Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az elhúzódó háború ára
A New York Times elemzése szintén arra figyelmeztet, hogy nem lenne jó, ha elhúzódna a háború, mert hatalmas költségekkel járna. A szerző, Ross Douthat, aki a lap szemleírója azonban rámutat, hogy legkésőbb tavasszal új orosz offenzíva várható, amire az ukránok minden bizonnyal ellentámadással válaszolnak. Mindkét fél azt gondolja ugyanis, hogy addig nem lehetséges a béke, amíg a másik oldal nem érti meg, hogy nem nyerhet. Az ukrán elnök tanácsadója levezette, hogy a zászló nekik áll, ám az időpont a nyugati támogatástól függ. Az újság azonban hozzáteszi, hogy Amerikának közben igencsak ügyelnie kell a kétségbeesett orosz nukleáris hazardírozásra, a moszkvai belső hatalmi harcok esetleges következményeire, de arra is, hogy egy még nacionalistább rezsim kerülhet hatalomra... A viszály enyhítésére az oroszoknak tényleges engedményeket kell tenniük, de e pillanatban erre semmiféle készséget nem mutatnak. Washingtonnak afelé kell terelnie a szemben álló feleket, hogy tárgyaljanak, de ezt könnyebb mondani, mint megcsinálni. Hiszen az ukránok erkölcsi fölényben vannak, és ha az egyezmény nem orosz megadással végződik, akkor az mindenképpen azt jelenti, hogy a gonosz agresszor bizonyos fokig elérte célját.
Véget ért az illúziók ideje, pontosan meg kell érteni, hogy mit akar az orosz elnök, aki éppen emlékünnepséget rendezett Sztálingrád tiszteletére és Németországot fenyegeti arra az esetre, ha az tényleg küld Leopárdokat Ukrajnának. Mindez persze tele van hamis jelképpel, hiszen az egykori csata megfordította a háború sorsát, miután Hitler népgyilkos módon rátámadt a Szovjetunióra. Ám a mai Oroszországot senki sem rohanta le.
Putyinnak arra kell az emlék, hogy igazolja saját agresszióját. Európában még mindig sokan „megértik” a politikust, főleg a szélsőjobbon, amely szívesen átvenné az orosz vezető fojtóan tekintélyuralmi rendszerét. Ám látni kell, hogy valójában mi vezérli az államfőt. Nála nem az az egyedüli indok, hogy visszatérítse a „birodalomba” a Nyugat felé orientálódó Kijevet, hanem alapvető összecsapást akar a demokráciákkal, amelyek a szemében gyengék, hanyatlóak, tele vannak egymás közti ellentétekkel és megértek arra, hogy egy erős, a „tartós értékeken” alapuló Oroszország váltsa fel őket.
A végcél az volt eredetileg, hogy orosz befolyási övezet jöjjön létre, Lisszabontól Vlagyivosztokig. Ám a főnök katasztrofálisan elszámította magát. Elszigeteltségében túlbecsülte saját hadseregének erejét, ugyanakkor nem mérte fel helyesen az ukránok – és a Nyugat – ellenállását. Mégis folytatni kívánja, mert azt hiszi, hogy a támogatók magára hagyják Ukrajnát.
Ijesztő és lehangoló, hogy végtelen sokáig mehet tovább a háború. De abban egyetértés van a szakértők között, hogy Moszkva nem győzhet. Tervei ismeretében azonban afelől sem lehet kétség, hogy fel kell tartóztatni. Már ha fontos az európai életmodell – írja a Standard.
A New York Times elemzése szintén arra figyelmeztet, hogy nem lenne jó, ha elhúzódna a háború, mert hatalmas költségekkel járna. A szerző, Ross Douthat, aki a lap szemleírója azonban rámutat, hogy legkésőbb tavasszal új orosz offenzíva várható, amire az ukránok minden bizonnyal ellentámadással válaszolnak. Mindkét fél azt gondolja ugyanis, hogy addig nem lehetséges a béke, amíg a másik oldal nem érti meg, hogy nem nyerhet.
Az ukrán elnök tanácsadója levezette, hogy a zászló nekik áll, ám az időpont a nyugati támogatástól függ. Az újság azonban hozzáteszi, hogy Amerikának közben igencsak ügyelnie kell a kétségbeesett orosz nukleáris hazardírozásra, a moszkvai belső hatalmi harcok esetleges következményeire, de arra is, hogy egy még nacionalistább rezsim kerülhet hatalomra.
Viszont ha megint patthelyzetet eredményez a két hadművelet, márpedig a szakértők hosszú harcokat jósolnak, akkor Bidennek határoznia kell, vajon az USÁ-nak érdeke-e az elhúzódó viszály, amely még 2025 után is eltarthat. Ez esetben ugyanis fokozódik az orosz-amerikai összecsapás veszélye, valamint Oroszország még jó sokáig a nukleáris szakadék szélén táncol. Folyamatosan nyomni kell a pénzt és a fegyvert Kijevnek, így kimerülhetnek az Egyesült Államok hadfelszerelés készletei – pont akkor, amikor éleződik a versengés Kínával.
Rengetegen meghalnak, oroszok és ukránok egyaránt, ugyanakkor Ukrajna a csaták elülte után még rosszabb gazdasági és demográfiai helyzetben kezdheti meg az újjáépítést. A válságot megérzi a világgazdaság is, a magas energia- és élelmiszerárak emberéleteket követelnek Európában, továbbá a világ szegényebb országaiban.
A viszály enyhítésére az oroszoknak tényleges engedményeket kell tenniük, de e pillanatban erre semmiféle készséget nem mutatnak. Washingtonnak afelé kell terelnie a szemben álló feleket, hogy tárgyaljanak, de ezt könnyebb mondani, mint megcsinálni. Hiszen az ukránok erkölcsi fölényben vannak, és ha az egyezmény nem orosz megadással végződik, akkor az mindenképpen azt jelenti, hogy a gonosz agresszor bizonyos fokig elérte célját.
Der Standard/ New York Times/Szelestey Lajos
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >