Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A primitív törzsi nacionalizmus
Végel László
A miloševići „antibürokratikus forradalom” főként a külvárosokban és az elit kulturális intézményekben tobzódott. Nem véletlen, hogy a miloševići ideológia alapjait a Szerb Tudományos Akadémia által kinevezett bizottság „memoranduma”, tehát az elitértelmiség fogalmazta meg, de a külvárosi prolik vitték győzelemre. A jugoszláviai tapasztalatok arról szólnak, hogy a nacionalizmus legyőzte a szocializmust, miközben a kulturális szférában a liberális dendik azzal próbálkoztak, hogy saját érdeküket becsempésszék a nacionalista csomagba, remélve, hogy az a primitív törzsi nacionalizmus a modern világban csak ideig-óráig tart. Kiderült, hogy a jóslat nem vált be. Végel László:
2021. augusztus 5., csütörtök
Időről-időre felcsillan az új baloldal emléke. Igaz, nem a vajdasági magyar értelmiségi körökben, amin nem lepődöm meg. Az sem meglepő, hogy Magyarországon legfeljebb néhány elszigetelt értelmiségi tér vissza a témára, a szellemi élet fősodrában hiába keresem az újbaloldal szellemiséget, bár – ezt is el kell ismerni – Tamás Gáspár Miklós fiatal tanítványai körében egyre többen reflektálnak rá. Szerbiában viszont rebellis hagyományként tűnik fel, a fiatal nemzedék találkozik a nagyapákkal, ami érthető, hiszen 1968 Jugoszláviában sokkal fontosabb volt, mint Magyarországon. A nyugati országokban a fiatal nyugati baloldal képviselői egyre következetesebben hivatkoznak 1968 képviselőire. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy az új baloldal kudarca a II. világháború utáni Európa legnagyobb veresége volt, amelyből több mint fél évszázad után sem gyógyult ki. Nálunk ez a hagyomány lekerült a napirendről. Azokban az években meglehet még nem is ismertük fel, hogy mit vesztettünk. Az Új Symposion újbaloldali számát szerkesztve egyik cikkemben arról írtam, hogy a hagyományos baloldal szklerózisban szenved, csakis az új baloldal tudja megújítani. A számban megjelent szövegek összhangban voltak a hasonló orientációjú európai gondolatokkal. Emlékszem, mennyit kellett keresgélem ahhoz, hogy összeállítsam az 1921-es kronstadti matrózlázadásról szóló miniantológiát. A kronstadti matrózok a kiépülő államszocializmus elleni lázadásukkal szemben igazi szocializmust akartak. Közülük mintegy 1000 matrózt kivégeztetett a hatalom. Most látom, hogy fölösleges munka volt, ezt az értékrendet kiverték a köztudatból. Az általam szerkesztett belgrádi Književna reč hírhedt „magyar számának” első oldalán Tamás Gáspár Miklós írása szerepelt. A szám kálváriájáról az akkori főszerkesztő Gojko Tešić tudna tanúskodni. Az újbaloldali eszmék elsikkasztásának következménye, hogy „a munkásosztály – forradalmi hagyományaitól eltérve – egyre nacionalistább, nőellenesebb, etnicistább, rendpártibb lett…”, írja Tamás Gáspár Miklós. Ez biztosított szabad utat az autoritárius és a „kirekesztő” munkáspolitikának, amit manapság sikeresen aknáz ki a szélsőjobb. Előveszem a belgrádi Student vörös számát. Hogy vágyta a lázadó ifjúság a munkásság rokonszenvét. Hiába! A jugoszláv pártvezetőségben 1968 után irracionális ellenszenv született az újbaloldallal szemben. A Kommunista Szövetség sokkal jobban tartott az újbaloldaltól, mint a nacionalistáktól. Az újbaloldalinak minősítettek álladó gyanú alatt éltek, nem játszottak komolyabb szerepet a kulturális életben. Semmi politika – ez volt az új kultúrpolitikai jelszó. A párt hathatósan pártfogolta az apolitikus értelmiséget, a strukturalizmus félig-meddig hivatalos irodalomtudományi irányzat lett. Ennél még rosszabb volt a kommunista nomenklatúra cinkoskodása a nacionalizmussal. Időnként hangzatos kampányt indított ellene, de 1971-után a mértéktartóknak nevezett a nacionalisták rendre elfoglalták a kulturális intézményeket. Ekkor kezdődött nacionalisták hosszú menetelése az intézményeken át. A nyolcvanas évek végén, a nacionalizmus egycsapásra hivatalos militáns ideológia lett. 1968 után a másik fő ellenség a liberalizmus volt, vagy ahogy a jugoszláv pártelit nevezte: az „anarcholiberalizmus”. Ekkor tetőzött a munkásosztály etnicizálása. A következmények ismeretesek. A miloševići „antibürokratikus forradalom” főként a külvárosokban és az elit kulturális intézményekben tobzódott. Nem véletlen, hogy a miloševići ideológia alapjait a Szerb Tudományos Akadémia által kinevezett bizottság „memoranduma”, tehát az elitértelmiség fogalmazta meg, de a külvárosi prolik vitték győzelemre. A jugoszláviai tapasztalatok arról szólnak, hogy a nacionalizmus legyőzte a szocializmust, miközben a kulturális szférában a liberális dendik azzal próbálkoztak, hogy saját érdeküket becsempésszék a nacionalista csomagba, remélve, hogy az a primitív törzsi nacionalizmus a modern világban csak ideig-óráig tart. Kiderült, hogy a jóslat nem vált be. Aztán abban reménykedtek, hogy megosszák az érdekszférát: legyen a kultúra a liberálisoké, a politika pedig a nacionalistáké. A nacionalizmus a liberális elit és a munkásrétegek asszisztálásával megbuktatta a „bűnös baloldalt”, igaz, nem a bűnös komiszárok kerültek horogra, hiszen azoknak nagyobbik része gyorsan átevezett a „nemzeti oldalra”, ahol szükség volt a tapasztalataikra. A kisebbik része pedig a liberális táborban keresett búvóhelyet. Ezt követte a máig is tartó második forduló, amelyben a nacionalisták a liberálisokkal számolnak le.
Következő cikk: Polexit?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gőg korszaka véget ért
A Vajdasági Magyar Szövetség legutóbbi elnöki nyilatkozata nem más, mint a politikai kétségbeesés és az erkölcsi >
Veszélyes az egyeduralom, az egyhangúság, az egypártrendszer, az egyedüllét…
Talán igaz, töprengett, valamikor öt példányt adtak el, elég baj az, hogy most csak kettő lett >
Közpénzből finanszírozott pártpropaganda működik
A vajdasági magyar közösségnek nem propagandára, hanem tisztességes tájékoztatásra és igaz szóra van szüksége. Nem pártközlönyökre, >
Talán születik valami alternatíva
Orbán Viktor legalább elismerte a vereséget, a VMSZ amely erőteljesen részt vett a Fidesz-kampányban, a vereséget >
Magyar Péter a vajdasági magyarok előtt vizsgázik
Egy esetleges Magyar–Pásztor megállapodás sok vajdasági magyar számára súlyos csalódást jelentene. Nemcsak a VMSZ múltja miatt, >
Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés
A VMÚj a jövőben aktívan részt kíván venni a vajdasági magyarság közéletében, politikájának és kultúrájának alakításában >
A riporter
A riporter nem állít csapdát, nem aláz, nem büntet, nem leckéztet, nem áll bosszút, nem vallat, >
Megint szép lett
Kellett ez a néhány nap, hogy feldolgozzam azt, ami Magyarországon történt időszámításunk után 2026-ban. Nehéz pontos, >
És most hogyan tovább?
Most ugyan a Fidesszel egy szörnyrendszer light bukott meg, de Magyar Péter kormánya nagyon megnehezítené saját >
Csapdahelyzet a VMSZ számára
Ezek a kizárólagos mondatok az egész vajdasági magyar közösség üzenetét tolmácsolták és szembeállították a határon túli >
VMDK: Stop a politikai erőszaknak!
A megfélemlítés eszközei nem válhatnak a politikai küzdelem részévé! Követeljük a rendőrségtől és az illetékes hatóságoktól >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >