Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Magyarországon tömegesen fordulnak el az emberek a vallástól
Ezt bizonyítja a KSH legfrissebb jelentése, amelyből az derül ki, hogy az utóbbi 20 évben csaknem a felére esett vissza azoknak a száma, akik katolikusnak tartják magukat. A Budapesten tartott szeptemberi nemzetközi demográfiai konferencián, ahol az Orbánhoz közeli konzervatív galaxis képviselői jöttek össze, az egyházi vezetők elfelejtették megemlíteni, hogy egyre üresebbek a templomokban a padok. Szakadék tátong egyrészt a hivatalos állítás, miszerint Magyarország a kereszténység bástyáját jelenti a dekadens nyugaton, másrészt a valóság között. Merthogy a statisztikai felmérés egészen másról árulkodik. Tavaly már csupán 2,9 millióan vallották magukat katolikusnak, míg 2001-ben ez a szám még 5,6 millió volt. A vallásos magyarok kisebbségbe kerültek, amire korábban sosem volt példa. A szám azért nem mindegy, mert ettől függ az egyházak állami támogatása. Épp ezért egy éve az egyházfők óriásplakátokon és internetes kampányban sürgették nyájukat, hogy tegyenek hitet vallásuk mellett. A felhívást nagymértékben felkarolták a nemzeti-konzervatív politikusok, Novák Katalinnal az élen, aki arra szólított fel, hogy mindenki vallja meg bátran a hitét. Persze, hogy csökken a vallásos emberek száma, az egyáltalán nem magyar jelenség. De a folyamat csak felgyorsult Magyarországon azóta, hogy Orbán Viktor kormánya jó 10 éve kényezteti a katolikus egyházat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
Magyarországon tömegesen fordulnak el az emberek a vallástól. Ezt bizonyítja a KSH legfrissebb jelentése, amelyből az derül ki, hogy az utóbbi 20 évben csaknem a felére esett vissza azoknak a száma, akik katolikusnak tartják magukat. A Budapesten tartott szeptemberi nemzetközi demográfiai konferencián, ahol az Orbánhoz közeli konzervatív galaxis képviselői jöttek össze, az egyházi vezetők elfelejtették megemlíteni, hogy egyre üresebbek a templomokban a padok.
Szakadék tátong egyrészt a hivatalos állítás, miszerint Magyarország a kereszténység bástyáját jelenti a dekadens nyugaton, másrészt a valóság között. Merthogy a statisztikai felmérés egészen másról árulkodik. Tavaly már csupán 2,9 millióan vallották magukat katolikusnak, míg 2001-ben ez a szám még 5,6 millió volt. A vallásos magyarok kisebbségbe kerültek, amire korábban sosem volt példa. A szám azért nem mindegy, mert ettől függ az egyházak állami támogatása.
Épp ezért egy éve az egyházfők óriásplakátokon és internetes kampányban sürgették nyájukat, hogy tegyenek hitet vallásuk mellett. A felhívást nagymértékben felkarolták a nemzeti-konzervatív politikusok, Novák Katalinnal az élen, aki arra szólított fel, hogy mindenki vallja meg bátran a hitét.
Persze, hogy csökken a vallásos emberek száma, az egyáltalán nem magyar jelenség. De a folyamat csak felgyorsult Magyarországon azóta, hogy Orbán Viktor kormánya jó 10 éve kényezteti a katolikus egyházat. Merthogy a hatalom igyekszik erkölcsi iránytűnek megtenni a vallást, és olyan társadalmi szerepet bízni rá, amilyet az a két világháború közti időszak óta nem látott el.
A Fidesz egy sor iskolát egyház kézbe adott, és etika formájában bevezette a katekizmus tanítását a közoktatásban.
Guardian
Az újság egyik szemleírója szerint köszönet illeti meg Lengyelországot, amiért hű maradt az EU értékeihez, noha jelentős fenyegetés érte a tekintélyuralmi jobboldal részéről. Will Hutton szerint a lengyelek, főként a nők és a fiatalok megértették, hogy az ellenfelek pocskondiázása nem járja egy demokráciában. Nagyon is igényt tartanak az igazságra, és értékelik, ha a közmédia megfelel ennek a kívánalomnak.
A bírákat pedig alapvetőnek tartják a jogállam szemszögéből. A független igazságszolgáltatás sohasem a nép ellensége. Lehet, hogy a tömegek ellenzik a nagyarányú bevándorlást, de látják, hogy a migránsok emberek. Felfogják továbbá, hogy a kiállás a liberális alkotmányba foglalt polgári szabadságjogok mellett jobb, mint bármi más alternatíva, főleg az egypárti uralom.
Az meg egészen felkavaró, hogy az nemzet, amely a kommunista elnyomás alatt élt, nem adja meg magát a diktatúra jobboldali változatának. Felsorakozott a baloldal mögé. De még sok bajt kell kivédeni. Az eddigi kormány lakájai egy sor intézményt tartanak kézben. A PiS próbál ellenzéki képviselőket elcsábítani.
Ám az ország már átkelt a Rubiconon. A nagyvárosok, a tehetős nyugati részekkel együtt meg akarja védeni a demokráciát. Ez a réteg erősen ukránbarát, az EU-ban a szabadság és a jólét zálogát látja. És azért is az ellenzékre voksolt, nehogy a Brexitet a Polexit kövesse.
A katolikus egyház, amely az elején a Jog és Igazságosságot támogatta, aggódik, mert rohamosan apad a hívek száma. A katolicizmus mindig veszít, amikor egy húron pendül a reakcióval. Varsónak és Európának is érdeke, hogy Lengyelország a liberális demokrácia bástyája legyen. Példát nyújt más államok számára, hogy mi minden lehet csinálni. Egyben emlékeztet arra, hogy az EU a jót testesíti meg a földrészen, akik viszont szemben állnak vele, azok a rosszat képviselik. Még fontosabb, hogy az emberek értékelik a demokráciát, és mindent, ami azt erősíti.
Die Welt
Wolfgang Ischinger arra figyelmeztet, hogy Európának szerepet kell váltania, mert új korszak jött el: a földrész már nem tekinthető a béke szigetének, noha 80 évvel ezelőtt azért fogott össze, hogy egy szintre hozza az életszínvonalat és megakadályozza az újabb háborút. Csakhogy egyre veszélyesebb a helyzet még a tőszomszédságban is.
Mindenütt ég a ház, kezdve Koszovóval és Szerbiával. De meg lehet említeni Örményország és Azerbajdzsán fegyveres viszályát is. Ehhez jön hozzá az izraeli háború, Ukrajnáról nem is beszélve. Ezért olyan Európa kell, amely megvédi polgárait.
Az elemző, aki volt washingtoni nagykövet, majd csaknem 15 éven át a müncheni biztonságpolitikai fórum igazgatója, kifejti, hogy ha az EU nem törődik a közelében zajló viszályokkal, akkor azok előbb-utóbb a területére is átcsapnak. A kontinens, amely védelmet nyújt, nem zárkózik be, hanem megpróbálja megbékíteni a környező térségeket.
Hangsúlyozza, hogy különösen a biztonságpolitika területén el kell törölni az egyhangú döntéshozatal elvét, mert ha mindig arra várnak, aki vonakodik, akkor alighanem lemaradnak a vonatról. Azt kell világossá tenni, hogy az élcsapat megy elöl és invitálja a többieket, hogy azok is csatlakozzanak.
Arra is kitért, hogy gyorsan fel kell venni Ukrajnát az Unióba, csak éppen ez aligha megy egyik napról a másikra, és a folyamat várhatóan még sok kiábrándulást okoz. Valamint sokkal tovább fog tartani, mint ahogy azt Kijev vagy Brüsszel szeretné. Részben azért, mert a folyamat rettenetesen bonyolult, részben pedig azért, mivel a belépéssel Ukrajna egy csapásra az egyetlen nettó kedvezményezett lenne. Azaz mindenki más többet fizetne be a költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakap. És már egyetlen vétó megtorpedózná az ukrán tagságot.
Bloomberg
Az nem fog menni, hogy az EU támogatja Ukrajnát, viszont semmi lelkifurdalása nincs Izrael kapcsán – állapítja meg Niall Ferguson. A Stanford Egyetem történésze azzal támasztja alá a véleményét, hogy a két viszály teljesen összefonódik, nem lehet kettéválasztani. Ám az európai bölcsek úgy gondolják, hogy ukrán földön a demokrácia hősei csatároznak Moszkva szörnyeivel, viszont Izrael esetében elég maximum a verbális libikóka.
A baloldal ugyanis folyamatosan támadja a „cionista telepesek gyarmatosítását”, továbbá a multikulti nevében védi az iszlamizmust. Emellett gyakorlati tényezők is közrejátszanak. Az EU vezetői ugyanis félnek, hogy a regionális viszály új menekülthullámot vált ki. A múlt évben a legtöbb európai országban a bevándorlás a gondok fő forrása lett.
Azon felül a tagállamok tartanak a terrorizmustól, mármint hogy az visszatérhet – véresen. A legkomolyabb probléma azonban az importenergia. Katar a Hamász fő anyagi támogatója, ám Európa retteg, hogy leállnak a gázszállítások, akkor pedig megugranak az energiaárak, pont akkor, amikor csillapodik az infláció.
Végül pedig Brüsszel nem szeretné, ha a Közel-Kelet elvonná az USA figyelmét Ukrajnáról. Az orosz propaganda máris próbál viszályt szítani Kijev és Jeruzsálem között. És lesz is verseny a kettő között bizonyos fegyverekért. Ugyanakkor Moszkva és Irán mögött ott áll a gazdasági és technológiai szuperhatalom: Kína.
Az Unió mutat jeleket, hogy Peking érdekében kész valamelyest távolságot tartani Washingtontól, csakhogy a biztonságát jórészt Amerika szavatolja. Azon felül Kína jelentős mértékben fenyegeti a földrész biztonságát. De nem jó Biden megközelítése sem, és félő, hogy a kínaiak kicselezik a fejlett világot. De mit csinál az, ha nem képes elrettenteni Teheránt, ahogy Moszkvát sem tudta? Továbbá ha Kína úgy dönt, hogy blokád alá veszi Tajvant, kihasználva, hogy az Egyesült Államok le van kötve a Közel-Keleten?
Washington Post/Bloomberg
A gázai kórháztragédia azt mutatja, hogy Izraelnek új narratívát kell találnia, mert különben nem tud visszatérni a megbékélési folyamathoz, pedig a Hamász terrortámadása előtt az iránt egyértelmű érdeklődést mutattak a térség országai. De ha megindul a szárazföldi offenzíva, arra sem lesz képes, hogy Amerikát és Európai bizonyos részeit leszámítva bárkit megnyerjen a hadművelethez, noha a célpontot terroristák jelentik és azok eltávolítása kedvező a palesztinok számára.
Ezt fejti ki kommentárjában Marc Champion, az amerikai hírügynökség szemleírója, kiemelve, hogy a zsidó államnak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amelyet láttán az átlagpalesztinok remélhetik, hogy valami jobb jön a szélsőséges szervezet eltávolítása után.
A kórház területén történt robbantás ügyében az egyértelmű, hogy az alapfelelősség a Hamászt terheli, mert az izraeli civilek lemészárlásával katonai visszavágást akart elérni, beleértve hogy annak még több palesztin eshet áldozatul és lángba borul a régió. A terv bejön.
Ugyanakkor a szervezet adós maradt a bizonyítékkal, hogy a kórházi robbantásról Izrael tehet. Nem enged a helyszínre független újságírókat, és nem mutatott holttesteket, de még csak a rakéta darabjait sem tette ki közszemlére. Ugyanakkor nem teljesen meggyőző az sem, amit az izraeli hadsereg felsorakoztatott állítása alátámasztására. Nem produkált olyasmit, amivel véleménye megváltoztatására tudná rávenni az arab, illetve muzulmán világot.
És ugyanez lesz a helyzet, ha a harckocsik anélkül indulnak meg Gázába, hogy a palesztinok bízhatnának abban, hogy utána jobb lesz nekik, mint a Hamász alatt volt. Annak meg csak Izrael issza meg a levét.
Neue Zürcher Zeitung
Netanhaju kénytelen hadba vezetni országát, csakhogy az izraeliek nem bíznak benne. Népszerűsége nagyot zuhant a legújabb közvélemény kutatások alapján és ez vonatkozik a jobboldali-vallásos kormányra is. Sokan kétlik, hogy a miniszterelnök meg tudja vívni a szárazföldi hadműveletet.
Meg kell találnia a megoldást arra a biztonságpolitikai kudarcra, amelyhez hasonló az 1948-as alapítás óta nem érte a zsidó államot. Az alaptétel, hogy a háború kezdetekor, vagy biztonsági válság esetén az államfő támogatottsága megugrik, mert a nép a zászló alá gyűlik. Ám Izraelben 75 % mondta azt, hogy Netanjahut terheli a fő felelősség a hiányos biztonságért. 56 % pedig amellett van, hogy a háború után le kell mondania.
A Likud jelenleg csak 19 helyet szerezne a Knesszetben, a 13-mal kevesebb a mostaninál. Amikor a környezetvédelmi miniszter asszony nemrégiben áldozatokat akart meglátogatni az egyik kórházban, a személyzet azonban elkergette, azzal vádolva meg, hogy mindenről a hatalom tehet.
Sok megfigyelő számára egyértelmű, hogy a válság után jelenlegi formájában vége a kormánynak, de Netanjahunak előbb még helyt kell állnia a Hamász ellen. Ám ő még sosem irányított igazi háborúban. A jövője bizonytalan, de ha sikeresnek bizonyul a terroristák ellen, akkor az még az utolsó mentőöv lehet a számára.
The Times
A tengeralatti szabotázs Oroszország utolsó fegyvere, ám az utóbbi idők támadásai a Balti-tengeren azt támasztják alá, hogy Európa nincs felkészülve a Kreml beavatkozására, illetve gonosz cselszövéseire – hangsúlyozza Edward Lucas, aki orosz szakértő a lapnál.
Az újságíró, aki a minap részt vett egy rigai biztonsági konferencián, a lélektani hadviseléshez sorolja, hogy utóbbi napokban több száz álriadó volt a három balti köztársaságban, mert bombafenyegetés ért jó pár iskolát. Viszont nagyon is célpontot jelent a tengeralatti infrastruktúra, amely összekapcsolja Észtországot, Lettországot és Litvániát Európa többi részével.
A minap használhatatlanná vált egy gázvezeték Finnország és Észtország között. Nem valószínűtlenül, hogy csak úgy, magától. Mint ahogy megrongálódott két adatkábel is, az egyik finn, a másik svéd területre megy. A vizsgálatok tárgya egy orosz és egy kínai hajó fura ténykedése a körzetben.
A földrész annak a levét issza meg, hogy hosszú időn át gyengeséget árult el, miközben a Kreml betartott a demokráciának: politikusokat vesztegetett meg, választásokba avatkozott be, álhíreket terjesztett. A diplomáciai tiltakozások, bűnvádi eljárások, kiutasítások mit sem értek. Minden megtorlatlanul maradt eset csak tovább szalámizta le a Nyugat hitelét és elrettentő képességét.
Lehet, hogy Oroszország elakadt Ukrajnában, de ez nem jelenti azt, hogy másutt nem képes gondokat okozni, fejtette ki a lett elnök. Az alapvető probléma ott van, hogy a szabad társadalmakban a normális élet könnyen sebezhető, ezért jelentős célpontot kínál az ellenség számára. Így elriasztás ide vagy oda, az nagyon is számításba veszi, hol tud ilyen módon ártani.
Következő cikk: A Hamasz nyeri a háborút?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az ukrán-magyar kémjátszma
Az sem világos, hogy mi történik az Ukrajnából származó titkosszolgálati információkkal. „A legnagyobb kockázat az, hogy >
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >