Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Sokat akar a szarka
Ezt írja a kínai elnökről a jeles Ázsia szakértőnek számító volt ausztrál miniszterelnök, hozzátéve, hogy Hszi Csin-ping nem kevesebbet akar, mint azt, hogy országa már az ő életében a világ vezető hatalma legyen. Kevin Rudd úgy látja a politikus 10 éves uralma alapján, hogy Peking a politikában a lenini baloldalra csúszott át, a gazdaságban pedig a marxi vonalat képviseli. A külpolitikában viszont a nacionalista jobboldalt testesíti meg. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Independent
Az alig egy hónap múlva esedékes olasz rendkívüli választás egyik esélyese úgy látja, hogy Orbán Viktor és jobboldali társai az európai szolidaritást fenyegetik, amikor ragaszkodnak a vétójoghoz és sürgetik, hogy a külpolitikában továbbra is egyhangúan hozzák meg a döntéseket. Enrico Letta szerint a magyar miniszterelnök arra használja ezt a lehetőséget, hogy meghiúsítsa a Moszkva elleni szankciókat, illetve keresztbe tegyen a migráció hatékony szabályozásának.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar vezető az olasz jobboldal barátja és szövetségese. Márpedig – tette hozzá – a Meloni-féle Olaszország Fivérei szintén nagy veszélyt jelent a földrész demokráciája számára. Utóbbi vezére különben több nyelven is videóüzenetet tett közzé, azt bizonygatva, hogy ők egyértelműen szakítottak a fasizmussal. Arra a bírálatra reagált, hogy pártja jelvényében látható egy láng, amelyet egy neofasiszta tömörüléstől vettek át.
A közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a szeptember 25-i erőpróba előtt fej-fej mellett halad a Letta irányította középbal Demokratikus Párt, illetve az Olaszország Fivérei. Úgy néz ki, hogy egyikük sem lesz képes egymaga kormányozni.
Wall Street Journal
Sokat akar a szarka – írja a kínai elnökről a jeles Ázsia szakértőnek számító volt ausztrál miniszterelnök, hozzátéve, hogy Hszi Csin-ping nem kevesebbet akar, mint azt, hogy országa már az ő életében a világ vezető hatalma legyen. Kevin Rudd úgy látja a politikus 10 éves uralma alapján, hogy Peking a politikában a lenini baloldalra csúszott át, a gazdaságban pedig a marxi vonalat képviseli. A külpolitikában viszont a nacionalista jobboldalt testesíti meg.
A gazdasági növekedés ütemét a párt márciusban 5,5 %-ban adta meg, ami évtizedek óta a legalacsonyabb érték, ám a mostani körülményeket tekintve még így is igen merésznek tekinthető. Nehezen tűnik elérhetőnek, bár alaptétel, hogy az első számú kínai vezetőnek mindig igaza van. A lassulás elsődleges oka az, hogy több várost is hermetikusan lezártak a Covid miatt, de az ország már évek óta jelentős politikai-gazdasági gondokkal küszködik.
A piaci reformok előbb leálltak, majd 2017 óta visszacsinálják őket. A KKP visszaszerezte az ellenőrzést a virágzó magánszféra fölött, aláásva ily módon az üzleti bizalmat és a magánbefektetéseket. A kártérítési perek azután megerősítették, hogy a bíróságok cseppet sem függetlenek.
Súlyos bajok forrása a demográfiai válság is. Mindezek eredményeként Kína nem tud kikecmeregni a közepes jövedelmű országok csapdájából, és lehet, hogy soha sem tudja meghaladni Amerika gazdasági erejét. Ha nem változtat a jelenlegi irányvonalon, Hszi levágja az aranytojást tojó tyúkot. Ily módon nagy-nagy feszültségnek kellene érződnie az országban, de mégsem, mivel Hszi teljhatalma immár szinte 100 %-os. Így azonban nem sok jele van annak, hogy megszűnne a stagnálás.
Nancy Pelosi tajvani útja jól jött Pekingnek, hogy kipróbálja az első nagyarányú blokádot Tajvan ellen, illetve gyakorolja a támadást. A kínai vezetés minden eddiginél biztosabb abban, hogy megindíthatja a sziget ellen a hadműveletet. Abból indul ki, hogy az USA feladja az egy Kína-politikát.
Rudd szerint ezzel együtt még el lehet kerülni a két nagyhatalom háborúját, ha mindkét fél tartja magát bizonyos stratégiai korlátokhoz. Ám a következő időkben jobb, ha bekapcsoljuk a biztonsági öveket.
Süddeutsche Zeitung
Tragikus, mennyire nem ért a német társadalom, de még a sajtó sem Kínához – állapítja meg az amerikai Képviselőház elnök asszonyának tajvani látogatása kapcsán egy német író, aki jó ideje Tajpejben él. Stephan Thome szerint a németek hallják ugyan, amit Peking mond, de fogalmuk sincs arról, mi van amögött.
Ennélfogva a német média már a szuperhatalmak háborújáról cikkezik, a tajvaniak ugyanakkor nemigen izgatják magukat a lehetőség miatt. Ők ugyanis már 1949 óta annak az árnyékában élnek, hogy kirobbanhat egy ilyen konfliktus. Következésképpen igencsak kifinomult a hallásuk, amikor a kínai retorikáról van szó.
Amikor pl. Hszi Csin-ping azt mondja a telefonon az amerikai elnöknek, hogy aki a tűzzel játszik, az a tűz által vész el, akkor ez a németek számára masszív fenyegetéssel egyenértékű. Tajvanon viszont már hozzá szoktak az ilyesfajta kijelentésekhez és nem úgy veszik, hogy Peking ultimátumot adott volna Washingtonnak a Pelosi-út miatt.
A kínai államfő ugyanis nem támaszt olyan feltételt, amelyről pontosan tudja, hogy nem teljesítik, márpedig a pusztába kiáltott szó a gyengeség jelének számítana nála. Hiszen tisztában volt vele, hogy Pelosi ellátogat a szigetre, mert az amerikai politikusok nem hajolhatnak meg semmilyen kínai fenyegetés előtt. Ebből pedig a tajvani közvélemény kihámozta: van itt egy kiskapu, nem kell idegeskedni.
A harci előkészületek másként hangzanak. Hozzáértőknek különben az is feltűnt, hogy a kínai nyilatkozatok messze nem a legmagasabb helyről származnak. Már ez is arra utalt, hogy Pekingnek nem érdeke kiélezni a helyzetet.
Ami pedig a látogatás utáni hadmozdulatokat illeti, nos, azok először is arra irányultak, hogy a kínaiak a provokációnak tekintett amerikai húzás után megőrizzék az arcukat, főleg a saját társadalmukkal szemben. Azon kívül próbálták megfélemlíteni a tajvani népet, ideértve, hogy az ítélje el saját kormánya állítólagos szakadár törekvéseit. Az első célt részben elérték, a másik esetében teljesen mellétrafált a kísérlet.
Viszont a jövő kapcsán a legfontosabb az, hogy Pelosi vendégeskedése alkalmat nyújtott a régóta tervezett manőverre. Kína azt reméli ily módon, hogy új szabályokat honosíthat meg a Tajvani-szorosban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >