Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A legeurópaibb brit elemzése
Timothy Garton Ash elismeri, annak idején nagyképű volt, amikor azt hitte, hogy Magyarországon és Lengyelországon már nem érheti baj a demokráciát, mert azt többé-kevésbé szavatolja az uniós tagság. A politikus az interjúban főként az elmúlt évtizedek több sorsfordító eseményével foglalkozik, de napjainkban éppen ilyennek tartja Ukrajna szempontjából a háborút. Merthogy a helyzet nagyon emlékeztet arra, mint amikor a britek 1940-ben egyedül álltak szembe Hitlerrel. Ám Churchill segítségével újra definiálták az identitásukat. Az ukránok pont itt tartanak. Ennél a pontnál idézi a volt cseh elnököt, Vaclav Havelt, aki a kelet-európai vezetők közül a legnagyobb befolyást gyakorolta rá. Ő ugyanis azt mondta még ellenzékiként, hogy Kelet-Európában minden látszat ellenére nincs béke a szocializmus alatt, mert ahhoz kellenek az emberi jogok, tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, valamint a demokráciát. És – teszi hozzá Ash – ma már látjuk, hogy a béke nélkülözhetetlenné teszi a katonai erőt is. Elárulja, hogy amikor a 90-es évek elején találkozott Putyinnal, azon már akkor látni lehetett a revansista, imperialista beütést, és pont az vezérli most, amikor vissza akarja állítani az orosz birodalmat. Ugyanakkor úgy gondolja, a háború kapcsán elfoglalt állásponttal a német kancellár bőven bekerülhet a történelemkönyvekbe, csak még ki kell dolgoznia egy olyan európai stratégiát, mint egykor Kohl. A földrész jövőjét ő maga úgy képzeli el, hogy kiterjesztik az uniót, a békerend határait a Nyugat-Balkánra, Ukrajnára, Moldovára és Grúziára. De ahhoz előbb el kell mélyíteni az EU-t. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
Fagyos a viszony Németország és a Bizottság között, mert Brüsszel erősíteni kívánja a sajtószabadságot, ám Berlin fura módon ebben a kérdésben azonos álláspontot vall a magyar és a lengyel kormánnyal. A különös szövetség azt jelenti, hogy a német vezetés elszigetelődött Európában.
A készülő tervezet éppen a magyar és a lengyel tapasztalatok alapján előírná, hogy a sajtóorgánumok gazdái, illetve a kiadók nem szólhatnak bele a szerkesztőségek dolgába, továbbá átláthatóbbá kívánja tenni a tulajdonviszonyokat. Kimondaná, hogy újságírókat nem szabad lehallgatni, és létrehozna egy európai média tanácsot is. A cél az, hogy fennmaradjon a sajtó sokszínűsége, miután a magyar és a lengyel kormány egyre több lapot, rádiót és tévét tart ellenőrzése alatt.
A német szakma illetékesei azon úgy ítélik meg, hogy az EU túl nagy beleszólást követel magának, és beleüthetné az orrát a nemzeti hatóságok dolgába. Ám Jourová alelnök azt üzeni nekik, hogy ne csak a saját országukra gondoljanak. Hiszen a sajtó szabadságát nem szabad természetesnek venni és fel kell készülni arra, ha valahol valami félrecsúszik. Azon kívül a testületbe a Bizottság mindössze egyetlen képviselőt küldene, de neki nem lenne szavazati joga. Ily módon a döntéseket a tagállamok megbízottai hoznák.
Az Európai Tanács Jogi Szolgálata a napokban kimondta, hogy az elképzelés megfelel a közösségi jognak, ily módon Németország számára nehezebb lett, hogy keresztbe feküdjön.
Der Standard
A lengyel elnök az sürgette Bécsben, hogy Ausztria csatlakozzon az „új Európához”, amelynek vezetője Lengyelország – amint azt Morawiecki kormányfő a minap Washingtonban meghirdette. Duda egyben jelezte, hogy országa további katonai segítséget nyújt Ukrajnának az eddigi 3 milliárd értékű támogatáson felül. Szorgalmazta, hogy Ausztria is álljon be Kijev mögé, mert hiába semleges, de pl. golyóálló mellényeket és maszkokat azért küldhet és így sok emberéletet menthet meg.
A politikus az indulás előtt Varsóban még meghallgatta az új lengyel külpolitika alaptéziseit, amelyeket Rau, a diplomácia vezetője a parlamentben ismertetett. Az elgondolás lényege szintén az, hogy Lengyelország a háború folytán az EU egyik legfontosabb tagja lett, miközben a németek és a franciák kénytelenek búcsút inteni vezető szerepüknek. A politikus ezúttal is felhozta, hogy kudarcot vallott a megbékítésre törekvő nyugati politika Oroszországgal szemben, míg a lengyel figyelmeztetés bejött. Ennélfogva Varsó immár a „szabadság epicentruma”.
New York Times
Lengyelországban továbbra is éles bírálatok érik a kormány médiapolitikáját, mert kiderült, hogy az állami rádió szczecini stúdiója gyakorlatilag kiszolgáltatott a nyilvánosságnak egy fiatal fiút, aki megrontás áldozata lett. A 15 éves gyerek, akinek az édesanyja egyébként a körzet ellenzéki országgyűlési képviselője, ezek után öngyilkos lett.
A közfelháborodás hatalmas, mert sokan úgy gondolják, hogy a politika belejátszott a szomorú történetbe. A mélyen megosztott országban a közmédia mind inkább a faltörő kos szerepét játssza a PiS oldalán, miközben várhatóan novemberben választások lesznek. A párt a hagyományos értékeket hirdeti, rendszeresen védelmébe veszi a katolikus egyházat, fő bázisát a konzervatív vidék jelenti. Megpróbálta korlátozni az igazságszolgáltatás függetlenségét, célba vette a nemi kisebbségeket és megszigorította az abortuszjogot.
Ukrajna megsegítése ügyében ugyan nemzeti egyetértés van, de a választás közeledtével a belpolitikában csak még jobban kiéleződtek az ellentétek. Az erőpróba meg fogja mutatni, hogy felérkeztek-e a csúcsra az európai jobboldali populisták, akik főleg a lengyeleknél, magyaroknál és szlovénoknál igen sikeresek.
A lengyel kormánypárt is igyekszik visszaszorítani a független sajtó befolyását. A konkrét ügyben a tettes egy liberális helybéli volt, aki azóta már börtönben van. Az egyik „közeli” hetilap azonban a napokban azt írta, hogy a gyerek családi gondok miatt végzett magával. A fiút egyedül nevelő anyát pedig rossz szülőnek állította be, aki a nevelés helyett inkább ellenzéki tüntetésekre járt. Csakhogy erős a gyanú, hogy ezt az érvet a hatalom adta a szerző kezébe.
Donald Tusk, a jobboldali vetélytárs, a Polgári Platform elnöke elítélte a Jog és Igazságosságot és annak kiszolgálóit, mondván, hogy itt médiahiénákról van szó, akik egy tetem fölött táncolnak, ám átléptek egy határt. A szczecini rádió 40 munkatársa pedig nyílt levélben tudatta: az alkalmazottak közül nem mindenki ért egyet azzal, hogy a közmédiát politikai célokra használják fel.
Spiegel
Timothy Garton Ash elismeri, annak idején nagyképű volt, amikor azt hitte, hogy Magyarországon és Lengyelországon már nem érheti baj a demokráciát, mert azt többé-kevésbé szavatolja az uniós tagság. A politikus az interjúban főként az elmúlt évtizedek több sorsfordító eseményével foglalkozik, de napjainkban éppen ilyennek tartja Ukrajna szempontjából a háborút. Merthogy a helyzet nagyon emlékeztet arra, mint amikor a britek 1940-ben egyedül álltak szembe Hitlerrel.
Ám Churchill segítségével újra definiálták az identitásukat. Az ukránok pont itt tartanak. Ennél a pontnál idézi a volt cseh elnököt, Vaclav Havelt, aki a kelet-európai vezetők közül a legnagyobb befolyást gyakorolta rá. Ő ugyanis azt mondta még ellenzékiként, hogy Kelet-Európában minden látszat ellenére nincs béke a szocializmus alatt, mert ahhoz kellenek az emberi jogok, tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, valamint a demokráciát. És – teszi hozzá Ash – ma már látjuk, hogy a béke nélkülözhetetlenné teszi a katonai erőt is.
Elárulja, hogy amikor a 90-es évek elején találkozott Putyinnal, azon már akkor látni lehetett a revansista, imperialista beütést, és pont az vezérli most, amikor vissza akarja állítani az orosz birodalmat. Ugyanakkor úgy gondolja, a háború kapcsán elfoglalt állásponttal a német kancellár bőven bekerülhet a történelemkönyvekbe, csak még ki kell dolgoznia egy olyan európai stratégiát, mint egykor Kohl.
A földrész jövőjét ő maga úgy képzeli el, hogy kiterjesztik az uniót, a békerend határait a Nyugat-Balkánra, Ukrajnára, Moldovára és Grúziára. De ahhoz előbb el kell mélyíteni az EU-t.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >