2026. április 30. csütörtök
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Reszket a belarusz diktátor, mert nem tudja, mi lesz vele

Reszket a belarusz diktátor, mert nem tudja, mi lesz vele

Prigozsin sorsa miatt is gyengének tűnik. A politikus a három éve elcsalt választások óta csakis a biztonsági erők segítségével maradhatott hatalmon. Az elnyomás még a saját mércéjével mérve is brutális. Rengetegen eltűntek a vetélytársak közül, sokan másokat büntetőtáborba zártak. Nem csupán bosszúból, hanem a megfélemlítés szándékával. A diktátor és a lakosság kölcsönösen fél a másiktól. De Lukasenkónak az idén egyre több oka van az aggodalomra. Több száz belarusz harcol önkéntesként az ukránok oldalán. Lengyelországban fehérorosz emigránsok gyakorolják a fegyverforgatást, mert meg vannak győződve, hogy erővel kell kiharcolniuk hazájuk függetlenségét. Ezt persze az önkényúr úgy értékeli, hogy a Nyugat meg akarja buktatni. Ugyanakkor tudja, hogy ha vége Putyin uralmának, akkor neki is mennie kell. De az orosz csapatok jelenléte folytán is aggódhat a saját biztonsága miatt. A betelepített nukleáris fegyverek esetleges bevetéséről Moszkvában mondják ki a döntő szót. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

Az új román miniszterelnök úgy véli, hogy Orbán Viktor azért vétózza meg az EU és a NATO bővítését, mert így akarja kizsarolni Brüsszelnél a befagyasztott alapok folyósítását. Ciolacu, aki június óta van hivatalban, egészen biztos abban, hogy a magyar vezetés így spekulál. Ám megjegyezte: nem szabad politikát belevinni az ilyen stratégiai kérdésekbe. Hiszen a háború egy diktátor és a szabad világ között folyik. Európa nem engedheti meg, hogy veszítsen.

Bejelentette egyúttal: nem számít, hogy az oroszok bombázzák a Duna-torkolat túloldalán lévő ukrán kereskedelmi kikötőket, Románia szélsebesen bővíti a maga létesítményeit, mert segíteni akar, hogy Ukrajna növelni tudja gabonakivitelét. A cél, hogy kétszeresére nőjön a kapacitás. Ezért több közúti határátkelőt is nyitnak.

Hozzátette, hogy ők már okultak: nullára csökkentették függésüket az orosz energiahordozóktól. Viszont minden feltétel nélkül támogatják az ukrán felet. Nem hagyják, hogy Moszkva megfélemlítse őket. Ugyanakkor bíznak abban, hogy NATO-tagságuk elrettenti Oroszországot bármiféle közvetlen katonai támadástól. A politikus maga e pillanatban nem lát semmiféle biztonsági kockázatot a saját szempontjukból.

Hogy országa milyen katonai segítséget nyújt az agresszió sújtotta országnak, az ügyben nem volt túl közlékeny. De jelezte, hogy részükről sokkal többről van szó, mint humanitárius és logisztikai szállításokról. Közreműködnek pl. abban, hogy az ukrán pilóták begyakorolják az F16-osok irányítását.

Egyébként a támogatás miatt a költségvetés hiánya az idén előreláthatólag 7,5 % lesz, szemben a tervezett 4,4 %-kal. Ám Ciolacu bízik abban, hogy az EU nem kényszeríti takarékosságra országát és küldi a megígért pénzeket. Továbbá szeretné, ha a háború miatt szükségessé vált küldemények értékét nem vennék figyelembe a deficit felmérésekor.

 

Washington Post/Bloomberg

 

A vezércikk úgy látja, hogy kínai gazdasági nehézségei megmenthetik a világot a klímakatasztrófától, pont úgy, ahogyan az a rendszerváltás után Kelet-Európában történt. Merthogy az utóbbi jó két évtizedben az ország a felelős a világméretű légszennyezés kétharmadáért. Az ok az, hogy a gazdasági modell az energiafaló, környezetszennyező ágazatokat erőlteti.

Ennek okát annak idején Kornai János vezette le a puha költségvetési korlát elméletében. Tehát hogy a beruházások eldöntésekor az akkori szocialista államok nem a jövőbe mutató, nyereséggel kecsegtető terveket szorgalmazták, hanem azokat, amelyek lényegesen befolyásolták a növekedési mutatókat. Amikor azonban kipukkadt a lufi, kiderült, hogy az ipar nagy része nem több roncshalmaznál.

Ugyanez következhet most be Kínában, ami dráma volt a kínai vezetés és a lakosság számára is, mivel rengeteg idő elmenne az átállással. Ám az ország hosszú távú jóléte és a bolygó jövője szempontjából hatalmas előrelépés volna. Michael Pettis, a Pekingi Egyetem pénzügyi professzora azt mondja, hogy az energiafogyasztást a kínai gazdaságban is a Kornai által feltárt összefüggés szabja meg.

A járvány elején a hatalom utasította a vállalatokat, hogy működtessék a gépeket az üres üzemekben, mert az megszépíti a statisztikát és elrejti a visszaesés tényleges mértékét. A kormány persze mostanában sokat beszél arról, hogy a fogyasztás révén kell felfuttatni a növekedést, továbbá, hogy vissza kell szorítani az energiaigényes ágazatokat, a cement, az cél és az üveggyártását, mert azok tehetnek a széndioxid kibocsátás kétharmadáról.

Sok eredmény azonban nem mutatkozik, mivel a hatalom csakis a nehézipar, az infrastruktúra fejlesztése és az építőipar segítségével tudja elérni céljait. Ha hatékonyan használná fel az energiát, megkétszereződne a GDP.

Persze nem lenne jó egy olyan összeomlás, mint amilyen annak idején utolérte a Szovjetuniót. Globális recesszió lenne a vége. Ám Kína képes arra, hogy fokozatosan javítsa a hatékonyságot az állami termelő cégeknél. Akkor pedig sokkal kevesebb szennyező anyag kerülne a levegőbe és elmaradna a gazdasági kataklizma a lakosság számára. Egy ilyen átmenet segítségével még a párt is fenntarthatná uralmát. Az ország pedig megmenthetné a világot és saját magát is. 

 

FAZ

 

Reszket a belarusz diktátor, mert nem tudja, mi lesz vele. Prigozsin sorsa miatt is gyengének tűnik. Ezt fejti ki kommentárjában Friedrich Schmidt, aki Oroszország és a szovjet utódállamok szakértője az újságnál. Emlékeztet arra, hogy a politikus a három éve elcsalt választások óta csakis a biztonsági erők segítségével maradhatott hatalmon. Az elnyomás még a saját mércéjével mérve is brutális. Rengetegen eltűntek a vetélytársak közül, sokan másokat büntetőtáborba zártak.

Nem csupán bosszúból, hanem a megfélemlítés szándékával. A diktátor és a lakosság kölcsönösen fél a másiktól. De Lukasenkónak az idén egyre több oka van az aggodalomra. Több száz belarusz harcol önkéntesként az ukránok oldalán. Lengyelországban fehérorosz emigránsok gyakorolják a fegyverforgatást, mert meg vannak győződve, hogy erővel kell kiharcolniuk hazájuk függetlenségét. Ezt persze az önkényúr úgy értékeli, hogy a Nyugat meg akarja buktatni.

Ugyanakkor tudja, hogy ha vége Putyin uralmának, akkor neki is mennie kell. De az orosz csapatok jelenléte folytán is aggódhat a saját biztonsága miatt. A betelepített nukleáris fegyverek esetleges bevetéséről Moszkvában mondják ki a döntő szót.

 

Der Standard

 

Misha Glenny úgy látja, hogy Prigozsin halála olyan, mintha egy véres Shakespeare-dráma elevenedne meg. A bécsi Humántudományi Intézet rektora angol. Volt a BBC közép-európai tudósítója és a Balkán, valamint a nemzetközi maffia szakértőjének számít.

Vendégkommentárjában rámutat, hogy a zsoldosvezér úgy végezte, mint egy statiszta a Putyin által írt forgatókönyvben. Ezt nem lehetett előre látni, de ő volt az egyetlen, aki át tudta volna ütni az orosz vezető vastag védőpáncélját. Amikor júniusban Moszkva ellen vonult, ám a várostól nem egészen 200 kilométerre megállt, ez a habozás az életébe került.

Ily módon újabb Putyin újabb tragikus fejezetet zárt le. Amikor az elnök először hatalomra került, bizonytalan bürokrata volt, nem akadtak használható ötletei, másoktól függött. Ám igen rövid időn belül felülkerekedett a becsvágya, határozottan szembeszállt az oligarchákkal, akiknek pedig a felemelkedését köszönhette.

Most már túlhaladt azon a ponton, ahonnan még lehetséges lett volna a visszatérés. Akárcsak Macbeth, menthetetlen. Nem rendelheti el a háború befejezését, mert akkor kiderülne, hogy az egész hadjárat csakis a személyes ambícióinak kielégítését szolgálta. Aki összekeveri saját és az állam identitását, az halott, amint a rendszer vereséget szenved. És minél véresebbek a kezei, annál nagyobb a veszély, amely rá leselkedik a végén. 

 

2023. augusztus 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább