2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Megosztás

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Megosztás
(muratsuyur fotója)

Szerbiában vannak olyan társadalmi jelenségek, amelyek ciklikusan ismétlődnek. Mint ősz után a tél, úgy várható a második félévben a pedagógussztrájk. A tanügyi munkások törvényszerűen ekkor döbbennek rá, hogy anyagi helyzetük megalázó, hogy olyan társadalomban élnek, amelyben a tudásnak nincs becsülete, a laza erkölcsök idejében szakmájuk a peremre szorult, oda szorították, nem becsülik őket sem a diákok, sem a szülők, sem a munkáltatók, még a politikusok sem, akik a munkáltató, az állam nevében ilyenkor kénytelen-kelletlen tárgyalgatnak velük.

A temérdek ünnep után ismét elért bennünket a pedagógussztrájk ideje. Az iskolák védőszentje, az államalapító Szent Száva ünnepe után kezdődött a munkabeszüntetés, melynek fő célja a 24 százalékos béremelés. Meglátjuk, mi lesz belőle, egyelőre a diákok már örülnek. Nincs tanítás, vagy csak felemás a munka, negyedmás a fegyelem, tizede a számonkérés. Nem kell tanulni, nem kell felelni. Hogy majd egykor pótolni kell az elmaradottakat? Majd. A majdra a zsidó sem ad. Mint ahogy nem akar adni pénzt a kormány. A miniszterelnök azt üzente a tanároknak: követeléseik nem reálisak, teljesítésük 300 százalékos inflációt gerjesztene, és a dinár elértéktelenedését okozná. Hevenyészett számítása szerint a tanárok fizetésének növelése után az euró háromszor annyiba kerülne, mint most. Nyilvánvalóan az a cél, hogy a sztrájkolók ellen fordítsák a közhangulatot. Ott, ahol még mindig kísért a vágtázó infláció és az üres boltok emléke, veszélyes fegyver. A 700 ezer munkanélküli országában egyenesen időzített bomba lehet. Nem szabad ilyen eszközökkel harcolni az érdekképviseletekkel, csak ha a számítások pontosak. Mert ellenkező esetben a tanárok – amúgy is csorba – tekintélyének rovására növekszik a feszültség a társadalomban, ami rövid- és hosszútávon is rossz. Rossz a pedagógusnak, rossz a diáknak, rossz a szülőnek, rossz a családnak, a kisebb és nagyobb közösségeknek. Sőt, a hatalomnak is. Még akkor is, ha a 2011-es csatából a kormány kerül ki győztesen. Mert nem jó, ha a társadalom egyik rétege győztesnek, a másik viszont vesztesnek érzi magát.

Mint ahogy az sem jó, hogy az egyik szerbiai közösség vesztesként éli meg a másikkal való szembehelyezkedést. Ahogyan most a valjevóiak érzik magukat az ellenfélnek tartott Zaječarral szemben. Ennek oka a Szerbiában továbbra is közkedvelt és nagy tekintélynek örvendő szlovéniai Gorenje. Majd három millió eurós beruházásról és 300 munkahelyről van szó. Ennyivel Szerbiában választásokat lehet nyerni egy kisközösségben, kivált ha a beruházás komoly kormánytámogatással valósul meg, mint ebben az esetben. A szerbiai kormány munkásként 10 ezer euróval járult hozzá a gyár megnyitásához. Ha a szlovén cég az itteni átlagbéreket osztja majd, akkor pontosan egy évig ingyen termelhet. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a periódus másfél-két évig is elnyújtható. És akkor is hálásak lesznek érte azok, akik munkához jutottak. Nyilván annak, aki a hatalom megszemélyesítőjeként kieszközölte a gyár beindítását. Ez esetben Mlađan Dinkić gazdasági miniszterről van szó, aki új pártjával, a Szerbia Egyesült Régióival már nagyon komolyan kampányol országszerte. Az sem titok, hogy az új gyár otthonában, Zaječarban a polgármester az ő embere. Nem csoda hát, hogy Valjevóban mindemögött politikai mesterkedést látnak. Szerintük ugyanis Dinkić elcsábította a szlovén céget. Mert náluk már van gyára a Gorenjének.

Napokig tartott a vita a gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter államtitkára között a sajtóban. Az utóbbi valjevói. Az előbbi győzött, a zaječariak így győztesnek érezhetik magukat, a valjevóiak pedig nyilván nem az új pártra szavaznak majd. Mi többiek pedig csak állunk, és bámulunk tanácstalanul, mint a tanárok és a kormány viadala láttán. A vesztesek keserű szájízével.

2011. január 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább