a magyar nők kora lesz, akik hallgatnak, hallgatnak és hallgatnak a nőket megalázó Orbán-világban. „Van némaság, mely messze hallik…” Kik fejezhetnék ki együttérzőbben a járványban elhaltak fölötti fájdalmat? Kik tehetnék fel hitelesebben a magyar társadalmat feszegető kínos kérdéseket? S kik teremthetnének békét?
Ahogy Babits kiáltotta el a világháborúban „legyen béke már! Legyen vége már!” úgy sóhajtja el most Balla Zsófi: „Adjon Isten jobb országot…” 2020 bús karácsonyán.
(Népszava)
Következő cikk: Orbán taktikázása miatt utasítják el a magyarok a vakcínát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >