Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Kongresszusok
Öreg Dezső
Véletlenül-e, vagy szándékos időzítés folytán, az idei december a pártkongresszusok hónapja Szerbiában. A Szerb Megújhodási Mozgalom volt az első, amelyik újraválasztotta elnökét. Egykori politikai szövetségese, a Demokrata Párt szombaton tette meg ugyanezt. Közéjük ékelődtek a szocialisták, akik ellen hajdanán tiltakozó sétára vezette az akkori ellenzéket Zoran Đinđić és Vuk Drašković, a Demokrata Párt és a Megújhodási Mozgalom vezetője. Kemény, szép, férfias tiltakozásra teremtett tél volt akkor is, 1996. és 1997. fordulóján. Csak Drašković él még a szereplők közül, meg az elhunytak pártjai: a szocialista és a demokrata. És az az egészséges politikai meggyőződés, hogy fölösleges több jelölttel összezavarni az emberek gondolatát, hiszen a párt irányelvét kijelöltük, lendületét semmi sem akadályozza, tudjuk, mit akarunk, mi vagyunk a legjobbak, csak ezt még mindenkivel el kell hitetni. Főleg azokkal, akik most már nem is olyan sokára szavaznak, természetesen ránk.
A több jelölt már azért sem jó, mert esetleg komolyan vennék és még mások is győzni szeretnének, ami roppant kellemetlen helyzetet teremthetne. Volt már rá kísérlet Szerbiában is, a demokratáknál legutóbb 2004-ben. Akkor Boris Tadić győzött – első ízben. Ellenlábasa, aki alulmaradt, már régen csak szimbolikusan támogatja a pártot, melynek egyik legkövetkezetesebb és legszigorúbb, kimért bírálója. Tadić akkor azt ígérte, a másképpen gondolkodókat nem üldözik el a pártból. Még abban az évben kizárták soraiból Čedomir Jovanovićot, aki akkor alakította a Liberális Demokrata Pártot. Stabil parlamenti tényezőnek és ingadozó ellenzéknek számít. Az egyedüli azok közül, akik jelentenek valamit a szerb politikában azután is, hogy világosan kimondta: le kell zárni a Koszovó jelezte szakaszt, és tiszta lappal kell Európa felé indulni. Tehát a több jelölt csak zavarná a fejekben a sok vesződséggel megteremtett rendet, amelyik most arra kell, hogy jövőre európai uniós tagjelöltek legyünk. Ezt mondta a Demokrata Párt régi-új elnöke a tisztújító közgyűlésen, meg azt, hogy a következő választásokig meg kell kezdeni a tárgyalásokat az uniós tagságról. Ezt követően pedig 2012. tavaszán meg kell nyerni a választásokat. Világos, pontos, jól kijelölt célok. Nem sok: három, hogy könnyű legyen megjegyezni, és hát egyben motiváció is. A párttagok számára. Sok kicsi és nagy ígéretes kiváltságot, munkahelyet, haladási lehetőséget, kitüntetést és egyéb előnyt sejtet. Még akkor is, ha Brüsszel udvarias követelésére meg kell reformálni a jogrendszert (ismét), el kell fogadni a vagyon-visszaszármaztatási törvényt (ami ért valamit, már úgyis eladták, privatizálták), vissza kell adni az önkormányzatok és a tartomány vagyonát (ezt még sokáig lehet húzni különböző politikai furfangokkal), folytatni kell a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcot (néhány embert a sajátjaink közül is fel lehet áldozni, példát statuálva), meg kell kezdeni a Koszovóra vonatkozó párbeszédet (az ottani választások nyertese elleni uniós vádak után ez már jelentősen könnyebb lesz). A regionális együttműködés szorosabbra fűzését, a tudományba és az energiaiparba meg az infrastruktúrába való befektetéseket, a szociális védelem kiterjesztését és a munkahelyek megőrzését már a körülmények diktálják. És nyert ügyük van.
Ezeket a célokat tűzte ki Boris Tadić a közgyűlésen. Ami nem jelenti azt, hogy útközben nem lehet rajtuk módosítani. Nem kell mindenhez görcsösen ragaszkodni. Rugalmasan is lehet politizálni, hiszen – ahogy az elnök fogalmazott – ez a párt holnap nem csak a tagság támogatására, hanem mindenkire számít majd. Azon a bizonyos tavaszi napon, 2012-ben. Addig azonban jó lenne ha a párton belüli elégedettség legalább részben azokat is eltölthetné, akik most azt tapasztalják, hogy egyre szegényebbek, egyre nagyobb a munkanélküliség, egyre kevesebbet vehetnek béreiken, egyre nagyobbak a terhek, drágább az áram, az üzemanyag, de még a kenyér is, tej hol van hol nincs. Hogy a frissen végzett orvosok, mérnökök, ápolók, technikusok a külföldi pályázatokat böngészik. És hogy nem érdekli őket, melyik esett ki a hat alelnökjelölt közül a rostán a Demokrata Pártban.
Következő cikk: A prérifarkas szaporulatának ellenőrzése humánus módszerekkel
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >