Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Mladić a görcsben élő Szerbia paradigmája lett
Végel László
Szerintem is a mai konfliktusok gyökerei ott rejtezkednek. A cikkből az derül ki, hogy Szerbia átaludta a berlini fal ledöntését és nem vett tudomást arról az ígéretes liberális intermezzoról, amely új utakra terelte a volt szocialista országokat. Hogy aztán zsákutcába vezettek az „új utak”, az már egy külön kérdés. Szerbia nem a liberális eszmékkel, hanem populista és kollektivista teherrel indult a háborús rendszerváltásba. Végel László:
2021. november 21., vasárnap
Sok olvasnivaló gyűlt össze, ezért csak néhány napos késéssel vettem kezembe a Vreme új számát (2021. november 18). A címoldalon Ratko Mladić murálja, előtte pedig Aleksandar Vučić áll vigyázz-állásban. A címoldal gennyes sebeket és kellemetlen emlékeket tár fel, amelyek jelzik, hogy a múltat nem lehet csak úgy kirúgni az ablakon. Ez esetben nem is egy háborús bűnösről van szó, hanem Szerbiáról, ahogy látom Mladić a görcsben élő Szerbia paradigmája lett. A hetilap számos cikke foglalkozik a Mladić-jelenséggel, számomra azonban a legtanulságosabb Nedim Sejdinović cikke, amelyben visszatér a kilencvenes évek elejére. Szerintem is a mai konfliktusok gyökerei ott rejtezkednek. A cikkből az derül ki, hogy Szerbia átaludta a berlini fal ledöntését és nem vett tudomást arról az ígéretes liberális intermezzoról, amely új utakra terelte a volt szocialista országokat. Hogy aztán zsákutcába vezettek az „új utak”, az már egy külön kérdés. Szerbia nem a liberális eszmékkel, hanem populista és kollektivista teherrel indult a háborús rendszerváltásba. Sejdinović utal arra is, hogy egyes elemzők szerint a többpártrendszert Szerbiában a lakosság többségének akarata ellenére vezették be. Főleg a reprezentatív értelmiségiek pártfogolták Miloševićet, elegendő csak a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiára gondolnunk. Csak 1990-ban hozták meg Szerbiában a többpártrendszert bevezető törvényt. Ezek után 1990. júliusában egyesült a Kommunista Szövetség és a Szocialista Szövetség, megalakult a Szerbiai Szocialista Párt Slobodan Miloševićtyel az élen. A párt programjában az állt, hogy a társadalmi tulajdon a szocialista gazdaság alapja. Az „új” párt nem határolódott el a múlttól. Aztán referendumot írtak ki, hogy mikor rendezzék meg a többpárti választásokat. Hozzanak-e először új alkotmányt, vagy pedig a régi szellemében írják ki a választásokat? A lakosság 95,25 százaléka az utóbbi mellett szavazott. Az 1990 decemberében megrendezett többpárti választásokon elsöprő fölénnyel győzött a Kommunista Szövetség utódpártja. A kilencvenes években az a párt rendszeresen megnyert minden rendes és rendkívüli választást. Szerbiában tehát úgy kezdődött a rendszerváltás, hogy győzött a régi párt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >