Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Oszolj!
Öreg Dezső
– De mi lesz azzal a hordó pálinkával, amelyet a fiúk kikísérésére tettem félre?
– Lehetővé tesszük az önkéntes szolgálatot.
Kérdés és válasz a szerbiai parlamentben. A kérdést a jobboldali ellenzék egyik vezetője tette fel, a választ a hadügyminiszter adta. Ennyibe bele is férne mindaz, ami a témáról elhangzott a nemzetgyűlésben, és még az is, ami a hivatásos szerb katonaság létrehozása kapcsán felmerülhet, akár a parlamenten kívül is. Hogy a hadseregben való szolgálat sokak számára még mindig a férfiasság bizonyítéka, az életre nyíló kapu, a felnőttkor kezdetének bizonyítványa, öröm, büszkeség, patriotizmus, hősiesség, önbizalom, hit, biztonság. Felemelő feladat, amelynek elvégzése nélkül nem ember az ember. A másik Szerbia viszont azt vallja, hogy a század második évtizedét már hivatásos hadsereggel kell kezdeni, mert az jóval kisebb létszámú, sokkal hatékonyabb, célszerűbb, kezelhetőbb, európaibb, ha úgy tetszik, világibb, humánusabb a sorkatonaságnál.
A politikai erőviszonyok és az itteni politikusok modorának ismeretében bátran állíthatjuk, hogy január elsejétől Szerbiának is hivatásos hadserege lesz. Aki szolgálni akar, szolgálhat három hónapig. Ezt az időt beszámítják a munkakorba, és a leszerelés után előnyt élvez, ha állami intézményben helyezkedik el. Az állomány összlétszáma 36 ezer fő körül lesz, ami az összlakosság mintegy fél százalékát teszi ki.
Ezzel nem ér véget a reform, amely már évek óta tart. Jövőre és 2012-ben még néhány komoly változás esedékes, amelyek után – a szakértők szerint – az ország gazdaságához méretezett optimális számúra csökken a haderő.
Pompás – mondják azok, akik már régen megvetik a harci játékokat, és elutasítják az erőszakot. A Švejkeket felválthatják a Rambók. Aki kedveli, művelheti. Jó – mondják az európai értékeket vallók. Alkalmazkodunk a 21-ik század mércéihez, figyelembe vesszük az egyén jogait, az ország lehetőségeit, érdekeit, és esélyt adunk a munkanélküliek egy csoportjának arra, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon. Hazaárulás, a nemzeti érdekek fölrúgása, évszázados hagyományok elvetése, a nemzet szellemének letörése, a világháborúkat nyert szerbség büszkeségébe és érdemeibe döfött szurony – vádolnak azok, akik a Szerbiában jobboldali értékeknek mondott politikai eszmék hirdetésével képviselik a nemzet csaknem felét a parlamentben. Sokan vannak, szerencsére nincsenek elegen. De elég hangosak ahhoz, hogy népszavazást követeljenek. Nemcsak arról, hogy hivatásos legyen-e a hadsereg, hanem a NATO-tagságról is.
Csomagban. Közben folyamatosan uszítva az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elleni amúgy is ingerült hangulatot. Tizenegy évvel a NATO-légicsapások után Szerbiában még mindig az érzelmek döntenek ebben a kérdésben. Az, hogy a Nyugat-Balkán egyben belenyúlik Közép-Kelet-Európába, hogy nemcsak Vajdaság pályázik a Duna menti regionális együttműködés kínálta előnyökre, hogy a NATO-tagság elérhetőbbé tenné az uniós tagságot, hogy a Koszovóról szóló küszöbönálló tárgyalások is könnyebbek lennének a NATO-tagság bizonyossá tételével, hogy mindez gazdasági és biztonsági előnyökkel járna, oldaná a feszültséget a térségben, tehát mindez vereséget szenvedne egy népszavazáson a „mi utáljuk a NATO-t” jelszóval szemben.
Tudják ezt azok, akik a hivatásos hadsereg létrehozásán dolgoznak. Azzal is tisztában vannak, hogy most nem szabad összekeverni a díszlépést. Hogy az euroatlanti integrálódás valóban atlantit is jelent. Hogy jövő ilyenkor a tagjelölt státuson csúszhat meg a lépés. Tudják azt is, hogy nem a szavak, hanem a tettek döntenek majd Brüsszelben mindkét központban, az EU és a NATO székhelyén is. Ezért van most az ideje a hivatásos hadsereg bevezetésének, és ezért korai még a NATO-csatlakozásról való népszavazás. Majd annak is eljön az ideje. Ha egyáltalán szükség lesz a demokratikus vélemény-nyilvánítás ilyen formájára. Amellyel oly sokszor, és oly alattomosan élt vissza a 90-es években a nemzeti zászlót bontó, sorkatonákkal és szabadcsapatokkal háborúk sorát vesztő rendszer.
Kommentek
Ha lehetne válalsztani akkor én inkább a svájci model mellett döntenék, de ki kérdez engem?
Amúgy meg egyébként is a korlátozott szuverenitás időszakában élünk, a világ csendőrei bármikor megszórhatnak bennünnket egy kis motyóval, mint ahogy azt egyébként tették is, ami azt a kérdést teszi fel, hogy szükség van-e és milyen mennyiségben egy olyan siserehadra aki ha kell halni nem mer.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >