Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Eljött Európa pillanata. Le kellene rá csapni
Az első számú európai lap a Financial Times szerkesztőségi állásfoglalásban sürgeti, hogy az EU hagyja jóvá Ukrajna tagjelölti kérelmét, amihez persze át kell alakítani az egész bővítési folyamatot, valamint a döntéshozatali rendszert. Az ukránok számára a mostani válságban a tét az, hogy megtartsák szuverenitásukat és az európai jövőt. Azaz, hogy nem kívánnak moszkvai mintára tekintélyuralmi kleptokráciában élni, hanem korszerű piaci demokrácia a céljuk. Mai kijevi látogatása során a francia, német és olasz vezető megvitatja a házigazdák uniós csatlakozás terveit, majd a jövő heti csúcs határoz a jelölti státuszról. Ám a válasz nem lehet kétséges, azzal a feltétellel persze, hogy a felvételi tárgyalások megindulásához az ukrán félnek meg kell erősíteni a jogállamot, ugyanakkor vissza kell szorítania a korrupciót. Ennél kevesebbet kilátásba helyezni, nos, az geopolitikai hiba volna. Egyben nagyon rossz jelzést küldene – nem csupán Kijevnek, hanem Moszkvának is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Project Syndicate
Az ukrajnai háború 8 tanulsággal szolgált, bár még messze nincs vége.. De az biztos, hogy a végeredményt a harcok teremtette tények szabják majd meg – írja Joseph S. Nye, a Harvard tekintélyes professzora. Az általa levont következtetések:
1. Hat a nukleáris elrettentés, de hogy mennyire, az inkább a téten és nem a tényleges csapásmérő képességen múlik. Mindenesetre Putyin fenyegetése nyomán a Nyugat nem küldött csapatokat, fegyvereket azonban igen.
2. A kölcsönös gazdasági függés nem gátolja meg a háborút, jóllehet megdobhatja annak költségeit.
3. Ha egyenlőtlen a gazdasági függés, akkor azt eszközként használhatja a kevésbé kiszolgáltatott fél. Viszont ha nagyjából egyforma az egymásrautaltság, akkor nem sokat ér. Energia-ügyben pont ez utóbbi áll fenn, viszont a pénzügyeket tekintve Moszkva sokkal sebezhetőbb, ezért idővel hatni fognak a szankciók.
4. A megtorló intézkedések rövidtávon nem befolyásolják a fejleményeket.
5. Sokat jelent az információs hadviselés. Hogy Amerika a viszály elején folyamatosan közzétette a hírszerzési értesüléseket az orosz katonai készülődésről, az egyrészt kilőtte Putyin érveit, másrészt pedig nagyban hozzájárult a nyugati szolidaritáshoz.
6. Számítanak mind a puha, mind a kemény hatalmi eszközök. Az orosz brutalitás akkora felháborodást keltett, hogy Németország elállt az Északi Áramlat 2. vezeték használatba vételétől, amit az USA éveken át képtelen volt elérni.
7. Az internetes csapásmérés nem csodaszer. Az oroszok ugyan hírek szerint több kíbertámadást is indítottak az ukrán közszolgáltatások vezérlő rendszerei ellen, ám minden különösebb hatás nélkül.
8. A legfőbb tanulságban a világon semmi új nincs: megjósolhatatlan, hogy miként végződik egy háború. Az orosz elnök kieresztette a szellemet a palackból, de lehet, hogy az még ellene fordul.
Washington Post
A vezércikk szerint nem szabad megengedni, hogy az orosz államfő megtörje és elhallgattassa Alexej Navalnijt. Az ellenzék legnevesebb alakjáról csak annyit lehet tudni, hogy az eddigi büntető telepről átszállították egy igencsak kemény börtönbe. A hatalom ily módon félelmet akar kelteni, illetve, amint egy másik orosz politikai fogoly, a lapban rendszeresen jelentkező Vlagyimir Kara-Murza nemrégiben megfogalmazta: a rács mögött az érintettek számára az a legaggasztóbb eshetőség, hogy a világ megfeledkezik róluk.
Navalnij jelentős országos politikai hálózatot épített ki és folyamatosan mozgósított az elnök pártjának „szélhámosai és tolvajai” ellen. A politikust megpróbálták meggyilkolni a biztonsági szolgálatok, szervezetét szétverték. Vezető munkatársai közül jó néhányan külföldre kényszerültek. A politikust csalás nevetséges vádjával cellába dugták, de onnan is tiltakozott.
Az új helyről, Melehovóról az a hír járja, hogy ott módszeresen bántalmazzák az elítélteket. Az eljárásmód megint csak azt tanúsítja, hogy Putyin rendszere immár nem tekintélyuralmi, hanem totalitárius. Az ország persze jó ideje nem számít jogállamnak, de most az önkényuralomhoz tér vissza. Az világos, hogy az elnök azon van: soha többé ne lehessen hallani Navalnijról. A legélesebb kritikusának igyekszik betapasztani a száját. De pont ezért csak még fontosabb, hogy mindenki kiálljon a politikusért, és így hallatszódjon a szava, egészen addig, amíg vissza nem nyeri szabadságát.
FT
Az első számú európai lap szerkesztőségi állásfoglalásban sürgeti, hogy az EU hagyja jóvá Ukrajna tagjelölti kérelmét, amihez persze át kell alakítani az egész bővítési folyamatot, valamint a döntéshozatali rendszert. Az ukránok számára a mostani válságban a tét az, hogy megtartsák szuverenitásukat és az európai jövőt. Azaz, hogy nem kívánnak moszkvai mintára tekintélyuralmi kleptokráciában élni, hanem korszerű piaci demokrácia a céljuk.
Mai kijevi látogatása során a francia, német és olasz vezető megvitatja a házigazdák uniós csatlakozás terveit, majd a jövő heti csúcs határoz a jelölti státuszról. Ám a válasz nem lehet kétséges, azzal a feltétellel persze, hogy a felvételi tárgyalások megindulásához az ukrán félnek meg kell erősíteni a jogállamot, ugyanakkor vissza kell szorítania a korrupciót. Ennél kevesebbet kilátásba helyezni, nos, az geopolitikai hiba volna. Egyben nagyon rossz jelzést küldene – nem csupán Kijevnek, hanem Moszkvának is.
A tagállamok megosztottak. Az ukrán állami intézmények krónikus gyengesége folytán a tagság még messze van. Az ellenzők szerint hamis reményeket kelt, ha most megkezdődhet a párbeszéd a felvételről, a várható lassú haladás pedig kiábránduláshoz vezet majd, más jelentkezők körében is. Léteznek másfajta jogos aggályok is, ám ezeknél sokkal fontosabbak a kockázatok, már ha nem adják meg a jelöltséget. Az ukránok közül sokan úgy vennék, hogy nem tekintik őket az „európai család” tagjainak. Moszkva viszont az EU megosztottságára és határozatlanságára következtetne belőle.
Feltehetőleg az volna a célravezető, ha Ukrajna, Moldova és Grúza fokozatosan kapcsolódhatnának be az integrációba, ahogy teljesítik a tárgyalási fejezeteket. Tehát nem akkor nyernék el a tagságot, ha már minden feltételnek megfelelnek. Ily módon egyúttal válaszolna az EU az oroszok által indított háborúra is. Egyes vezetők azt mondják: eljött Európa pillanata. Le kellene rá csapni.
Bloomberg
Miután Vlagyimir Putyin nemrégiben Nagy Péterhez hasonlította magát, az elemzés arra számít, hogy a politikus hamarosan hódítónak nyilvánítja magát, viszont a moszkvai tervekből az rajzolódik ki, hogy az elnök állandó háborúra készül Európa más részei ellen. Még akkor is, ha a Kreml egyelőre nem bólintott rá a megszállt ukrán területekről elhangzó szándékokra, mármint hogy a kérdéses övezetek népszavazás útján tagozódjanak be Oroszországban.
Az ukrán államfő ehhez képest a héten megerősítette, hogy visszaszerzik az összes elvesztett várost, ami az érintett területek kvizlingjeinek fülében halálos fenyegetésként hangzik. Határozott ígéretet várnak, hogy az orosz vezetés nem vonul vissza és nem szolgáltatja ki őket az ukrán hatóságoknak. Csak akkor támogatják fenntartás nélkül az orosz katonaságot, ha biztosak lehetnek abban, hogy a hódítás révén előállt új határok nem változnak. Mindezt természetesen egyvalakitől remélhetik, habár Putyin éppen most utalt arra, hogy olyan küldetést teljesít, mint egykor Nagy Péter.
Ez az eddigi legegyértelműbb jelzés arra, hogy mit forgat a fejében. De a határok eltolása akkora jelentőségű, hogy arra idáig csupán a Krímben volt példa. Ám ha beismeri, hogy célja a terjeszkedés, azzal betesz a Nyugattal fennálló együttműködésnek. Olyan, mintha kilátásba helyezné, hogy addig nem áll le, amíg nem elégíti ki az étvágyát. Viszont vonatkozhat bármelyik területre, amelyet a „történelmi Oroszország” részének lehet nyilvánítani. Érintheti Kelet- és Észak-Európa javarészét. Már nem volna messze attól, hogy Putyin a saját fejére tegye a birodalomépítő koronáját.
Következő cikk: „Szerbiában nem volt előrelépés, sőt, inkább visszalépés történt a csatlakozás szempontjából”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >