Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az ukrán ellentámadás igazi célja: megmutatni az oroszoknak nem érdemes háborúzni
Anne Applebaum úgy látja, hogy Ukrajnának a régóta várt ellentámadással meg kell mutatnia az oroszoknak: nem érdemes folytatniuk a háborút, és hogy ők maguk sincsenek biztonságban. Továbbá, hogy Putyin messze nem olyan okos, ahogyan az hiszik. Emellett Kijevnek vissza kell szereznie az elvesztett területeket. De mindezt úgy, hogy a megtámadott állam nem foglalja el Moszkvát, nem lesz látványos orosz megadás a Vörös téren. A határ mentén végrehajtott betörések arra jók, hogy semlegesítsék az övezetet és orosz egységeket vonjanak el fontos ütközetektől. A Kelet-Európára szakosodott amerikai történész-újságíró szerint ezek az orosz önkéntesekből álló partizánegységek azt bizonyítják, hogy nem szükségszerű az apátia, és hogy nem minden oroszt lehet egy kalap alá venni. Ugyanezt a hatást válthatják ki a Moszkvára irányított drónok is. Megmutatják, hogy még a Kreml lakói sem érinthetetlenek. Rávezethetik az embereket, hogy végre kezdjenek el belegondolni: mi lesz a következő. Ezzel szemben a kahovkaihoz hasonló rombolásoknak nagyon is egyértelmű a lélektani üzenetük: megtehetünk bármit, hogy megállítsuk az ukránokat. Nem érdekes már a látszat sem, és hogy kinek mekkora kárt okoz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Project Syndicate
Adam Michnik szerint Orbán Viktor áldozatul esik a történelmi mítoszteremtésnek, amikor vissza akarja szerezni a Trianonban elvesztett területeket. A Gazeta Wyborcza főszerkesztője, az egykori Szolidaritás oszlopos tagja hozzátette, hogy ha Ukrajnát feldarabolnák, akkor a magyar miniszterelnök Ungvárra fenné a fogát. Ezért igyekezett nem állást foglalni a háború kezdetén. De ezzel csak gusztustalan módon kirakatba tette, mennyire szégyentelen. A megalomániája még katasztrófába viszi az országot, ám egyelőre még élvezi a támogatást a nemzet részéről, amely nem gyógyult ki az első világháború utáni békeszerződés okozta sebekből.
A baj csak az, hogy hasonló jelenség végbemehet a lengyeleknél is, mármint hogy egyesek Lvovra és más olyan területekre ácsingóznak, amelyet az ország a 2. világháború után vesztett el. Egyelőre azonban nincs ilyenről szó, mert ez a logika azzal járna, hogy Szczecint, Opolét és Wroclawot meg vissza kellene adni Németországnak.
Az elemző hangsúlyozta, hogy Putyint mindenképpen meg kell buktatni, mert különben hajlamos lesz bármire, mint Hitler, amikor már elrejtőzött a bunkerében. Nem szabad engedni neki, mert a történelemből tudjuk, hová vezet a megbékítés. Ukrajna megtámadásával az elnök minden vörös vonalon átlépett, immár nem lehet vele tárgyalni.
Arra is kitért, hogy a viszály örve alatt Kaczynski putyini politikai mechanizmusokat igyekszik bevezetni Lengyelországban. Ilyen az orosz befolyás kiszűrésére szolgáló testület, amely egy az egyben koppintja az 50-es évek elejéről a McCarthy-féle Amerika-ellenes tevékenységet kivizsgáló bizottságot. Csak még primitívebb és barbárabb. Valójában a fasiszta és bolsevik módszereket idézi a 30-as évekből.
Pont az, amit Sztálin csinált: nem kell az elmarasztaláshoz bizonyíték vagy eljárás, ami persze teljes képtelenség. A lényeg, hogy megzavarja a közvéleményt, terrorizálja és hidegre tegye az ellenzéket. Ez az év vízválasztó lesz a lengyelek számára.
FAZ
A lap varsói tudósítója azt érzékeli, hogy sok lengyelnek már elege van a PiS-ből. A napokban az eddigi legnagyobb tüntetés zajlott a kormány ellen, pedig a gazdaság állapota nem ad okot az elégedetlenségre. A hatalom azonban csakis magának köszönheti a tiltakozásokat, mivel évek óta egyre gőgösebb. Korlátozza a jogállamot. Legutóbb bizottságot állított fel, hogy kivizsgálja, Oroszország miként befolyásolta a lengyel politikát.
Ám sok ember tudott olvasni a sorok között, mármint hogy a cél az ellenzék kikapcsolása. Vagyis igaza volt Joachim Gaucknak, aki többször kifejtette a meggyőződését, miszerint a lengyelek számára a szabadság sokkal fontosabb, mint a (szociális) biztonság.
Innentől kezdve a hatalom megindulhat lefelé a lejtőn, a vége akár választási vereség is lehet. Pedig az ország az ukránok melletti kiállással nagyobb súlyhoz és tekintélyhez jutott Európában. Ha ősszel új kormány alakul, annak el kell döntenie, mit tartson meg a Jog és Igazságosság politikájából, és mi az, amit kihajít.
Frankfurter Rundschau
A német külügyminiszter azt mondta, a kormány egyik legnehezebb döntése volt, amikor belement az európai rendszer átalakításába, de ha Európa továbbra is totojázik, akkor bizonyosan az olyan tagok diktálták volna a tempót, mint Magyarország és Lengyelország. Baerbock kifejtette, hogy ebben a kérdésben Németország pont ezért nem tartózkodhatott.
Úgy fogalmazott, hogy kompromisszum nélkül ismét nemzeti határok lettek volna, akkor pedig az államok közölték volna, hogy azt csinálnak, amit akarnak. A politikus a német Evangélikus Egyház nürnbergi ülésén a volt elnökkel, Joachim Gauckkal közös pódiumbeszélgetésen árulta el a részleteket, miután saját pártja, a zöldek élesen kifogásolja a megállapodást. Mint mondta, az volt a cél, hogy az eddiginél több menedékkérő részesüljön humánus elbánásban, miközben tudnivaló volt, hogy lesznek, akik viszont kemény fellépésre számíthatnak.
Neue Zürcher Zeitung
Még nehéz menet lesz, hogy pont kerüljön az uniós menedékrendszer reformjának végére – jósolja Raphael Bossong, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány szakértője. Mert az igaz, hogy az elfogadáshoz elég volt a minősített többség, vagyis Magyarország és Lengyelország nem vétózhatott, így végre kell hajtaniuk a döntést. Sőt, fizetniük kell, ha válság esetén nem hajlandóak átvenni migránsokat a déli államoktól.
Ha elutasítják, akkor a Bizottság szerződésszegési eljárást indíthat ellenük. Ám kérdés, hogy az sokat számít-e. De még mindig ott van, hogy támogatást lehet tőlük megvonni, amint az a jogállami vitában történt. Ugyanakkor egyes államok továbbra is kihátrálhatnak az egyezségből. Jövőre jönnek az európai választások, előtte a lengyelek és a spanyolok járulnak az urnákhoz. Mindez megváltoztathatja az erőviszonyokat a földrészen.
Az elemző úgy gondolja, hogy egyhamar aligha szűnik meg a zűrzavar külső határokon, bár politikailag kétségtelen az áttörés. A gordiuszi csomó egy részét már megoldották, az államok mindenképpen előre léptek. Ám viszont még nem világos, mint jelentenek pontosan a változások, miként néznek majd ki azok a gyakorlatban.
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár jelentős sikernek tartja az EU szempontjából, hogy az utolsó pillanatban sikerült megállapodni az európai menedékjog reformjában. Ily módon a szervezet cselekvőképesebbé vált, pedig általában nagyon nehéz megtalálni a közös nevezőt a tagállamok között. Úgyhogy az egyezség nagy nyereség a földrész szuverenitása szempontjából.
Hogy ez így történt, az valóságos csoda, hiszen a bevándorlás a nemzeti szuverenitás egyik kulcstémája. Nem úgy nézett ki, hogy sikerült megoldást találni, bár azért még vannak nyitott pontok, pl. hogy hová küldjék vissza azokat, akik nem mehetnek tovább a külső határon felállított befogadó állomásokról, mert elutasítják a kérelmüket. Itt mindenképpen szerződést kell kötni a származási országokkal a visszatoloncolásról, mert különben nem enyhül a nyomás.
Viszont ha nem sikerül működőképes rendszert kialakítani, akkor előbb-vagy utóbb ismét ellenőrzés lesz a belső határokon, Schengen fikcióvá válik. A baloldali és zöld bírálóknak mindazonáltal tudomásul kell venniük, hogy máskülönben még több korlátozásra kell felkészülni, az idő ellenük dolgozik. Azon kívül tény, hogy a külső határokon immár mindennapos a fizikai erőszak és az újonnan érkezők haladéktalan kipenderítése. Ezt csak hatékonyabb eljárással lehet visszaszorítani.
Guardian
Putyin idáig mindent megúszott, úgyhogy a büntetlenség már jóformán olyan, mintha a középső, apai neve lenne, de meg kell fizetnie a háborús bűnökért. Ezt emeli ki szokásos vasárnap elemzésében Simon Tisdall, a lap szemleírója. Biztosra veszi, hogy a Kreml szörnyetege van az ukrajnai gátrobbantás mögött, és kifejti: A NATO-nak meg kell állítania, mielőtt mindent lerombol.
A kahovkai szabotázs volt a régóta tervezett, gyáva válasz, miután megindult a rettegett ukrán ellenoffenzíva. Csak az oroszoknak volt meg hozzá az eszközük, az okuk és a lehetőségük. Kizárólag ez a gonosz rezsim képes ekkora katasztrófát előidézni. Bizonyítani persze e pillanatban nem lehet, ugyanakkor Putyin gusztustalan talpnyalói igyekeztek az ukránokat befeketíteni.
Ez a banda, Lavrov, Medvegyev, Sojgu, Peszkov és többiek megállás nélkül hazudnak, még azóta is, hogy összeomlott a „különleges katonai művelet”. Patologikus, még maguknak is hazudnak. A nyugati vezetőktől viszont a jelek szerint csupán fáradt és kedvetlen vállvonogatásra telik. Ha erőtlennek érzik magukat, az a saját hibájuk. Túl óvatosak és nehézkesek voltak és ezzel magukat hozták nehéz helyzetbe.
Közülük túl sokan nem hajlandóak elfogadni, hogy Putyin megszegte a legtöbb tilalmat, a katonai, jogi és emberiességi normákat pedig sosem tartotta be. Törvénytelen rezsimje szétveri a nemzetközi biztonság alapjait. Lehet, hogy legközelebb a zaporizzsjai atomerőművet támadja meg. Vagy vegyi, illetve biológiai fegyvereket vet be. Megteheti, mert nem vonják érte felelősségre.
Abban utazik, hogy megossza az európai demokráciát, tekintélyuralmi kormányokat segítsen és manipulálja az amerikai választást. Ébredj, Biden, mert a háborús bűnös orosz elnök Amerika legveszélyesebb ellensége. A szörny azt hiszi, hogy így folytathatja a végtelenségig. Hála neki és cinikus szövetségesének, Hszinek, esik szét a szabályokra épülő világrend.
Ám a büntetlenség mérgező és fertőző. Washingtonnak és a NATO-nak ki kell jelentenie, hogy eddig és ne tovább. Régóta esedékes Oroszország elszámoltatása. Mert a Kreml szörnyetege magától nem áll le, ezért meg kell fékezni, mielőtt még levegőbe röpíti a világot.
The Atlantic
Anne Applebaum úgy látja, hogy Ukrajnának a régóta várt ellentámadással meg kell mutatnia az oroszoknak: nem érdemes folytatniuk a háborút, és hogy ők maguk sincsenek biztonságban. Továbbá, hogy Putyin messze nem olyan okos, ahogyan az hiszik. Emellett Kijevnek vissza kell szereznie az elvesztett területeket. De mindezt úgy, hogy a megtámadott állam nem foglalja el Moszkvát, nem lesz látványos orosz megadás a Vörös téren.
A határ mentén végrehajtott betörések arra jók, hogy semlegesítsék az övezetet és orosz egységeket vonjanak el fontos ütközetektől. A Kelet-Európára szakosodott amerikai történész-újságíró szerint ezek az orosz önkéntesekből álló partizánegységek azt bizonyítják, hogy nem szükségszerű az apátia, és hogy nem minden oroszt lehet egy kalap alá venni.
Ugyanezt a hatást válthatják ki a Moszkvára irányított drónok is. Megmutatják, hogy még a Kreml lakói sem érinthetetlenek. Rávezethetik az embereket, hogy végre kezdjenek el belegondolni: mi lesz a következő.
Ezzel szemben a kahovkaihoz hasonló rombolásoknak nagyon is egyértelmű a lélektani üzenetük: megtehetünk bármit, hogy megállítsuk az ukránokat. Nem érdekes már a látszat sem, és hogy kinek mekkora kárt okoz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >