Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Fel van adva a lecke Izraelnek Gázában
A Hamász ugyanis jól felkészült és magas technológiai szinten álló ellenség – állapítja meg David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakértője. Ha megindul az ostrom, a városi hadviselés hatalmas áldozatokat követel majd. Először is útvesztőt jelentenek a hatalmas épületek. Mindenütt védőkre, illetve aláaknázott átjárókra kell számítani. Bármelyik emeleten ellenállásba ütközhetnek az izraeli katonák. A föld alatt pedig kilométereken át alagutak futnak, ott lehet a 150 túsz is. Norman Roule, aki a CIA iráni műveleteit irányította egykor, azt mondja, ilyen kemény feladat évtizedek óta nem adódott, még annál is rosszabb, mint ami Irakban volt. Meg kell tisztítani a házakat a fegyverektől és a terroristáktól, akik nem viselnek egyenruhát. Fel kell készülni, hogy rengeteg lesz a halott, katona és civil egyaránt. A feladat kettős, csak éppen a kettő ellentmond egymásnak: Izraelnek vissza kell állítania elrettentő képességét, ideértve Libanont és Iránt is. Egyben minimalizálnia kell a veszteségeit és minél több túsz életét meg kell mentenie. A kettő együtt lehetetlen vállalkozásnak látszik. A jelek arra utalnak, hogy Netanjahu számára az ország biztonsága az elsődleges. De bizonyosan megpróbálja lefejezni a Hamászt. A technológiát tekintve némi előnyt élvez, alighanem megvan neki minden nagy épület számítógépes felvétele. Használhat robotokat és drónokat a bűnösök felkutatására és levadászására. Szinte az összes emberrablóról van felvétel. Nagy kérdés ugyanakkor, mi legyen, ha elülnek a harcok? Tényleg meg akarja tartani Izrael ezt a szegény, éhes enklávét, amely 75 év után is leginkább egy menekülttáborra emlékeztet? Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Nem lesz könnyű helyzetben ma a Bizottság elnöke, mert kollégiumi testület ülésén szó lesz a palesztin segély körül kirobbant botrányról. Okozója a bővítésért felelős biztos, Várhelyi Olivér, aki két napja bejelentette, hogy a Hamász támadása miatt beszüntetik a támogatást. Ezt aztán a szóvivő cáfolta, habár korábban még megerősítette.
A kommunikációs zűrzavar miatt uniós diplomaták és illetékesek füstölögnek, mert az EU a saját szavahihetőségét ássa alá a Közel-Keleten. Emellett diplomácia következményekkel jár, noha az európai képviselők éppen próbálnak együttműködni a terepen a partnerekkel. Nem kevésbé fontos, hogy kockára teszi az EU-megbízottak biztonságát, amikor ennyire kiélezett a helyzet.
Várhelyi twitter-bejegyzését már 5 millióan látták. A szóvivő szerint azonban megbízatása nem kérdőjeleződött meg, habár mint Mamer közölte: a biztos a lépést senkivel sem egyeztette. Ám hozzátette, hogy most nem a belső vitára, hanem arra kell összpontosítani, hogy Izraelben egyre nő az áldozatok száma.
Mindenesetre az ügy akkora hullámokat kavart, hogy még az ENSZ-főtitkár is felhívta a Tanács elnökét és azt kérte tőle, hogy ne állítsák le a segélyezést. Ugyanezt akarja a legtöbb tagállam is.
Nathalie Tocci, az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója úgy értékeli, hogy az EU vagy visszalép két évtizede kialakított álláspontjától, és elismeri, hogy a pénzek a Hamászhoz jutottak, ami megdöbbentő és lesújtó volna. A másik lehetőség, hogy az EU kitart amellett: egyetlen fillér sem került a terrorszervezethez, még közvetve sem. De akkor minek kellene felfüggeszteni, vagy felülvizsgálnia támogatást?
Süddeutsche Zeitung
Európa szokás szerint lejáratta önmagát, ezúttal a palesztinok megsegítése ügyében – mutat rá az elemzés. Először az egyik biztos bejelentette, hogy leállítják a segélyek folyósítását, majd ezt cáfolták. Az illetékesek össze-vissza beszélnek. Az EU nem is az EU volna, ha nem használna ki minden alkalmat, hogy blamálja magát. Megszólalt itt mindenki: a tagállamok, a külügyi főmegbízott, és amikor már azt lehetett hinni, hogy épp elég kínos a botrány, akkor a Tanács elnöke rátett még egy lapáttal.
Az Unió most ellenőrzi, hogy az évi 300 millió eurós humanitárius, illetve fejlesztési támogatás egy része nem a Hamásznál köt-e ki. Gyorsan hozzáteszik, hogy nem, ilyesmire soha nem is volt példa, de mindenesetre utánanéznek. Majd ennek ismeretében határoznak a hogyan továbbról.
Márpedig itt rossz a megközelítés. Mindenekelőtt a tagállamoknak, illetve a brüsszeli intézményeknek előbb kellő higgadtsággal mérlegelniük kellene a helyzetet, ahelyett, hogy kakofón módon civakodnának.
Neue Kronen Zeitung
Európában az idén a hónap elejéig több mint 800 ezer menedékkérelmet adtak be, ez a legmagasabb érték 2016 óta, ám ebből csupán 26 jutott Magyarországra. (Mint ismeretes, az Orbán-kormány rendkívül megnehezítette az ilyen folyamodványok benyújtását, Belgrádba vagy Kijevbe kell elutazni hozzá, noha az Európai Bíróság már elmarasztalta ezt a gyakorlatot – a szerk. megj.).
A legnagyobb rohamot Lettországnak és Észtországnak kell állnia, a Belaruszból érkező hullám miatt. A 3. helyet Németország foglalja el. Ugyanakkor a korábbinál lényegesen kevesebben folyamodtak menedékért Dániában, Máltán, Cipruson és Ausztriában (- 41 %).
Neue Zürcher Zeitung
A lengyel konzervatív forradalom vizsgázik vasárnap. 1989 óta egyetlen párt sem alakította át ilyen mértékben az államot, az igazságszolgáltatást és a sajtót, viszont az is igaz, hogy betartotta a választási ígéreteit és ezt sokan méltányolják. De a képhez hozzátartozik, hogy a jogállami kifogások miatt több szerződésszegési eljárás van folyamatban az ország ellen és a Bizottság visszatart jó 35 milliárd eurót.
Az ilyen intézkedések láttán azonban a hatalom csak még jobban begubódzik, nem Kaczynski stílusa, hogy engedjen. Varsó most már öt szomszédjával civakodik, de a Jog és Igazságosság, az első párt lehet a rendszerváltás óta, amely harmadszor is nyerni tud. Ezt támasztja alá sok közvélemény kutatás, habár bizonyosan szükség lesz koalíciós partnerekre.
Hiába hozott több vonatkozó ítéletet is az Európai Bíróság, a Bizottság sokat nem tud tenni a kormánypárt ellen. Ráadásul a vita csak megerősítette a PiS sok hívét abban a meggyőződésben: a brüsszeli jogkör kibővítése veszélyt jelent a lengyel szuverenitásra nézve.
A hatalom fontos támasza a közmédia, illetve a lengyel hírügynökség. A társadalom megosztottsága minden eddiginél nagyobb. A két tábor mintha nem is ugyanabban a valóságban élne, attól függően, honnan tájékozódik.
Az egyházak az előző két alkalommal a Jog és Igazságosság mellett korteskedtek. „Baráti hatalomátvétel” zajlott több múzeumnál, színháznál és más kulturális intézménynél. De a PiS-uralomnak jócskán vannak nyertesei is. Az igen sikeres gyerekpótlékot jövőre fel akarják emelni, miközben a születések száma nem nőtt. Ugyanakkor tervben van, hogy öt évvel csökkentik a nők számára a nyugdíjkorhatárt.
A mindössze 0,3 %-os növekedési ráta sok mozgásteret azonban nem hagy. Ráadásul 44 % azt mondja, hogy az eltelt időben leépült a demokrácia, és csupán 25 % szerint javult a helyzet.
Süddeutsche Zeitung
Lengyelországban veszélyben a szabadság, mert a kormány engedelmességre akarja rábírni a sajtót és a kultúrát – a színházaknak és múzeumok már felvették a küzdelmet az ilyen törekvések ellen. Ezt hangsúlyozza a vasárnapi választások előtt küldött tudósításában Viktoria Großmann. Nem kétséges ugyanakkor, hogy ha a PiS győz, akkor még keményebben lép majd fel.
Az egyik krakkói színház igazgatóhelyettese azt mondja, hogy a hatalom megvonja a nemszeretem művelődési intézmények támogatását, így azoknak a léte forog kockán. Jellemző, hogy az állam vissza akarja hívni az egyik színház intendánsát, mert a társulat nem a hagyományos felfogásnak megfelelően adta elő az egyik nemzeti klasszikusnak számító darabot.
Vannak ugyan magántámogatók, meg az intézmények saját forrásból is bevételekhez juthatnak: a színművek gyakran telt ház mellett mennek. A kulturális ügyekért felelős krakkói városvezető azonban azt mondja, hogy a művészeteket megfosztják alkotói szabadságuktól. A vajdaságok irányítása alatt állnak, azokat pedig a PiS vezérli Varsóból. Felhasznál pénzt és propagandát egyaránt, hogy keresztülvigye az akaratát. Be is jön, mégsem megy olyan gyorsan, mint ahogy a bíróságokat maga alá gyűrte.
Guardian
Itt az idő, hogy bővüljön az EU, de ehhez alaposan át kell alakítania a belső működési rendjét, ideértve, hogy jelenleg képtelen megfékezni lázadó tagjait, így Magyarországot és Lengyelországot, amelyek továbbra is kétségbe vonják a szervezet alapértékeit, benne a jogállammal. Ezt fejti ki kommentárjában Alberto Alemanno, aki az európai jog professzora a párizsi HEC üzleti főiskolán.
Mert ugyan az Unió jól helyt állt az egymás követő válságokban, ám kiderült, hogy a rendszert egy másik korra kalibrálták, így megvannak a korlátai. Könnyen gátolhatják munkáját a nemzeti érdekek, a migrációtól kezdve a gabonaimportig. Az ilyen ügyek aláássák a tekintélyét.
Ha felveszik Ukrajnát és a másik 8 jelentkezőt, akkor már nem lehet arra számítani, hogy a közösség majd csak átevickél a nehéz időszakokon. Miközben érdeke, hogy felvegye az új tagokat. Ehhez teljesen át kell gondolni a jövőt és újraszabni az intézményi kereteket. Ehhez jó alapul szolgál a német-francia kezdeményezésre született szakértői vélemény, amely többsebességes Európát javasol.
A belső mag haladhatna a szorosabb integráció felé, nem lenne kötelező az egyhangú döntéshozatal. Mindegyik kormány olyan szinten kapcsolódna be az együttműködésbe, ahogy azt kívánatosnak tartja. Az új tagok nem bújhatnának ki a jogállam követelményei alól, viszont ki lehetne zárni az adott körből a régiek közül azokat, amelyek nem tartják be a normákat. Vagyis az EU most először egyszerre terjeszkedhetne, illetve mélyíthetné el a kooperációt.
Die Zeit
A kommentár azt emeli ki, hogy a bajor és hesseni választások után búcsút kell inteni a német politika nagy-nagy hazugságának, mármint hogy az AfD csak a keletnémet közfelfogásnak köszönheti sikereit, illetve hogy csupán a leszakadtakat képviseli, pont ezért a jelenséget alapvetően szociálpatológiai alapon kell értelmezni.
A zöldek pedig arról mondhatnak le, hogy néppártnak kell őket tekinteni, illetve hogy övék lenne az ideológiai hegemónia. Az uniópártok helytálltak, azaz egyelőre bejött, hogy az AfD-t ellenségnek, a környezetvédőket pedig fő ellenfélnek nyilvánították. Csakhogy ez hosszú távon nem tartható. Az nem siker, amikor a szélsőjobb saját győzelmét ünnepelheti.
Vagyis Németország nyugati fele is felzárkózott az irányzathoz, tehát hogy jönnek fel a jobboldali-populista erők. Nem csupán Magyarországot és Lengyelországot kormányozzák, mellesleg mindkét helyen a hatalmon lévő pártoktól jobbra vannak még gusztustalanabb szereplők is, de az ilyen körök irányítják Olaszországot, valamint a koalíció részei a finneknél és a svédeknél.
Ha a soron következő három keletnémet választáson az AfD győz, akkor az összpárti összefogás lehet az egyetlen esély, nehogy a jobboldali populisták szerezzék meg a kormányrudat. De a CDU elnöke nyitva hagyta a lehetőséget, hogy később együttműködjön az utóbbiakkal.
Ez nem túl sok jót ígér a saját pártja szempontjából, emellett jócskán ártana a demokráciának. Tartósan felértékelné a demagógokat és elfogadottá tenné az illiberális hangot, illetve politikát. Szóval az uniópártoknak az eddiginél sokkal határozottabban kell harcolniuk az AfD ellen.
Washington Post
Fel van adva a lecke Izraelnek Gázában, mert a Hamász jól felkészült és magas technológiai szinten álló ellenség – állapítja meg David Ignatius, a lap biztonságpolitikai szakértője. Ha megindul az ostrom, a városi hadviselés hatalmas áldozatokat követel majd. Először is útvesztőt jelentenek a hatalmas épületek. Mindenütt védőkre, illetve aláaknázott átjárókra kell számítani.
Bármelyik emeleten ellenállásba ütközhetnek az izraeli katonák. A föld alatt pedig kilométereken át alagutak futnak, ott lehet a 150 túsz is. Norman Roule, aki a CIA iráni műveleteit irányította egykor, azt mondja, ilyen kemény feladat évtizedek óta nem adódott, még annál is rosszabb, mint ami Irakban volt. Meg kell tisztítani a házakat a fegyverektől és a terroristáktól, akik nem viselnek egyenruhát. Fel kell készülni, hogy rengeteg lesz a halott, katona és civil egyaránt.
A feladat kettős, csak éppen a kettő ellentmond egymásnak: Izraelnek vissza kell állítania elrettentő képességét, ideértve Libanont és Iránt is. Egyben minimalizálnia kell a veszteségeit és minél több túsz életét meg kell mentenie. A kettő együtt lehetetlen vállalkozásnak látszik. A jelek arra utalnak, hogy Netanjahu számára az ország biztonsága az elsődleges. De bizonyosan megpróbálja lefejezni a Hamászt.
A technológiát tekintve némi előnyt élvez, alighanem megvan neki minden nagy épület számítógépes felvétele. Használhat robotokat és drónokat a bűnösök felkutatására és levadászására. Szinte az összes emberrablóról van felvétel. Nagy kérdés ugyanakkor, mi legyen, ha elülnek a harcok? Tényleg meg akarja tartani Izrael ezt a szegény, éhes enklávét, amely 75 év után is leginkább egy menekülttáborra emlékeztet?
The Times
A patinás újság diplomáciai szerkesztője úgy látja, hogy ki kell szabadítani a Hamászt, mert azt Irán úgy tartja hatalmában, mint egy pók az áldozatát. Roger Boyes szerint Teherán arra használja a szervezetet, hogy az megfúrja a megbékélést Szaúd-Arábia és Izrael között. Csak éppen nagy veszély leselkedik a Gáza ellen készülő izraeli erőkre, mert ha tévedésből túszokat vagy civileket ölnek meg, a palesztinok bizonyosan filmre veszik és úgy tálalják, hogy valójában a zsidó állam követ el törvényellenes dolgokat.
Ám a szombati támadás azt igazolta, hogy a Hamászban nincs immár semmiféle gátlás. Az Iszlám Államot idézte, amikor megalázta az áldozatokat. Az üzenet egyértelmű: már nem fél Izraeltől, úgy gondolja, hogy az a köteleknek szorult. Véleményében megerősíti, hogy az izraeli politikában megindult az egymásra mutogatás.
A barbár akció azonban egyesítette az országot, és lehet, hogy megerősítette Netanjahu helyzetét a koalíción belül. A kezdeményezés mindazonáltal a háttérben megbúvó Irán kezében van. Teherán úgy döntött, hogy átveszi a palesztin ügy irányítását. Viszont hogy túszokat szedett, az garantálja a Hamász utóéletét, még akkor is, ha lerombolják az irodáit a Gázai övezetben.
A vezetésnek már amúgy is van bázisa Libanonban. Lehet, hogy odavitték az izraeli foglyokat is. Évekig tart, amíg visszanyerik a szabadságukat. A Hamász terrorista és bűnszervezet, a gyilkosoknak azonban Irán parancsol. Ezért a Nyugatnak az iráni irányítást kell megtörnie.
Következő cikk: Mi a Hamasz győzelmi doktrínája, miben bíznak?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >