Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Végkiárúsítás
Alapítványokba viszi ki a közvagyont, így a legtöbb egyetemet is a magyar kormány – írj a Süddeutsche Zeitung. Orbán Viktor a nagyobb rugalmassággal és a pénzzel érvel az új gyakorlat mellett, a bírálók ezzel szemben azt mondják, hogy ily módon állam jön létre az államban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Alapítványokba viszi ki a közvagyont, így a legtöbb egyetemet is a magyar kormány – írja Végkiárusítás c. beszámolójában a legolvasottabb német lap. Orbán Viktor a nagyobb rugalmassággal és a pénzzel érvel az új gyakorlat mellett, a bírálók ezzel szemben azt mondják, hogy ily módon állam jön létre az államban.
A felsőoktatásban nagy hullámokat kavar, hogy jön a Fudan egyetem. Csak az építési költség átszámítva 1,5 milliárd eurót tesz ki, a telek a kormány ajándéka. A miniszterelnök szerint tanulni kell a Kelettől, de úgy tűnik, a CEU sok jóval nem tudott szolgálni, mert annak mennie kellett. Most éppen visszatérhetne, mert módosítják a vonatkozó törvényt, de inkább nem kér belőle. A két intézmény körüli vita nagy érdeklődést váltott ki külföldön is, ugyanakkor meglepően csekély figyelem övezi a diplomások képzése körül zajló „modellváltást”. Kastélyok, parkok, termelőföldek vagy éppen kulturális intézmények sorsa ugyanaz: állami kézből vagyon kezelő alapítványokhoz kerülnek.
A hívek szerint az átalakulás versenyképesebbé teszi az országot. A kormány azt közölte az újsággal, hogy a vagyonelemeket kizárólag a közjó érdekében lehet felhasználni, nem kerülnek automatikusan magántulajdonba. A másik oldal ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a Fidesz be akarja biztosítani magát, ha netán jövőre elveszti a választást. Ezért pénzt spájzol, saját embereit jól fizető posztokra rakja.
A legtöbb egyetem többé-kevésbé önkéntesen fejet hajtott a törekvés előtt, habár még a támogatók között is van olyan, aki enyhe zsarolást emleget. Mindenesetre a hatalom a tervhez négymilliárd eurót még abból az európai újjáépítési alapból is igénybe kíván venni, amit Orbán az ősszel majdnem meghiúsított. Ugyanakkor az EU aligha tudja majd nyomon követni, hogy a magyarok mire fordítják a pénzt. A modell ugyanis főként az átláthatóság és az autonómia kapcsán hibádzik. Vagy ahogy Polónyi István oktatáskutató összefoglalta: a kuratóriumokba a kormány a saját híveit nevezi ki, az alapítványokhoz kerülő vagyon viszont nem az egyetemeké. A régi szabályok már nem érvényesek, bárkit ki lehet rúgni.
Szóval ugrás a sötétbe. Setényi János, aki magát konzervatívnak tartja, két, ellentétes álláspontot vázol: az egyik szerint az új rendszer új lehetőségeket kínál. A másik szerint viszont közforrások gigantikus lenyúlása zajlik az Orbán által teremtett nemzeti burzsoázia útján. Ennek része, hogy az egyetemek közreműködésével tüntetik el az uniós alapok egy részét.
Deák Dániel a Corvinusról úgy véli, a kuratóriumok strómanokból állnak, mert a kormányfő számára fontos, hogy kézben tartsa a felsőoktatási intézményeket, egyben pedig tovább dagassza a cimborák bankszámláit. Ezzel szemben a tudományért felelős miniszter európai példákra hivatkozik, ám ezt német szakértők kézből kontrázzák. Továbbá emlékeztetnek arra, hogy az alapítványok korifeusait életük végéig nevezik ki és csak kétharmaddal lehet őket leváltani. Ráadásul sok közöttük a magas rangú kormányzati tisztségviselő, miniszter.
Az MTA ugyan sürgette, hogy a kinevezéseknél arányosan kapjon képviseletet a politika, a gazdaság, az oktatás és kutatás, továbbá forgó rendszerben cserélődjenek a tagok, de nem úgy néz ki, hogy ebből lesz bármi is.
Reuters
A német pénzügyminiszter arra figyelmeztet, hogy júniusig érvényben maradhatnak a korlátozások, ha az új szigorítások sem segítenek lenyomni a korona megbetegedések számát. A fő gond az, hogy a 3. hullámban tarol a brit vírus, illetve hogy viszonylag későn indult az oltási kampány. Scholz szerint azonban ha addig jól alakulnak a dolgok, akkor a nyártól bátran nyitni kell, ideértve hogy lehessen újra koncertre, színházba, focimeccsre menni.
Merkel arra szólította fel a németeket, hogy tartsák magukat a megkötésekhez azokban a körzetekben, ahol a sok fertőzés miatt be kellett azokat vezetni a hét végén. Egy heti átlagban, 100 ezer lakosra vetítve immár 166-ra nőtt az új betegek száma. Az új jogszabály egyébként lehetővé teszi, hogy a kormány az érintett régiókban kijárási tilalmat rendeljen el este 10 és hajnali 5 között, továbbá szigorítsa a magán összejövetelek és a vásárlások feltételeit. Újra bezárják az iskolákat, ha valahol gyorsan terjed a járvány. Ugyanakkor szó van arra, hogy több lehetőséget élveznek azok, akiket már beoltottak.
Project Syndicate
Joschka Fischer minden ellenérv dacára nem ért egyet azzal, hogy a Nyugat az őszre kivonja csapatait Afganisztánból, mert emiatt beláthatatlanul sok szenvedés zúdul majd a helyi lakosságra, arról nem beszélve, hogy a világnak milyen megpróbáltatásokra kell majd felkészülnie. A volt német zöldpárti külügyminiszter, aki a háború után Budaörsről kitelepített szülők gyerekeként már odakint született, emlékeztet arra, hogy az al-Kaidát nem sikerült szétzúzni, a tálibok pedig Kabulon kívül erősebbek, mint valaha.
Vissza fogják szerezni a hatalmat, továbbá változatlanul fenyegetést jelentenek majd a Nyugat számára. Afganisztánban nincs olyan kormányzati erő, amely meg tudná fékezni a terrorizmust, a korrupciót, a kábítószerkereskedelmet, amely békés, nyugodt jólétet tudna szavatolni a lakosságnak.
A regionális stabilitás még törékenyebb lesz, mint idáig. A kivonulás a transzatlanti szövetség vereségét jelenti, a humanitárius következmények ugyanakkor drámainak ígérkeznek. Ezért várhatóan újabb menekülthullám indul be. Hatalmi vákuum alakul ki és azt a régió országai igyekeznek majd betölteni. Pakisztán, Irán, és főként a terjeszkedni kívánó Kína. Persze Peking aligha tud többet elérni ebben a helyi lőporos hordóban, mint a szovjetek vagy az amerikaiak.
Fischer mindezek alapján azzal érvel, hogy nincs alternatívája az USA fegyveres jelenlétének, mert szeptember 12-ével nem egy biztonságosabb, jobb világ köszöntene be. Éppen ellenkezőleg, humanitárius katasztrófa fenyeget.
Következő cikk: A német futball piros lapot mutatott fel Orbán Viktor melegellenességének
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >