Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A lelkünkben tusakodó nemzeti és kozmopolita érzés
Végel László
Azzal is tisztában vagyok, hogy a nemzeti identitásom számos rejtély elé állít. Egyrészt tisztában vagyok vele, hogy a főfoglalkozású nemzetmentők saját karrierjük érdekében élnek vissza a nemzeti érzéssel, hogy aztán a tragikus következmények után mossák a kezüket. Torkig vagyok a kozmopolita sznobokkal is, akik a felelősség elől tetszetős kozmopolita metafizikába menekülnek. Számomra sokkal izgalmasabb a lelkünkben tusakodó nemzeti és kozmopolita érzés. Végel László:
2021. június 13. vasárnap
Halála előtti években Eörsivel többször Márai Sándorról diskuráltam. Pista aggályosan nyilatkozott Márairól, amin nem csodálkoztam, hiszen egy olyan konzekvens értelmiségi, mint amilyen Eörsi, nyilván ódzkodik a Márai-jelenségtől, annál is inkább, mert egy időszakban Márait a magyar jobboldal akarta kisajátítani. Igaz, Márai Sándornak akadnak gondolatai, amelyekkel önmagához volt hűtlen. Eörsinél engedékenyebb voltam, már csak azért is, mert engem szörnyen foglalkoztatott az igazságkeresés tévelygésekkel teli titka. Egyszer talán előkerül a katonai szolgálatból a szerkesztőm Utasi Csabához irt levelem, amelyben arról írtam, hogy a Makró írása közben Szent Ágoston Vallomásai hatottak rám, nem a keresztény tanaival, hanem útkeresésével. Személyesen is végigjártam ezt a göröngyös utat, amelyen azzal a gondolattal éltem, hogy jaj annak, aki megtalálta a végső igazságot. Inkább tévelyegjek, minthogy az örök igazság csalhatatlan birtokosa legyek. Nyilván ezért kerültem szembe azokkal az értelmiségiekkel, akik holtbiztosak voltak a saját igaságukban. Ezek leginkább hatalmas károkat okoznak, vallom annak ellenére, hogy elismerem vannak tiszteletreméltó kivételek, akik az életüket is feláldozzák az igazságért, amelyben hisznek. Igen. csakhogy ők a saját életüket áldozzák fel és nem a másokét. Úgy láttam, hogy Eörsi is ingadozott ezen az úton, például az egyenlőség és a szabadság viszonyának meghatározásában. Elismerem, ebben a kérdésben én sem tudnék egyértelmű állást foglalni. Nemcsak az egyenlőség és a szabadság lappangó ellenmondása állított a keresztútra, hanem a nemzeti és a nemzetekfelettiség eszméje is. Milyen könnyű és szép kimondani, hogy elsősorban ember vagyok, s csak aztán magyar. Csodálom Babitsot, aki ezt kimondta. Személyes tapasztalataim azonban másról szólnak. A konszolidált békeidőkben a nemzetállami többség nagylelkűen hangoztatja a nemes gondolatot, de mi történik akkor, ha veszélybe kerül a nemzet és a haza? Ki tudja, hogy valódi veszélyről van-e szó, vagy pedig a háború propagandistái élnek vissza a nemzeti érzéssel. Fel sem tudom sorolni ezeket a gyászos történeteket. A szemem előtt játszódott le a történet, amikor a másik nemzet részére tömegsírokat ásók azzal igazolták bűntettüket, hogy veszélyben van a nemzetük. Ezúttal nem csupán a tábornokokra, a bíróság által elitélt háborús bűnösökre gondolok, hanem azokra a személyekre, akik a parancsszóra ásták a tömegsírokat. Azokra a katonákra, akik főbe lőtték az áldozatokat. Mit éreztek ők? Erről sehol egy szó sincs. Azzal is tisztában vagyok, hogy a nemzeti identitásom számos rejtély elé állít. Egyrészt tisztában vagyok vele, hogy a főfoglalkozású nemzetmentők saját karrierjük érdekében élnek vissza a nemzeti érzéssel, hogy aztán a tragikus következmények után mossák a kezüket. Torkig vagyok a kozmopolita sznobokkal is, akik a felelősség elől tetszetős kozmopolita metafizikába menekülnek. Számomra sokkal izgalmasabb a lelkünkben tusakodó nemzeti és kozmopolita érzés. A Temetetlen múltunkban írtam erről a súlyos traumatikus belső közdelemről, s nagyon sajnálom, hogy a regényemet immár nem dedikálhatom Eörsi Istvánnak. Annak viszont örülök, hogy a halála előtti egyik beszélgetésünkben javasoltam neki, olvassa el Márai 1943-1944-es naplójegyzeteit. Pár hét múlva a lakásán járva az íróasztalán megtaláltam ezt a könyvet. Eörsi cinkosan bólintott. Igazad van, érdemes elolvasni. Eörsiról irt esszém írásakor fellapoztam Márai naplójegyzeteit, és megakadt a szemem az egyik mondaton: „Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a jobboldaliság címkéjével ismert különös valamit, a tudatot, hogy ő, mint keresztény magyar ember előjogokkal élhet e világban, egyszerűen azért mert keresztény magyar úri ember joga van tehetség és tudás nélkül élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem keresztény magyar, vagy úriember, tartani a markát s a keresztény magyar markába baksist kérni az államtól… Mert ez volt a jobboldaliság igazi értelme.” A halálosan beteg Eörsi nyilván nagyon jól értette ezt a mondatot.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >
Surányi Zoltán: A Stróman
Al Capone is a pénzen, az adócsaláson, a kettős könyvelésen bukott le, a VMSZ vezetői, oligarchái >
Félő, hogy civilizációs vákuumba kerülünk
A VMSz tíz körömmel a hatalom megtartásáért harcol és nem igazodik a korszellemhez, nem tervezi a >