Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A NATO azzal szembesül, hogy átfogó küzdelmet kell vívnia Putyinnal
Így nem szabad visszafognia magát – figyelmeztet a Guardian kommentárja, kiemelve, hogy a Nyugat jó egy éve katasztrofálisan képtelennek bizonyult az agresszió elhárítására. Ezért most tervet kell kidolgoznia, hogy megnyerje a háborút. Annál is inkább, mert nagyon úgy néz ki, hogy katonai, ideológiai, politikai és gazdasági téren azután is szemben áll majd Moszkvával, ha megszűnnek a jelenlegi harcok. Sőt előreláthatólag csak mélyülnek az ellentétek. A tagok képviselői bizonyosan egymás kezét szorongatják a július csúcson, mert fenemód elégedettek, hogy mennyire egységesek. Csak éppen a szervezet történetének legnagyobb kudarcába futottak bele, mert nem tudták elrettenteni Putyint, hogy lépjen vissza az inváziótól. A szövetség fiaskója láttán az elnök azt hitte, hogy megkockáztathatja a kalandot. Sőt lehet, hogy még most is bizakodik, hogy megússza. Az ő olvasatában a NATO történelmi szándéka Oroszország feldarabolása, vagyis Moszkva nem tettes, hanem áldozat. Pedig rengeteg szenvedést és pusztítást lehetett volna megelőzni, ha a túl óvatos Nyugat hamarabb és határozottabban cselekszik. Viszont még továbbra sem fogalmazta meg, hogy mit akar. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
A NATO azzal szembesül, hogy átfogó küzdelmet kell vívnia Putyinnal, így nem szabad visszafognia magát – figyelmeztet a kommentár, kiemelve, hogy a Nyugat jó egy éve katasztrofálisan képtelennek bizonyult az agresszió elhárítására. Ezért most tervet kell kidolgoznia, hogy megnyerje a háborút. Annál is inkább, mert nagyon úgy néz ki, hogy katonai, ideológiai, politikai és gazdasági téren azután is szemben áll majd Moszkvával, ha megszűnnek a jelenlegi harcok. Sőt előreláthatólag csak mélyülnek az ellentétek.
A tagok képviselői bizonyosan egymás kezét szorongatják a július csúcson, mert fenemód elégedettek, hogy mennyire egységesek. Csak éppen a szervezet történetének legnagyobb kudarcába futottak bele, mert nem tudták elrettenteni Putyint, hogy lépjen vissza az inváziótól. A szövetség fiaskója láttán az elnök azt hitte, hogy megkockáztathatja a kalandot. Sőt lehet, hogy még most is bizakodik, hogy megússza.
Az ő olvasatában a NATO történelmi szándéka Oroszország feldarabolása, vagyis Moszkva nem tettes, hanem áldozat. Pedig rengeteg szenvedést és pusztítást lehetett volna megelőzni, ha a túl óvatos Nyugat hamarabb és határozottabban cselekszik. Viszont még továbbra sem fogalmazta meg, hogy mit akar.
Biden szerint a háborúban a demokrácia és a tekintélyelvűség viaskodik egymással. A németek és a franciák szerint hosszabb távon modus vivendit kell találni a Kremllel. A britek, lengyelek és a baltiak ennél keményebb álláspontra helyezkednek. De a véleménykülönbség csakis Putyinnak jó.
Az összefogást veszélyezteti, hogy az oroszbarát Magyarország és Törökország akadályozza a svéd-finn felvételt. Az előrelépéshez szükséges, hogy Ukrajna megkapjon minden biztonsági garanciát. De a nyugati demokráciáknak el kell fogadniuk, hogy hiába próbálták elkerülni a frontális ütközést az oroszokkal. Az államfő új nagy honvédő háborúra mozgósítja az orosz társadalmat. Ilyen helyzetben megengedhetetlen bármiféle nyugati bizonytalanság.
Ám a demokratikus tábor nem győzhet, ameddig csupán reagál, és engedi, hogy a Kreml diktálja a tempót.
Die Welt
A konzervatív lap elemzése azt tanácsolja, hogy a Nyugat használja ki a diktátorok kiszámíthatóságát. Hiszen sem Moszkva, sem Peking nem csinál titkot abból, hogy mi a célja. A kínaiak esetében Tajvan bekebelezése. De ha a demokratikus oldal el tud szakadni a korábban elkövetett logikai tévedésektől, akkor még meg tudja előzni a bajt. Hszi látványosan játszik a fenyegetéssel, nyugaton mégis sokan elképzelhetetlennek tartják a háborút.
Thorsten Benner, a berlini Globális Közpolitikai Intézet igazgatója úgy véli: a fejlett világ elkövette azt a hibát, hogy azt gondolta: sikerül meggyőznie Putyint a józan ész, a racionalitás jegyében. Mármint hogy ne indítsa meg a hadműveletet, mert látnia kell, hogy azzal saját országának okoz károkat. Ám az elnököt az ideológia vezérli, nem a költségeket és a hasznot nézi.
Merkel nemrégiben bevallotta, hogy 2007 óta tudta: Moszkva helyre kívánja állítani a régi, nagy birodalmat. Csak éppen a volt kancellár nem vonta le belőle a megfelelő következtetést. De Kína ugyanilyen nyíltan kétségbe vonja Tajvan jogát az önállóságra. A müncheni Biztonsági Konferencián teljesen egyértelmű volt, hogy Peking ideológiai célnak tekinti Tajvan leigázását.
Vagyis – mondja Benner – megint csak azt látjuk, hogy egy ország kész gazdasági áldozatokat hozni az ideológiai, hatalompolitikai törekvések érdekében. Hszi és Putyin egyaránt történelmi küldetésnek tekinti a kiszemelt ország ellenőrzésének megszerzését. De hogy a veszély ne következzen be, nem elegendő szankciókkal fenyegetni Pekinget. A béke érdekében az a legfontosabb, hogy hatékonyon elriasszák a kínai vezetést a próbálkozástól.
New York Times
Michael Bloomberg, a volt new yorki polgármester, a nevét viselő hírügynökség alapítója arra figyelmeztet, hogy a mostani izraeli kormány gyakorlatilag megpróbálja felszámolni a független igazságszolgáltatást, ám ily módon az ország a katasztrófa felé halad. Azt írja, hogy az utóbbi jó 20 évben számtalan emberbaráti programmal segített Izraelnek, de az ottani politikába sosem szólt bele. Viszont most nem tud hallgatni.
Merthogy a tervezett reform értelmében a törvényhozás simán felülbírálhatná a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, átléphetne emberi jogokon, ideértve a szólás és a sajtószabadságot, valamint a kisebbségi és választói jogokat. Az elképzelés kockáztatja az ország nemzetközi kapcsolatait, biztonságát, a gazdasági sikereket, és magát a demokráciát.
A sékel árfolyamának zuhanása már jelzi a bajt. A cégeknek nem csupán a korrupció és a bűnözés ellen van szükségük védelemre, hanem az állami túlkapásokkal szemben is. Legalább ennyire fontos, hogy szavatolják azt, ami a legfőbb alkalmazottaik számára: az egyéni szabadságjogokat. A szakemberek azonban elmennek, ha attól kell félniük, hogy üldözik őket azért, amiben hisznek, vagy akit szeretnek. A veszteség mértéke elérheti a Brexit okozta károkat.
Az USÁ-val kialakult biztonsági együttműködés alapja részben az, hogy közös elveket vallanak. Ha Izrael most a tekintélyelvű rendszerekhez közelít, akkor lazulhatnak kötelékei a demokratikus világgal. Az pedig súlyosan érintené biztonságát, a palesztin viszály rendezési esélyeit, de még a zsidó haza jövőjét is. És ha belülről megosztott, akkor annál gyengébbnek látszik az ellenség szemében.
Yahoo News
Langyos volt a légkör az amerikai szélsőjobb ernyőszervezetének négynapos tanácskozásán, Trump nem tudta a korábbiakhoz hasonlóan magával ragadni a részvevőket. Eleve a szokásosnál kevesebben mentek el a Washington közelében tartott rendezvényre, a székek kb. egy ötöde üres maradt, pedig indul a verseny a republikánusok elnökjelöltségéért.
Trump azt ígérte a híveinek, hogy majd ő jól megbünteti a közös ellenséget, de beszéde már nem váltott ki olyan euforikus reakciót, mint az előző években. Azt hajtogatta, hogy ő harcos, aki majd igazságot szolgáltat azoknak, akik elárulva érzik magukat. És hogy felszámolja a mély államot. Ám a hatáselemek ezúttal nem működtek megfelelően. Pedig még azt is bedobta, hogy a hajléktalan katonai veteránok rosszabb bánásmódban részesülnek, mint az illegális bevándorlók.
A CPAC éves fóruma idáig mindig odavonzotta a republikánusok kulcsfiguráit. De most távol maradt két jelentős potenciális elnökjelölt: DeSantis és Pence volt alelnök. Még a Fox News is passzolta az eseményt. Annál is inkább, mivel a rivális Növekedési Klub egyidejűleg tartotta kongresszusát. Trump ugyanakkor visszavette a vezetést a közvélemény kutatásban DeSantistól.
Washington Post
A vezércikk felszólítja az amerikai elnököt, hogy az járjon közben volt grúz kollégája érdekében, miután Mihail Szakasvili lassan elpusztul a börtönben. Olyan politikusról van szó, aki bár egyszerre karizmatikus és megosztó, hatalmas érdemeket szerzett az ország gazdaságának megreformálásában, a korrupció visszaszorításában. Ám a fejlődés elakadt, amikor Oroszország inváziót kezdett Grúzia ellen, mert nem tudta elnézni, hogy az ország demokráciát akar, illetve szeretne belépni a NATO-ba.
Az egyik volt moszkvai amerikai nagykövet a minap azt írta a lapban, hogy az orosz elnök számára a pokollal ér fel a sikeres demokrácia, akár Ukrajnában, akár Grúziában. Fél a forradalmaktól a környező országokban, mivel azok veszélyeztetik autokráciáját.
Annak idején Biden kétszer is meglátogatta Saakasvilit, akinek ügyében az Európai Parlament három hete úgy foglalt állást: a demokrácia lakmusz tesztje lesz, hogy miként bánik vele a tbiliszi kormány. Az országot jelenleg a milliárdos, Moszkvához húzó Ivanisvili Grúz Álom pártja irányítja, amely meggyengítette mind a civil társadalmat, mind a jogállamot.
Saakasvili politikai alapon becsukták, bent rendszeresen verik, miközben demenciában és izomsorvadásban szenved. Ám az USÁ-nak közbe kell avatkoznia, hogy orvosi kezelést kaphasson külföldön. Ha meghal a rácsok mögött, akkor Grúzia nem kerület be Európába, viszont Moszkva győzelmet arat, és Grúzia még hosszú-hosszú éveken át a tekintélyuralom szorításában marad.
Következő cikk: „Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >