Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Hontalanság (14)
A nagy átejtés
Gondolatfoszlányok a délvidéki magyar sajtónak az ő állapotáról
Bódis Gábor
Nem Fekete Elvirával van baj, hanem azokkal, akik hajbókoltak előtte. Elvira már javíthatatlan, sőt annyira negatív példa, hogy kár szót vesztegetni rá. Akik viszont folytatták a művét, azok sokkal több kárt okoztak. A délvidéki magyarságnak és az újságírásnak is. Elhitették ugyanis a gyanútlan nézővel, hogy ők kacsingatva hazudnak. A hazugság azonban hazugság marad, ha jó arcot vág hozzá az ember, ha rosszat. Bencze Lajos után Milenković Svetislav és Szakállas Ottó választották azt a szerepet, hogy teljesen lerombolják az Újvidéki Televízió amúgy is igen megtépázott tekintélyét. És a többiek velük együtt futottak mindaddig, míg föl nem mérték, hogy ez a hajó már végérvényesen elsüllyedt. És már kacsingatni sem érdemes. Bódis Gábor:
Nos. Ott kezdeném, hogy áldatlan a helyzet. A bölcselkedő kiindulópontot azzal folytatnám, hogy ez már csak rosszabb lehet. Nézzük sorjában. Mint azt már megírtam volt, magyar nyelven Újvidéki Televízió a kilencvenes évek elején csak látszólag létezett. Nem a hatalom szüntette meg, hanem maguk az ott dolgozók. Elsősorban azzal, hogy a saját önös kis érdekeik miatt naponta kötöttek kompromisszumot a fasiszta vezetőséggel. Aki viszont az ördöggel paktál...
1993. áprilisában a tévé vegetáló magyar szerkesztőségének tíz tagja jelentette be, hogy távozik és többé már nem hajlandó „védeni” a délvidéki magyarság érdekeit. Eddig is hívatlan prókátorok voltak. Simulékonyságuknál már csak az a visszataszítóbb, hogy most ott, és azoknál keresnek könyöradományt, akiknek a kiebrudalását vígan végignézték, sőt segédkeztek is benne. Nem Fekete Elvirával van baj, hanem azokkal, akik hajbókoltak előtte. Elvira már javíthatatlan, sőt annyira negatív példa, hogy kár szót vesztegetni rá. Akik viszont folytatták a művét, azok sokkal több kárt okoztak. A délvidéki magyarságnak és az újságírásnak is. Elhitették ugyanis a gyanútlan nézővel, hogy ők kacsingatva hazudnak. A hazugság azonban hazugság marad, ha jó arcot vág hozzá az ember, ha rosszat. Bencze Lajos után Milenković Svetislav és Szakállas Ottó választották azt a szerepet, hogy teljesen lerombolják az Újvidéki Televízió amúgy is igen megtépázott tekintélyét. És a többiek velük együtt futottak mindaddig, míg föl nem mérték, hogy ez a hajó már végérvényesen elsüllyedt. És már kacsingatni sem érdemes.
Az Újvidéki rádió lenne az egyetlen pozitív ellenpélda. Mindenekelőtt az a szombati műsor, amelynek a nevét csak azért nem írom le, nehogy megpróbálják elfojtani. Ők sem vették jó néven, amikor nemrég azt mondtam, hogy a háborús propagandát terjesztő Tanjug hírügynökség híreit magyarra fordítani és közölni egyet jelent a háborús propagandában való részvétellel. A rádióban még kacsintani sem lehet. Én nem kérdőjeleztem meg azoknak az egzisztenciális érdekeit, akik a híreket szerkesztik, hanem csak egy rideg tényre mutattam rá. Sajnálom.
Lehetne még szólni a 7 Napról is, de minek. Főzőcskével és szabásmintákkal lehet, hogy túl tudják élni a válságot. Csak az a kérdés, ezen az áron érdemes-e. Az a két újságíró is, akiknek a cikkeit mindig elolvastam (a legtöbbször élvezettel), mintha belefáradtak volna. A sok főzőkanál és horgolótű között nem könnyű érvényesülni.
Maradt a Magyar Szó, amely azzal kérkedik, hogy a demokratikus közvélemény lapja. Először is ez egy szemenszedett hazugság. Egy újság annak a lapja, akié. Márpedig a Magyar Szó a szerb államé. Bármilyen kevés is a dotáció. Ugyanígy a Napló is az enyém, a Keszeg Karcsié meg a többi haveré. És az kerül be a lapba, amit mi akarunk, nem pedig az, amit a demokratikus közvélemény akar. így aztán az állandó koldulás mellett a Magyar Szó vezetősége azt a hibát is elkövette, hogy azonosult saját ábrándjával. Pszichológiailag ez könnyen megmagyarázható, hiszen csak ilyen módon kerülhette el a tudathasadást. Más kérdés, hogy ebből mi a haszna a délvidéki magyar olvasónak, akit tovább lehet bolondítani azzal, hogy a vajdasági magyar sztálinizmus utolsó fellegvárának kérdését minden létfontosságú probléma fölé helyezzük. A Magyar Szó azt védi, ami védhetetlen a demokráciában. Csak a mostani szerb államban tud fennmaradni ez a 160 tagú szerkesztőség. Piacgazdaságban azonnal megfulladna. Ezért ajánlom nekik, hogy próbálják Vlaovicsék által megszüntetni magukat, mert különben ez a piszkos munka valamely tisztességes emberre hárul. Ekkora szerkesztőséget csak a Milošević-féle rendszer hajlandó fenntartani. Legyenek hálásak neki.
Jobbat, sokkal jobbat érdemelne a délvidéki magyarság. És ha a VMDK erre vonatkozó javaslata lendít ezen az ügyön, ám legyen. Én személy szerint nem így képzelem el a sajtót, hanem csakis függetlennek, amelynek nem egy állami vagy társadalmi szervezet a gazdája. Hanem valaki. Amennyiben a VMDK alapítói tevékenysége ebbe az irányba terelné a változás folyamatát, akkor érdemes megpróbálni. Már csak azért is, hogy megszabaduljunk azoktól, akik évtizedek óta a kisebbrendűséget igyekeztek kisebbségi politikává tenni.
1993. április 21.
Következő cikk: A lelkiismeretét megnyugtató behódoló értelmiségi réteg
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >