Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Barbárok és humanisták
A humanistákat az különbözteti meg, hogy nem feledkeznek meg a korról, amelyben élnek, s állandóan elevenen tartják minden égető kérdését. Humanista lehet konzervatív, aki méltó örökségnek tartja a keresztény bűntudatot és emberszeretetet, amely a múlt mellé, sőt fölé emeli a jelent. Lehet a felvilágosodás liberálisa vagy progresszíve. Egyszerre feladatuk/feladatunk a közvetlen helytállás az emberi méltóságért, egyenjogúságért és az öntudatformálás, a történelmi folytonosságra, a kultúrára figyelmeztetés, a magatartással való példaadás. Ez adhat önérzetet és kiállást az új humanizmusnak. A világ, az emberiség s az ember is reménytelen – és mégis. És mégis az a dolgunk, hogy reménye legyen! A barbár veszedelemmel szemben a lelkek ellenállását ki más szervezhetné meg: „Ember vagyok. Mi rosszabb érhet engem?” Lengyel László:
Vajon mikor végződött az 1914-gyel, az I. világháborúval kezdődő XX. század, s vette kezdetét a XXI.? Az optimisták úgy vélték, a hidegháború végével, 1989-91-gyel lezárul a két világháborúval, holokauszttal és nagy gazdasági válsággal megterhelt század, s az új világgal új század is következik. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás, majd a két hosszú és értelmetlen háború Afganisztánban és Irakban véget vetett az illúzióknak, s az új időszámítást szeptember 11-gyel kezdte mérni a politika. Ma már tudjuk, hogy a jövendő világ valódi problémáit elvakultan félretoló, egypólusú világrend igazi XX. századi zsákutcának bizonyult. A XXI. század alighanem három újdonsággal indult a 2020-as évekkel: a klímakatasztrófával, a világjárvánnyal és az új típusú háborúkkal. E kihívásokat már lehetetlen XX. századi globális, regionális és nemzetállami intézményekkel és szabályokkal kezelni. A korábbi világrend, regionális egyensúly és nemzetállami intézmények és szabályok felbomlóban, az újak születőben – a világ és annak felfogása káoszban. Beértünk a XXI. századba. Barbárok és humanisták kora.
A tízes évek nagy világtrendje és mozgalma vitathatatlanul a populista nacionalizmus, a nemzetállami szuverenizmus és az autokrata önkény, vagyis az új barbárság kora. Az orbáni Magyarország büszke lehet rá, hogy élén járt e folyamatnak, és az Orbán-rendszer egyike azon barbár rendszereknek, amelyet sikerült teljesen felépíteni Európa és a világ szeme láttára. A migránsválság, Kelet-Ukrajna és a Krím orosz megszállása, az arab világ irtóháborúi, belesüllyedése a káoszba vagy visszaszédülése a diktatúrák karjaiba, a brit történelmi öngyilkosság, a Brexit és Trump amerikai elnöksége, Kína elkanyarodása az ellenőrzött, intézményes tekintélyuralomtól az ellenőrizetlen személyes diktatúra irányába, részben-egészben az 1930-as barbár évtizedet idézte. A paradox módon lábon maradt német és az ingatag francia liberális demokrácia által jól-rosszul vezérelt gyenge Európa éppoly egyedül állt a viharban, mint a megbékítés és a konfliktusvállaló politika közt választani képtelen Anglia és Franciaország. A Merkel-időszak dilemmája: vállalhatok-e katonai erő nélkül és a távolodó vagy ellenséges Amerikával a hátam mögött összeütközést a katonailag veszélyes Oroszországgal és a gazdaságilag nyomuló Kínával, vagy próbáljam lekenyerezni, megbékíteni őket? Európa mozgástere ifjabb Bush megválasztása óta folyamatosan csökken, Trump idején pedig szinte megsemmisült.
A fordulat Európában Macron 2017. szeptemberi Sorbonne-beszédével kezdődött, amikor egy európai politikus végre felvázolta a jövendő egységesebb Európa képét. De ezek még csak szavak voltak. A 2019-es Merkel-Macron kezdeményezés az EU megújítására, a közös fejlesztésekre már cselekvési terv volt. És ekkor tört át a Greta Thunberg vezette zöld mozgalom, amelynek sikerült visszhangra lelnie nemcsak Európában, de az egész világon. A „Greta-effektus” az első humanista történelmi pillanat, amely 2019-20-ban a klímakatasztrófát, a világ túlélését elitkérdésből tömegkérdéssé, mellékesből központi témává tette. E társadalmi megmozdulás nélkül a politikusok és intézményeik még mindig ugyanott tartanának, mint évtizedekkel ezelőtt. Majd jött a Covid világjárványának sokkja, amely alapkérdéseket vetett fel: kik, hol, hogyan élhetik túl és milyen alapon a pusztító járványt? Hogyan lehetséges úrrá lenni a járvány felett? Az anyagi javak szerzése, a fogyasztói társadalom fejlett világbéli meghosszabbítása és a fejletlenre való kiterjesztése az emberiség, az egyes ember célja, vagy az emberi élet humanizálása, az életkor meghosszabbítása?
A jövedelmi, vagyoni, társadalmi egyenlőtlenség mellé odaállt a Halál: az egészségügy még szörnyűbb társadalmi egyenlőtlensége.
Ami ekkor következett, azt méltán nevezhetjük „Karikó-effektusnak”, a második humanista pillanatnak, vagyis a szabad, kísérletező, együttműködő és társadalmi felelősséget vállaló tudományos elit csúcsteljesítményének, a vakcina feltalálásának, egyben az emberi tudásba és értelembe vetett hit visszanyerésének, az ostoba tudás- és tudományellenességgel szemben. Azután egy hajnalon az orosz csapatok megindultak több oldalról Ukrajna ellen. Az ukrán elnöknek minden oka megvolt arra, hogy elbújjon vagy elmeneküljön. Zelenszkij az életre-halálra szánt ellenállást választotta. A „Zelenszkij-effektus” a harmadik humanista pillanat.
Ahogy a klíma-, a vírus- és vakcinakérdés, úgy az ukrajnai háború is igazi politikai választóvonallá vált. Ha valamiről ráismerünk a trumpiánus, orbánista szavazóra, az nemcsak a liberális demokrácia és jogállam tagadása, hanem hogy klíma-, vírus-, vakcina-tagadó, bizonyosan migráns-ellenes, oroszbarát ukránellenes, olykor fajgyűlölő, máskor nő- és abortuszellenes, homofób összeesküvés-hívő. És ezen az alapon tudomány- és elitellenes. Kérdezed tőlem, hol látsz te itt liberálisokat, szabadelvűeket? Ahogy a konzervatívok se elvi, ideológiai konzervatívok, a liberálisok és a progresszívek se azok. Az összeütközés az életcélok és -formák között van. Az életforma-liberálisok nem(csak) szabadgondolkodók és szabadelvűek, hanem a felvilágosodás, az értelem, a tudomány hívei, akik nem érzelmi alapon, hanem az érvelő viták alapján kívánnak dönteni a fenntartható zöld és a fenntartható gazdasági jövő kiegyensúlyozásában, nemcsak saját életük, hanem tágabb környezetük, az egész világ vonatkozásában. A vírusról, a vakcináról, a menekültekről, a fajok, nemzetek, vallások együttéléséről, a nők vagy az LMBTQ közösség jogairól.
A humanista pillanatok elmúlnak, a humanista hősök elkopnak, a politikusok megalkusznak. Mégis, a húszas évek nagy kísérlete, hogy a politikai intézmények és a politikusok képesek-e megtalálni azokat az új globális, regionális és nemzetállami kereteket és politikákat, amelyek egyszerre öntik politikai formába nemcsak a hihetetlen tudományos és technológiai robbanást, hanem az új globális életformát is. Amennyire a II. világháború után az „American way of life” meghódította a világot – nem a fegyverek, nem a befektetések terjesztették ki az amerikai világot, hanem a vágyott és utánzott életforma, annak fogyasztói és kulturális mintája –, annyira alkalmatlan ez a trumpiánusok védte, sok évtizedes dicsőséges életforma arra, hogy túlélést biztosítson. Az új életforma véres összeütközésekben most születik. Vajon egy barbár vagy egy humánus világ életformája lesz-e? S vajon olyan eszmék és erkölcsök világa, ahol ezek értelmes kérdések: miért élünk? Kik vagyunk?
A humanistákat az különbözteti meg, hogy nem feledkeznek meg a korról, amelyben élnek, s állandóan elevenen tartják minden égető kérdését. Humanista lehet konzervatív, aki méltó örökségnek tartja a keresztény bűntudatot és emberszeretetet, amely a múlt mellé, sőt fölé emeli a jelent. Lehet a felvilágosodás liberálisa vagy progresszíve. Egyszerre feladatuk/feladatunk a közvetlen helytállás az emberi méltóságért, egyenjogúságért és az öntudatformálás, a történelmi folytonosságra, a kultúrára figyelmeztetés, a magatartással való példaadás. Ez adhat önérzetet és kiállást az új humanizmusnak. A világ, az emberiség s az ember is reménytelen – és mégis. És mégis az a dolgunk, hogy reménye legyen! A barbár veszedelemmel szemben a lelkek ellenállását ki más szervezhetné meg: „Ember vagyok. Mi rosszabb érhet engem?”
Következő cikk: Posztmonarchia, vagyis az utódállamok kálváriája
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >