Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ágoston contra „balliberálisok”
A „pásztorvilág” bukásra áll!
Bozóki Antal
A Fideszesek nevezik a másként gondolkodókat „balliberálisoknak”. „A balliberális eredetileg az MSZP-SZDSZ kormány megnevezése volt. A megnevezés helytálló is volt a baloldali-liberális koalíció miatt. Majd, ez lerövidült balliberálisra.” Ez a fogalom azonban mára már okafogyott. Azért is, mivel – ha léteznek balliberálisok – létezni kell jobbliberálisoknak is. Ezekhez tartozna Ágoston? A volt politikus az írása címéül a Keszég Károly korán elhunyt újságíró által szerkesztett azonos címmel kiadott könyvnek a címét használta fel – anélkül, hogy ezt feltüntette volna. Írásának azonban ez csak a legkisebb hibája. Nagyobb hiba ennél, hogy alaptalanul – mintegy fogadatlan (vagy nagyon is fogadott?) prókátorként védelmébe vette a VMSZ-t, pontosabban Pásztor Istvánt, akit a „balliberális” ellenzék – tegyük hozzá joggal – „össztűz alá vett” a magyarok (lélek)számának drasztikus (69.457-el, illetve 27,36 százalékkal való) megfogyatkozása miatt az utóbbi két szerbiai népszámlálás alatt. Pásztort védelmezni lehet ugyan, csak nem érdemes. A politikája, a „pásztorvilág” – a szerb társadalomban zajló elégedetlenség, a növekvő népharag függvényében – bukásra áll! A hatalma már nem tarthat sokáig! A lakájok okosabban tennék, ha visszavonulnának. Vagy még csordogál a gázsi? Bozóki Antal:
Ágoston András Téves csatatéren – A balliberális ellenzék gyökerei a Vajdaságban címmel közölte írását az általa szerkesztett és terjesztett, tömény Fideszes (feltehetően e párt által pénzelt) és Véemeszes beállítottságú KIFO (Kisebbségi Fórum) Hírlevélben, amelyben „a vajdasági magyar ellenzék mibenlétére” keresi a választ.
A temerini székhelyű Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egykori agilis elnöke már az írás elején azt állítja, hogy „a vajdasági magyar balliberális ellenzékből hiányzik a nemzeti magyar érdek iránti érzékenység”.
– Már a kezdet kezdetén, a történelmi VMDK megjelenésekor megjelent az a színfal is, ami mögé nagy sietve becsatlakoztak a magyarok, akik társadalmi helyzetüknél fogva, esetleg kommunista meggyőződésükből kifolyólag úgy féltek a vajdasági magyarság, akkor úgy mondtuk, vertikális szerveződésének még a gondolatától is, mint az ördög a szenteltvíztől. Így válhatott a kulissza, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) a „magyarkodástól irtózó” magyarok gyűjtőtégelyévé – írja Ágoston.
A nyugdíjas politikus szerint „a magyar szavazók egy része úgy vélte, »ha a Ligára szavazunk, ellenzékiek lehetünk, meg demokraták is«”.
Erre a semmivel nem alátámasztott állításra alapozza a véleményét, miszerint „nem véletlen hát, ha a mai, önmagukban gyenge, de annál agresszívebb balliberális eszmék hordozói legfontosabb politikai tulajdonsága, hogy a vajdasági magyar érdek és általában a nemzeti irányultság számukra nem téma”. Honnan veszi ezt a badarságot?
Az „agresszív balliberális eszmék hordozói” közé sorolja „a magyar pártok disszidenseit, a szocializmust visszasíró, lassan kiöregedő aktivistákat is”, akik szerinte „a (kisebbségi) nacionalizmustól éppen úgy ódzkodnak, mint fiatalabb »elvtársaik«”.
Az írás második felében aztán kibújik a szög a zsákból. Ágoston „hevenyészett kis eszmefuttatása” – ahogy az írását nevezi – azért készült, hogy rámutasson: „Akik minden politikai sarat a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) akarnak rákenni, akkor is, ha fennen nem hirdetik, bizony áskálódnak a vajdasági magyarság alapérdekei, a határmódosítás nélküli nemzeti integráció ellen.”
Azok áskálódnának „a vajdasági magyarság alapérdekei, a határmódosítás nélküli nemzeti integráció ellen”, akik egyedül képviselik a magyar közösség érdekeit a haladó szerb hatalom felé? A koros pártvezér nem távolodott-e el kissé a valóságtól?
Ágoston védelmébe veszi Pásztor Istvánt, az elszerbesedett VMSZ-elnököt, akit az általa „balliberálisnak” nevezett ellenzék „a minap össztűz alá vett”, „mert úgymond sokan elmentek a Vajdaságból. Ki ide, ki oda.”
– Mi a történelmi VMDK-ban a háborús évek alatt szintén találkoztunk ezzel a jelenséggel. Dokumentumban tettük közzé, hogy a politikai párt nem avatkozhat bele, ha valamelyik magyar el akar innen költözni. Mert a távozók szabad akaratukból döntöttek úgy, hogy mennek. Akkoriban a háborús körülmények is igazolhatták a döntést. Azt viszont, ha Magyarországra mentek, nem tartottuk bajnak. Hiszen otthonról haza mentek. Ma már látjuk, akik akkor eltávoztak, Magyarországon befogadókra találtak. Aki meg úgy találta jónak, egyszerűen hazajött.
A kettős állampolgárok itt is, ott is csak jól jártak. Szabadon járnak-kelnek, több eséllyel kereshetik a boldogulásukat. Akkor meg mi a baja a balliberálisoknak?
Téves csatatéren botladoznak ők, csak nem merik kimondani – véli Ágoston.
A Fideszesek nevezik a másként gondolkodókat „balliberálisoknak”. „A balliberális eredetileg az MSZP-SZDSZ kormány megnevezése volt. A megnevezés helytálló is volt a baloldali-liberális koalíció miatt. Majd, ez lerövidült balliberálisra.” Ez a fogalom azonban mára már okafogyott. Azért is, mivel – ha léteznek balliberálisok – létezni kell jobbliberálisoknak is. Ezekhez tartozna Ágoston?
A volt politikus az írása címéül a Keszég Károly korán elhunyt újságíró által szerkesztett azonos címmel kiadott könyvnek a címét használta fel – anélkül, hogy ezt feltüntette volna.
Írásának azonban ez csak a legkisebb hibája. Nagyobb hiba ennél, hogy alaptalanul – mintegy fogadatlan (vagy nagyon is fogadott?) prókátorként védelmébe vette a VMSZ-t, pontosabban Pásztor Istvánt, akit a „balliberális” ellenzék – tegyük hozzá joggal – „össztűz alá vett” a magyarok (lélek)számának drasztikus (69.457-el, illetve 27,36 százalékkal való) megfogyatkozása miatt az utóbbi két szerbiai népszámlálás alatt.
Az illúziókban élő Ágoston egyáltalán nem tér ki azokra a lényegi okokra, amelyek miatt a magyarok száma (a pásztori éra alatt) eddig nem tapasztalt mértékben csökkent, elsősorban az életkörülményeknek – a politikai vezetés (amelyhez a VMSZ is tartozik) téves döntései általi – folyamatos rosszabbodása és lezüllesztése, a pártalapú foglalkoztatás miatt, stb.
Ha Pásztor Istvánnak más politikai bűne nem lenne, pedig sok egyéb is a rovására írható, a népszámlálási adatok nyilvánosságra hozatala után – az objektív felelősség elve alapján – azonnal le kellett volna mondania a pártelnöki tisztségéről.
Ezt tette volna minden tisztességes politikai vezető! Ehelyett ő május 20-án Kishegyesen is – ötödik alkalommal!! – újraválasztatta magát! Milyen politika az, amelyik miatt (el)menekül(t) a nép?
A Pásztor-korszak alatt a vajdasági/délvidéki magyarságnak nem csak a számaránya csökkent 70.000-rel, de a politikai súlya is leértékelődött. Elsősorban a VMSZ-nek a (Radikális Pártból – SRS kialakult) Szerb Haladó Párttal (SNS) való, 2014 óta tartó téves szövetsége és a magyar érdekvédelem teljes feladása miatt.
Ágoston volt pártja (a VMDP) is – 2013 óta Csorba Béla irányításával – ugyancsak felelős a magyar közösség hanyatlásáért, mivel 2016 óta a VMSZ választási koalíciós partnere (valójában szatellitje), amelynek tagsága ugyan nincs, de fantomként megfelel a hajlongó lakájszerepre!
Pásztort védelmezni lehet ugyan, csak nem érdemes. A politikája, a „pásztorvilág” – a szerb társadalomban zajló elégedetlenség, a növekvő népharag függvényében – bukásra áll! A hatalma már nem tarthat sokáig! A lakájok okosabban tennék, ha visszavonulnának. Vagy még csordogál a gázsi?
Belgrádban ma délutánra újabb tömegtiltakozást jelentettek be…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >