Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ukrajnában az invázió kezdete óta nukleáris háború zajlik
Ezt a Harvardon tanító ukrán történész, Szerhij Plohij látja így és ez alatt azt érti, hogy az oroszok gyorsan elfoglalták a két nukleáris erőművet Csernobilban, illetve Zaporizzsjában. Márpedig az utóbbi harci övezetben található és most már mindössze egyetlen forrásból kap áramot. Ha mondjuk, becsapódik egy rakéta, akkor olyan következmények lehetnek, mint Fukushimában. Az ukránok hagyományos fegyverekkel igyekeznek visszahódítani a létesítmény ellenőrzését, de hiába. A reaktorok azonban nem úgy készültek, hogy ellenálljanak a háborús megpróbáltatásoknak. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hasztalan próbálkozik azzal, hogy a két fél ne terjessze ki a harcokat a körzetre. A 65 éves tudós, aki 16 éve tanít az amerikai elitegyetemen, nagy hibának minősíti, hogy az USA beleegyezett Ukrajna atomfegyvermentesítésébe. Hiszen Putyin akkor már jelezte, hogy igényt tart ukrán területekre. Ily módon hatalmas biztonsági lyuk alakult ki Európa közepén, és ezt csak a Budapesti Memorandumnak nevezett tapétával fedték el. A szakértő, aki Zaporizzsjában nőtt fel, fontosnak nevezi a tanulságokat a jövőre nézve. Merthogy meggyengíti a biztonságot, ha egy állam megválik a nukleáris ütőerejétől. Szerinte az olyan megállapodások, mint amilyen a Budapesti Memorandum, csak felhívást jelentenek a táncra, azaz az agresszióra. Kérdéses, hogy ezek után a kormányok egy darab papírért cserében hajlandóak lesznek-e lemondani az atomfegyverekről. Egyébiránt sürgeti, hogy a Nyugat szállítson megfelelő nehézfegyvereket Ukrajnának, mert anélkül rengeteg halott lesz a fronton. Főként a légierőnél tapasztal jelentős orosz fölényt, márpedig így csak korlátozott esélye van Kijevnek az összes fontos csatában. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Frankfurter Rundschau
A brit titkosszolgálat legújabb jelentése súlyos gondokkal számol az orosz birodalomban. A gazdaság ugyan nem omlott össze, ám a tömeges kivándorlás miatt egyre jobban hiányzik a képzett emberfő. A járvány eleve sok halottat követelt, majd a háború miatt 1,3 millió ember távozott az országból. Köztük igen sokan voltak fiatal, magasan kvalifikált szakemberek.
Az illetékes orosz minisztérium arra jutott, hogy csak a számítástechnikai ágazatban 100 ezerrel csökkent az alkalmazottak száma. Ez nagyjából az összlétszám egytizedét jelenti. Hozzáértők agyelszívásnak minősítik az exodust.
A munkáskéz hiánya, amit részben a lakosság elöregedése okoz, gátolja a növekedést, ugyanakkor az infláció megugrásával fenyeget. Becslések hosszú távon azzal számolnak, hogy az orosz gazdaság képtelen lesz fejlődni. Lefelé tart még az energiaszektor is. Alekszandra Propotkenko, az orosz jegybank volt munkatársa, aki az agresszió miatt tavaly villámgyorsan külföldre tette át székhelyét, nem lát esélyt arra, hogy az idén is növekednének az olajbevételek. Ám szerinte ettől még a Kreml 4-5 évig finanszírozni tudja a „korlátozott katonai műveleteket”.
Die Welt
Az amerikai Képviselőház illetékes bizottságának republikánus elnöke úgy értékelte, hogy amit az oroszok művelnek ukrán civilekkel, az több mint emberiesség elleni bűntett, népirtással ér fel. David McAllister, az EP Külügyi Bizottságának elnöke pedig azt mondta, hogy ami Dniproban, Irpinben, Bucsában, Kramatorszkban és másutt történt, az az európai történelem legsötétebb időszakára emlékeztet. Ezek a bűncselekmények azonban nem évülnek el.
Az előzmény az volt, hogy több ukrán szemtanú is vallomást tett a washingtoni Kongresszusban. Egy 57 éves anya elmesélte pl. hogy a gyerekével együtt orosz földre hurcolták, mert herszoni lakásában olyan tárgyakat találtak, amelyek megvannak szinte minden ukrán háztartásban. Így az ország térképét, ukrán zászlót, emléktárgyakat, rajtuk ukrán jelképekkel.
Ezért azután 5 napra cellába zárták, és megkínozták. Ütötték-verték, meztelenre vetkőztették. Késsel bántalmazták, erőszakkal és halállal fenyegették meg. Egy mezőre vitték, ott ismét lesújtottak rá, majd megásatták vele a sírját. Utána pedig pisztolyt tartottak a fejéhez. Amikor végre hazatérhetett a gyerekével együtt, az otthonát kifosztva találta. Nagynehezen azután sikerült az USÁ-ban élő lányához menekülnie. Amit mondott, azt az amerikai hatóságok csatolják a bizonyítékokhoz a Putyin elleni vádemeléshez.
Daily Telegraph
Igazi sikertörténet – hangsúlyozza az erősen konzervatív lap munkatársa a rendszerváltás utáni Lengyelországban, olyannyira, hogy Varsóban már Európa következő szuperhatalmát látja. Mint rámutat, a kontinens valóságos gazdasági csoda szemtanúja vol, köszönhetően az egykori pénzügyminiszter, Balcerowicz reformjainak. És az ország ezt az erőt most az ajtaján kaparászó orosz farkas ellen veti be.
És mivel Németország és Franciaország – minden felelőssége ellenére – csak óvatoskodik a háború ügyében, emelkedik a lengyelek csillaga. Hatalmas katonai fejlesztésekbe fogtak, és lehet, hogy hamarosan nekik lesz a legütőképesebb szárazföldi erejük Európában a NATO-n belül. Hogy a németek ennyire engedékenyek Ukrajna kapcsán, az nem lepi meg őket, tekintve a berlini politika és üzleti élet szoros viszonyát Putyinnal. Macron meg azért nem élvez túlzott bizalmat a kontinens keleti felén, mert láthatólag a mind harciasabb Hszi bűvkörébe került.
Ily módon vezetési vákuum jött létre és a lengyelek boldogan betöltik az űrt. Segíti ebben őket, hogy kiigazított vásárlóerő paritáson számolva a GDP-jük alapján az évtized végére megelőzik Nagy-Britanniát. A lengyel bruttó hazai termék az ezredforduló óta több mint megkétszereződött.
A lakosság azonban fogy és öregszik, ám a PiS nem akar migránsokat befogadni. Ez nem vonatkozik az ukránokra, a menekültek közül csaknem másfél millióan maradtak. Jelentős kétoldalú ellentét forrása viszont a gabona. A protekcionizmus hitkérdés a populista hatalom számára, arról nem beszélve, hogy ősszel választások lesznek és a párt bázisát a vidék adja.
Éppen a belpolitika lehet a fő akadálya, hogy az ország szuperhatalom legyen. Jelentős jogállami kifogások merültek fel és sokszor tetten érni a paranoiát a hatalom legfelső szintjén. Lásd Kaczynski ikertestvérének repülőbalesetét. De a jelenség nagyrészt abból fakad, hogy a történelem során nem alakult ki a bírálat gyakorlata.
Ugyanakkor a hatalom befolyása alá vonta a bíróságokat, egyre nehezebb bízni az elfogulatlan bíráskodásban, sőt sorra maradnak el a tárgyalások. Hogy Lengyelország felemelkedhessen, ahhoz az kell, hogy ne tekintse magát áldozatnak vagy mártírnak. Ettek együtt egyelőre azonban az látszik, hogy az út felfelé vezet.
FT
A PKN Orlen lengyel állami olajcég vezérigazgatója azt közölte, hogy a társaságnak nagyjából napi 27 millió dolláros veszteséget okoz az EU által kimondott embargó. Obajtek (Kaczynski kesztyűbábja – a szerk. megj.) hozzátette, hogy igen nehéz alternatív beszerzési forrást találni, ráadásul a máshonnan vett energiahordozó hordónként nagyjából 30 dollárral drágább.
De mint mondta, ezt nem is hívná veszteségnek, inkább piaci többlet költség. Minden vállalatnál felmerül, amely nem Oroszországból importál nyersolajat. Mellesleg az Orlen csehországi finomítójára nem vonatkozik a szállítási tilalom, így a létesítménybe a Barátság-vezetéken keresztül változatlanul érkezik az orosz nyersanyag.
Szóvá tette ugyanakkor, hogy az oroszok továbbra is elárasztják a földrészt petrolkémiai termékekkel, hiába ágál ellene a Bizottság. Így viszont pénzhez jutnak a háború finanszírozásához. Meg is nevezett több kiskaput, bizonyítékokkal azonban nem szolgált. Ám szerinte mindenképpen szigorítani kellene a szankciókat.
Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy Oroszország pl. Örményországon, Kazahsztánon és Kirgizisztánon keresztül ki tudja játszani a kulcsfontosságú termékekre elrendelt importtilalmat. Ezt megerősíti az EBRD fő közgazdásza az elmúlt év kereskedelmi adatai alapján.
FAZ
Az arab világ jelzést küldött a Nyugatnak, amikor a térség autokratái visszafogadták soraikba a tömeggyilkos szír elnököt – a fejlett világ pedig csak nézi, de ennél sokkal több nem jutott eszébe az elmúlt években sem. Így látja a kommentár, hozzátéve, hogy az arab vezetők a saját szabályaik szerint játszanak. Rehabilitálnak egy háborús bűnöst, aki ideggázt vetett be saját polgári lakossága ellen.
Ez pedig egyben győzelmet jelent a Nyugat fölött. Nem csupán annak a következményei mutatkoznak meg ily módon, hogy a demokráciák tétlenül figyelték a szíriai fejleményeket, hanem azzal is számot kell vetniük, hogy vesztettek fontosságukból a régióban. Viszont aki azt hiszi, hogy Asszad hajlandó lesz bármiféle engedményre, az figyelmen kívül hagyja, mit csinált a damaszkuszi diplomácia az eltelt évtizedekben.
A rezsim megszállottan hazudik és idáig meggátolt minden kezdeményezést a válság rendezésére. Nem kívánja visszavenni a menekülteket és ezzel zsarolja Európát is. Úgyhogy a kontinensnek el kell gondolkodnia azon, miként lehet úrrá lenni gondokon, miközben az arab térség normalizálódik. Ám nem szabad lépre mennie, mert a szír vezető csapdát állított. Hiba volna az EU részéről összekeverni a reálpolitikát a vágyálmokkal.
Következő cikk: A szerb nemzet még évtizedekig fog élni a Koszovó-traumával
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >