Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A Fidesz ma már az egyik leginkább Európa-ellenes párt a földrész jobboldalán
Orbán Viktor nemigen mulaszt el egyetlen lehetőséget sem, hogy gúnyolja az EU-t, az értékeit és a szervezet képviselőit. Ki szokott rohanni az Unió liberális irányvonala ellen, bírálja Németországot és Franciaországot, mondván, hogy azok állnak az eltorzult fejlődési pálya mögött. A Die Presse értékelése annak az összeállításnak a részeként jelent meg, amely azt mutatja be, mennyire veszélyes a jobboldal az Unió szempontjából. Egyaránt közéjük tartoznak a radikális nacionalisták, akik a kilépéssel kacérkodnak, illetve a Meloni-féle pragmatikusak, de ők legalább megkísérlik az együttműködést. A jobboldali populisták mindenütt hirdetik az EU-ellenességet, és hogy létre kell hozni az Európa-erődöt, továbbá, hogy Brüsszel rovására meg kell erősíteni a nemzetállamokat. Egyre több hívük van, viszont aligha tudnak szorosabb kooperációt kialakítani Strasbourgban, mert nagyon nagyok köztük a véleménykülönbségek. Az újság különben a Fideszen kívül idesorolja az AfD-t, a francia Nemzeti Tömörülést, az FPÖ-t, a Ligát, a PiS-t és az Olaszország Fivéreit. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Az Osztrák Néppárt EP-frakcióvezetője úgy gondolja: meg kell engedni Magyarországnak, hogy a következő év 2. felében ellássa a soros uniós elnökséget. Habár az ÖVP két hónapja még a megbízatás felfüggesztésére voksolt, az odahaza sem túlságosan széles körben ismert Winzig most azt közölte, hogy neki más a véleménye. Merthogy szerinte ez esetben Orbán Viktor tettekkel mutathatja meg, mennyire fontos neki az EU. Azaz inkább azt kellene nézni, hogy mit csinál, és nem kellene neki annyi figyelmet szentelni, mert azt alighanem nagyon szereti.
Az újság megjegyzi, hogy a miniszterelnök már eddig is bőven bizonyította, merre tart. Pl. amikor diszkriminatív törvényeket hozott. Az meg milyen, hogy kevesebb figyelem jutna neki, ha a magyar kormány áll féléven át az Európai Tanács élén? Hát annyira talán mégsem unalmas a közösségi politika.
Die Zeit
Az izraeli kormánynak az a célja, hogy a hasonlóan populista magyar és lengyel példát követve mindenekelőtt az igazságszolgáltatásra tegye rá a kezét, mert utána már sokkal könnyebb átszereznie a demokrácia ellenőrzését. Így néz ki a többség zsarnoksága, és pontosan ilyen az a hatalom, amely saját kezébe kívánja venni az ország irányítását.
A terv része, hogy megzabolázza a szabad sajtót, a tudományt, megszünteti az ügyvédi kamarát, korlátozza a civil szférát, visszavesz a nők jogaiból. A javaslat már a Knesszet előtt van. Erről ír vendégkommentárjában Suzie Navot, az alkotmányjog professzora, az Izraeli Demokrácia Intézet alelnöke.
Emlékeztet arra, hogy az országnak nincs írott alkotmánya, így a Legfelsőbb Bíróság emelheti az alaptörvény rangjára a sarkalatos jogszabályokat. Pontosan ezért annyira fontos a testület a törvényesség, az alapelvek betartatása szempontjából.
Az utóbbi években egy sor államban jönnek fel a populisták, ugyanakkor szalámizzák le a demokráciát, méghozzá rejtve, lépésről lépésre. Amikor hatalomra jutnak, a saját céljaikra használják ki a játékszabályokat. Befolyásuk alá vonják az elvileg független intézményeket, mindenhová a saját embereiket ültetik. A koalíció Izraelben is korlátlan hatalomra törekszik.
Ennek érdekében már kiütötte az első téglát a demokrácia védőbástyájából, amikor eltörölte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az észszerűségi elv alapján mérlegelheti az új törvényeket. Ráadásul a kormány szabad kezet kapna a kinevezéseknél. Minden konzultáció nélkül, villámgyorsan nyomta keresztül az elképzelést, nem volt tekintettel az állam érdekeire sem.
De most a Legfelsőbb Bíróságon a sor: el kell döntenie, mennyire felel meg a jogszerűségnek a minimális többséggel elfogadott parlamenti határozat. Létezik az „alkotmányellenes alkotmánymódosítás” doktrínája, ám azt a testület még sosem alkalmazta. Igaz, Izrael még soha nem volt olyan helyzetben, mint jelenleg.
FT
A szerkesztőségnek az a véleménye, hogy végig kell vinni a jogi eljárást Trump ellen. Merthogy nem sok veszélyesebb van a demokráciára nézve, mint az, ha valaki akadályozza a hatalom békés átadását. Messze ez a legsúlyosabb vád az előző elnökkel szemben, bár súlyos kockázatokat rejt magában. Ám az még rosszabb lett volna, ha nem fogják perbe.
Az ügyészt azt nem állítja, hogy a politikus bujtott fel a törvényhozás megrohamozására, de azt igen, hogy azért terjesztett hazugságot, mert alá akarta ásni a bizalmat a választási folyamat iránt, és ilyen légkörben már megtörténhet egy ilyen támadás.
A vádemelés ugyanakkor csak növeli Trump támogatottságát és ráerősíthet hívei körében a meggyőződésre, hogy itt politikai bosszúról van szó, mert valójában lehetetlenné igyekeznek tenni a visszatérését. Ennélfogva szembefordíthatja az egyik amerikait a másikkal, még erőszak is lehet a vége. De pont ezért felelős republikánus vezetőknek érdemes alaposan megfontolniuk, szítják-e tovább a feszültséget.
Fontos ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatás teljesen mértékben függetlenként jelenjen meg. Ha Trumpot futni hagyják, az precedenst teremtett volna, mármint hogy az elnök megúszhatja, ha megkísérli aláásni a választás rendjét. Az csak még rosszabb lett volna az amerikai politika szemszögéből.
Ha az ellenzék várható jelöltje nyer 2024 novemberében, kinevezhet egy kezesebb igazságügyi minisztert, aki ejti az ügyet, de a politikus akár amnesztiát is adhat saját magának. Ily módon a választás tétje a demokrácia jövője lesz, még inkább, mint 3 éve. És nem csupán a politikai, hanem a jogrendszert is ideértve.
The Times
A kommentár arra figyelmeztet, hogy Európának készen kell állnia az Ukrajnának nyújtott segítség fokozására, mert Amerikát leköti a Trump körüli cirkusz, ezért az orosz agresszióval szembeni védekezés az eddiginél nagyobb terheket ró Nagy-Britanniára és szövetségeseire. A szemleíró, Iain Martin szerint, ha a tengerentúlon a legrosszabb következik be, vagyis a befelé fordulás hívei kerekednek felül, nem lesz elég, hogy az európai NATO-tagok 2 %-ot szánnak katonai kiadásokra.
Ezt a vállalást ugyanis még a háború előtt tették, azóta még a 2,5 % is kevésnek tűnik. Hogy az Egyesült Államok a következő másfél évben a belső hatalmi harcokkal foglalkozik, az azért fontos, mert az európai biztonság Washingtonon múlik. Nem biztos persze, hogy az USA kivonul az öreg földrészről, ha Trump győz, mert a Pentagon igen befolyásos.
De egy bosszúszomjas régi-új elnök aligha lesz adakozó kedvében az európai vezetőkkel szemben. Már közölte, hogy egy nap alatt véget tudna vetni a fegyveres viszálynak. Ha belevág, aligha olyan feltételek mellett, amelyek kedvezőek a bátor ukránoknak, miközben Zelenszkijt szapulja és nem szereti. Azaz Európának érdemes alaposan elgondolkodnia azon, ami könnyen bekövetkezhet.
Die Welt
Az egyik legtekintélyesebb izraeli történész nem gondolja, hogy sokat segítene a háború befejezése szempontjából, ha az ukránok meg tudják törni a Krímbe vezető szárazföldi hidat. Jelenleg ugyan akadozik az offenzíva, de ha Kijev azt a benyomást tudja kelteni siker esetén, hogy utána már a Krím elleni frontális támadást készíti elő, az megnövelheti az orosz nukleáris csapás veszélyét.
És akkor még itt van az a keveset taglalt probléma is, állapítja meg Matrtin van Crefeld, a jeruzsálemi Héber Egyetem nyugalmazott professzora, hogy közben orosz kézen marad a Donyec-medence, az összes természeti kincsével együtt. Méghozzá jelentősen megerősítve, márpedig Moszkva ért a védelem megszervezéséhez, ezt a németek pontosan tudják. Szóval a terület felszabadítása azért kemény dió lenne.
De még az optimista forgatókönyv sikere esetén is szorult helyzetbe kerülne Putyin. Ám ő nem az a típus, aki engedne és tárgyalásokat kérne, vagyis amíg ő és klikkje hatalmon van, alighanem folytatódnak a csatározások. Csak a saját népe parancsolhat megálljt neki, már ha leváltja, de erre nem sok jel utal, túl persze a Wagner-lázadáson.
Azaz hiába tud Ukrajna áttörést elérni a fronton, a háború befejezéséről a döntést a Kremlben kell meghozni. Addig meg minden meg úgy tovább, mint eddig.
Wall Street Journal
A vezércikk szerint a Fitch ugyan egy fokozottal leminősítette Amerikát, de lehet, hogy még túl optimista is volt, tekintve a költségvetési kilátásokat. A döntés persze így is megrázta a Wall Streetet és Washingtont, de miért van bárki meglepődve? Mindenképpen figyelmeztetés a politikai vezetésnek, amely azonban igyekszik nem tudomást venni róla.
A hitelminősítők nem tökéletes jósok. De ez esetben sikerült megragadni, hogy az amerikai gazdaságban komolytalan a döntéshozatal. Legutóbb, 12 éve a Standard & Poor’s értékelte le az USA-t, azóta a GDP-hez mért államadósság nem egészen 66 %-ról 98-ra nőtt. A járvány előtt még 79 % volt. A jövő pedig még sötétebb.
Az év első 9 hónapjában 169 %-kal emelkedett a deficit, mert a bevételek nem tudnak lépést tartani az elszabadult költekezéssel. Az államadósság után fizetendő kamat jóval meghaladja a vállalatoktól beszedett adót. A pénzügyminiszter azt állítja, hogy a Fitch elavult adatokkal dolgozott, csakhogy Yellen saját tárcája is egyre nagyobb hitelfelvétellel számol.
Ilyenformán az Egyesült Államok alacsonyabb növekedési pályára állhat, mint Európa, és ez csak ront a költségvetés reményein. Az országot idáig az segítette ki, hogy a dollár a nemzetközi tartalékvaluta. De a funkció oda lehet egy pillanat alatt, ha a piac azt látja, hogy a kormányzat nem tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit. Azaz a mostani átsorolás bizalmi szavazással ér fel az amerikai politikai vezetéssel szemben.
Következő cikk: Oroszország még augusztusban további ukrán hadifoglyokat ad ki Magyarországnak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >