2025. május 10. szombat
Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Magyarország páriának számít mind az EU-n, mind a NATO-n

Magyarország páriának számít mind az EU-n, mind a NATO-n

Az erősen jobboldali brit lap a Daily Telegraph szerint Magyarország páriának számít mind az EU-n, mind a NATO-n belül az Oroszországhoz fűződő viszony miatt. Hozzáállását jelzi, hogy orosz importja novemberben 262 %-kal haladta meg az előző három év átlagát. Az invázió óta 50 %-kal többet vásárolt az orosz piacról Szlovénia, Görögország, Bulgária és Spanyolország is, de a magyar mérleget végzetesen lerontja, hogy az Orbán-kormány milyen csekély támogatást nyújt Ukrajnának. A segítség elhanyagolható mind katonai, mind humanitárius értelemben. Ezenkívül Magyarország továbbra is gátolja, hogy az EU további orosz kulcsfigurákat tegyen feketelistára, sőt, az is lehet, hogy Budapest ellenállása folytán még az eddigi személyi intézkedések is érvényüket vesztik. Ezt uniós diplomaták közölték a tegnapi brüsszeli nagyköveti értekezlet után. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

Magyarország továbbra is gátolja, hogy az EU további orosz kulcsfigurákat tegyen feketelistára, sőt, az is lehet, hogy Budapest ellenállása folytán még az eddigi személyi intézkedések is érvényüket vesztik. Ezt uniós diplomaták közölték a tegnapi brüsszeli nagyköveti értekezlet után.

Lengyelország és a három balti köztársaság azon van, hogy még szigorúbban járjanak el az orosz oligarchákkal, azok családtagjaival és közeli munkatársaival szemben, ám az Orbán-kormány megint keresztbe fekszik. A megtorló lépések idáig 1400 emberre vonatkoznak. Most további 96 fővel bővülne a névsor a 10. csomag részeként, ám a magyar kormány ezt nem támogatja, sőt 4 korábbi nevet töröltetne.

Így ma heves vita várható az újabb egyeztetésen, ahol szóba kerül, hogy a szokásoknak megfelelően fél év elteltével meg kell erősíteni a korábbi döntések hatályát. Ha a magyar fél ellenáll, megszűnnek a korlátozások mind az 1400 érintettel szemben.

Egy illetékes szerint a magyar hozzáállás azt jelzi: a magyar kormány nem törődik az egységgel és az európai értékekkel. Hajlandó azokat kockáztatni, noha éppen most van az invázió első évfordulója. Közben pedig egyre fogy az idő, mert Brüsszel péntekig tető alá kívánja hozni az újabb szankciókat.

 

Euractiv

 

Európában továbbra is Magyarországon és Lengyelországban sértik meg a legkirívóbban a jogállamot – állapítja meg a Társaság az Európai Szabadságjogokért legfrissebb éves jelentése. A Berlinben közzétett helyzetértékelés kiemeli, hogy a két kormány újabb intézkedésekkel igyekszik központosítani a hatalmat, elnémítani az ellenzéket, ellenőrizni a közvéleményt, továbbá megnehezíteni saját maga számára a választás elvesztését.

A dokumentum ural arra, hogy a magyar valóságban továbbra is mély a korrupció, habár a hatalom tett némi felületes lépést, hogy hozzájusson a befagyasztott uniós alapokhoz. Dénes Tamás, a civil szervezet igazgatója kiemelte, hogy olyan körülményeket kell teremteni az EU részéről, amelyek folytán Orbánnak és Kaczynskinak nem marad más választása, mint hogy visszatérjen a demokráciához.

A jelentés úgy fogalmaz, hogy Brüsszelnek meg kell nyernie a közvélemény bizalmát a jogállam megvédéséhez, mert a Katargate alighanem igen sokat ártott a szervezet erkölcsi megítélésének. Egyben gátolja, hogy a szervezet további intézkedéseket tegyen az olyan kormányok ellen, amelyek nem dicsekedhetnek jogállami teljesítményükkel. Orbán Viktor pl. a hét végén közölte: az Unió tele van korrupciós ügyekkel.

 

Daily Telegraph

 

Az erősen jobboldali brit lap szerint Magyarország páriának számít mind az EU-n, mind a NATO-n belül az Oroszországhoz fűződő viszony miatt. Hozzáállását jelzi, hogy orosz importja novemberben 262 %-kal haladta meg az előző három év átlagát. Az invázió óta 50 %-kal többet vásárolt az orosz piacról Szlovénia, Görögország, Bulgária és Spanyolország is, de a magyar mérleget végzetesen lerontja, hogy az Orbán-kormány milyen csekély támogatást nyújt Ukrajnának. A segítség elhanyagolható mind katonai, mind humanitárius értelemben.

Simon Eszter, a Nottinghami Trent Egyetem szakértője szerint a magyar fél az utóbbi időben egyre szorosabb barátságba keveredett Moszkvával, ugyanakkor mind jobban függ tőle.

Orbán Viktor 180 fokos fordulatot hajtott végre, miközben azért beszedi a tagság hasznát a nyugati szervezetektől. Ám kénytelen kettős beszédet alkalmazni, mivel egyensúlyoznia kell az erős kétoldalú kapcsolatok és az oroszbarát felfogás, illetve az Unió és a katonai szövetség törekvése között, mármint hogy elszigeteljék Putyint. Ennélfogva igyekszik megbékíteni mindkét oldalt.

Például az ENSZ-ben csatlakozott a határozathoz, amely elítélte a Kremlt, ugyanakkor Európával ellentétben béketárgyalásokra szólította fel Kijevet. A szankciókat megszavazta, de de a részletek kidolgozását azóta is hátráltatja. Ugyanakkor a többi volt szocialista állam igyekszik még inkább felzárkózni a Nyugathoz és jelentős hadfelszerelést küld az ukránoknak.

 

EUobserver

 

Orbán Viktor elvégezte a kezdőrúgást, hogy az Országgyűlés a jövő hónapban megszavazza a svéd és a finn NATO-tagságot, ám a szövetség egyik korábbi magas rangú tisztségviselője szerint ez ügyben nem Magyarország, hanem Törökország jelenti a fő gondot. Jamie Shea, aki a szervezet főtitkár-helyettese volt, jelenleg pedig az Exeteri Egyetem tanára, úgy ítéli meg, hogy a magyar vezető nem szeretne egyszerre viszályba keveredni az EU-val és a NATO-val is.

Meg egyébként is tudja, hogy Ankara nem tágít a svéd belépéssel kapcsolatos fenntartásaitól, akár elfogadja a magyar törvényhozás a két belépési határozatot, akár nem. Vadai Ágnes, a DK árnyék védelmi minisztere arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány nem hozta nyilvánosságra a fejleményt. Orbán meg akarta mutatni, hogy ha úgy tartja jónak, minden magyarázat nélkül blokkolhat dolgokat.

A lap megjegyzi, hogy a több hónapos késlekedésre nincs hivatalos magyarázat, de a miniszterelnök próbálta megzsarolni Brüsszelt a pénz miatt, egyben pedig segíteni kívánt nyújtani az orosz és a török elnöknek.

2023. február 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább