Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Trump dicsérte Orbán Viktort mint Törökország nagy vezérét
Trump összekeverte Orbánt és Erdogant. A volt elnök New Hampshire-ben tartott választási beszédet és ennek során azt kérdezte, hogy ki hallott már a magyar kormányfőről? Pedig mint kifejtette – Törökország vezetőjeként – feltehetőleg ő a világ egyik legjobb politikusa. Ezt azután még tetézte azzal, hogy szerinte Orbánt tűzvonal választja el Oroszországtól, csak éppen sem Magyarországnak, sem Törökországnak nincs közös határa a putyini birodalommal. Trump már többször nyilvánosan méltatta a miniszterelnököt, aki ellenzi a migrációt, a nemi kisebbségek jogait és azt állítja, hogy kormányzati rendszere illiberális demokrácia. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
Orbán Viktor az EU ellen indított éles támadással nyitotta meg az európai választási kampányt. Azt hangoztatta a nemzeti ünnepen elhangzott beszédében, Veszprémben, hogy Brüsszel nem más, mint rossz kortársi paródia. Éppen akkor megy neki ismét az Uniónak, amikor az diplomaták szerint éppen egy vitatott ügyleten kotlik: ha a kormányfő nem ellenzi többé az Ukrajnának szánt újabb segítséget, akkor Magyarország kaphat uniós pénzeket.
Orbán már idegen testnek számít a 27-ek körében. Az alapok zárolása azonban megnehezítette számára, hogy kivezesse az országot a gazdasági válságból. Bennfentesek szerint viszont most jók a kilátások az egyezségre. Összesen 13 milliárd euró sorsa dőlhet el a közeljövőben. Ám sok illetékes változatlanul úgy véli, hogy a magyar fél nem vetett véget a jogsértéseknek. Főleg azután, hogy a múlt kedden Pekingben Putyinnal találkozott.
Reuters
A Wood and Company londoni gazdasági tanácsadó cég arra a következtetésre jutott a veszprémi beszéd alapján, hogy a magyar kormány nem igazán komolyan igyekszik rendezni a vitát Brüsszellel. Orbán immár arra összpontosít, hogy a lehető legjobb eredményt érje el a jövő nyár elején az európai választásokon, így a jelek szerint addig továbbra is ütközik mind az EU-val, mint az USA-val.
A hírügynökség ugyanakkor megjegyzi, hogy a politikusnak minden eddiginél inkább fel van adva a lecke, mivel bizonytalan az uniós támogatás, a magyar infláció rekordszinten mozog a földrészen, a magas a kamat és a kettő együtt erősen fékezi a gazdaságot. Emellett Orbánnak a szövetségesek azt is a szemére vetik, hogy kezet rázott Putyinnal és a két vezető megerősítette, hogy fenn akarja tartani a szoros kétoldalú kapcsolatokat, miközben a háború erősen kiélezte a feszültséget a világban.
Augsburger Allgemeine
Hagyja az EU, hogy Orbán megzsarolja? – kérdi a kommentár. Merthogy mindenképpen szeretne hozzájutni a zárolt milliárdokhoz. Ám pont akkor, amikor az uniós államfők a napokban meg akarták mutatni a világnak, mennyire határozottak, a magyar kerékkötő megint csak kitáncolt a sorból. Miközben az európai csúcsértekezleten a részvevők a közel-keleti viszály ügyében kívántak közös álláspontot kialakítani, ő inkább Putyinnal tanácskozott a kínai fővárosban.
A közösség felháborodása nagy volt. De Brüsszelt jelenleg jobban aggasztja a magyar blokád az ukrán segélycsomag meghiúsítására. Orbán csak akkor menne bele a közös költségvetés megnövelésébe, ha ellenszolgáltatásként hozzájut a visszatartott forrásokhoz.
A kulisszák mögött az a hír járja, hogy a Bizottság hamarosan utal bizonyos összegeket. Daniel Freund német zöld törvényhozó azonban azt mondja, hogy ha az EU végrehajtó testülete ebben a helyzetben tényleg kompromisszumot fontolgat, akkor vékony jégre merészkedik. Merthogy gyakorlatilag kiárulná az európai értékeket, és azért von der Leyen viselné a teljes felelősséget.
De minél inkább jönnek a hírek a készülő ügyletről, annál erősebb az ellenállás az EP részéről. A négy nagy frakció szakértőkkel egyetértésben arra jutott, hogy nem szabad folyósítani a pénzeket, mert egyelőre erős kívánnivalókat hagynak maguk után a magyar jogi reformok.
Csupán kozmetikai módosításokról van szó, a magyar kormány alkudozni próbál, politikai játszmát folytat.
Moritz Körner, az FDP EP-képviselője szerint a magyar vezetés továbbra is a jogállam lebontásán dolgozik. Freund ezt azzal egészítette ki, hogy Orbán az eltelt 10 évben módszeresen tönkretette a demokráciát, ám semmi jel nem utal arra, hogy helyre akarná állítani.
Foreign Policy
Nem lehet visszatérni a populista időszak előtti Lengyelországhoz, az efféle tervek csak vágyálmot tükröznek, illetve teljesen hibásak – mutat rá kommentárjában az összeszokott lengyel szerzőpáros, Jaroslaw Kuisz és Karolina Wigura. A Kultura Liberalna független magazin főszerkesztője, illetve munkatársa vitába száll azokkal a nyugati elemzőkkel, akik szerint lengyel földön az ellenzék győzelme után minden olyan lehet, mint régen.
Vagyis hogy a leendő Tusk-kormány gyorsan visszacsinálja a PiS 8 év alatt végrehajtott változtatásait, visszaviszi az országot a boldog európai családba. Öt okot is felsorakoztatnak, hogy ez miért nem fog menni:
1. Hosszú, fáradságos és végeláthatatlan folyamat lesz a kiigazítás, ami legalább annyi ideig tart majd, mint a Jog és Igazságosság uralma. Tele buktatókkal és ellenséges erőkkel.
2. Az ukrajnai háború végképp szétrombolta a bizalmat a németek és a franciák iránt, hiszen a lengyelek hiába figyelmeztették őket a veszélyre. Megszűnik ugyan a heves Berlin- és EU-ellenes propaganda, de a kételyek maradnak az európai kül- és energiapolitika ügyében.
3. Az új lengyel vezetés is árgus szemekkel figyeli, mit csinál Moszkva, mert a Kremlt létveszélynek tekinti. Ha az Unió megpróbálja felvizezni politikáját Oroszországgal szemben, azt Varsó határozottan elutasítja.
4. A lengyelek továbbra is erősen támaszkodnak Amerikára, nem mennek bele, hogy a földrész biztonságát ne az USA szavatolja.
5. A lengyel politika populista marad, hiszen Kaczynskiék a szavazatok egyharmadát gyűjtötték be. Továbbá Lengyelország esetében a nagy keleti szomszéd miatt nem csupán szólam, hogy meg kell védeni a szuverenitást.
Ezzel együtt a lengyelek ezer örömmel térnek vissza az EU-ba. Megmutatták a világnak, hogy még egy jól beágyazott illiberális rezsimet is meg lehet verni. Remélhetőleg ez példával szolgál a többi közt Magyarország számára.
Euractiv
Lengyelország megmutatta, miként lehet térdre kényszeríteni a populizmust, vagyis bizonyította, hogy meg lehet fordítani a népbutító folyamatokat – fejti ki kommentárjában a pozsonyi Globsec elemző intézet politikai igazgatója. Marcin Zaborowski emlékeztet arra, hogy a demagógok most először kaptak ki Európában demokratikus, ám igencsak egyenlőtlen választásokon.
Előzőleg Magyarországon és Törökországban dugába dőlt a hasonló kísérlet. De populisták nyertek az olaszoknál és jönnek fel a franciáknál, németeknél, valamint Amerikában is. Vagyis egyértelmű, hogy támadás alatt áll nyugaton a demokrácia és a jogállam. Csak éppen a lengyel példa azt tanúsítja, hogy a populista győzelem nem elkerülhetetlen. A tanulság az, hogy mások a feltételek Lengyelországban, mint magyar, illetve török földön.
Ezen felül is kínálkoznak általánosítható tapasztalatok a lengyel választás nyomán:
1. Vonzó volt, amit az ellenzékiek kínáltak. A magyar és a török választáson visszaütött az összefogás a hatalom ellen, mert az állami média úgy állította be, hogy csalódott rétegek tarkabarka szerveződéséről van szó, ezzel szemben a Fidesz és az AKP a nemzeti értékek biztos védelmezője. El lehet képzelni, hogy az MSZP hívei mennyire szívesen voksoltak a Jobbikra és viszont.
A lengyeleknél a három szövetséges külön-külön indult, a szavazópolgárok tudtak választani a programok közül. Ennek megvolt az az előnye, hogy a hivatalos propaganda Tuskra zúdított össztüzet, de túlzásba vitte. Viszont nem maradt kellő erő a kihívó pártok bírálatára.
2. Bejött a tömeges mozgósítás. Sikerült az urnákhoz szólítani a nőket és az első szavazókat.
3. A demokratikus ellenzék bizonyította, hogy van benne civil kurázsi és kőkeményen kampányolt. Tusk bejárta az ország legtávolabbi szegletét is, olyan helyekre is elment, ahol a PiS volt az úr. Ugyanez áll két szövetségesére is. Sokat számított, hogy a jelöltek egyetlen tévévitájában Morawiecki nem volt formában.
Daily Telegraph
Egy brit szakértő arra figyelmeztet, hogy Amerika közvetlenül a háború szélén áll a Közel-Keleten és Ázsiában. Robert Clark, a polgári társadalommal foglalkozó Civitas Intézet védelmi és biztonságpolitikai igazgatója, aki 15 évig szolgált a brit hadseregben,és megjárta Irakot, illetve Afganisztánt, arra számít, hogy erősödni fognak a harcok Izrael és a Hamász között, mint ahogy a tűzpárbaj is az izraeli hadsereg, illetve a Heszbollah között.
Európában már jó másfél éve dúl a háború és most lángba borulhat a közel-keleti térség is. Hogy mi lesz, az részben Iránon múlik, de csak percek választanak el attól, hogy az kirobbantsa a 3. világháborút. Meghosszabbított karjai a jelek szerint el vannak szánva arra, hogy még jobban belerángassák Washingtont a konfliktusba.
A hutik Jemenből Izrael ellen lőttek ki rakétákat, ám az amerikai hadihajók megsemmisítették azokat. Ha nem így lett volna, akkor biztos, hogy a zsidó állam visszavág és már itt is a háború, benne az Egyesült Államokkal. A feszültség elviselhetetlen.
A Nyugat ezúttal is tekintélyuralmi rezsimekkel találja szemben magát. A fegyverkészletek nem végtelenek Ukrajna, illetve Izrael támogatására. Ráadásul a Fehér Ház amiatt is aggódhat, nehogy Peking elérkezettnek lássa az időt Tajvan lerohanására. Irán ugyanakkor megkísérelheti, hogy tovább provokálja amerikaiakat, és megszerezné az uralmat a régióban.
Vagyis a világ vezető hatalma akár hónapokon belül két pusztító háborúnak is részese lehet, miközben finanszírozza Ukrajna ellenállását. De kellő elszántsággal még elriaszthatja az ellenfeleit. A Nyugatnak ki kell nyilvánítania, hogy nem inog meg sem Izrael, sem Kijev ügyében. A diktátorok és az erős emberek csakis az erőből értenek és ugyanez kényszerítheti visszakozásra Iránt is. Mert ne feledjük: ha békét akarsz, készülj a háborúra!
Economist
Minden eddiginél veszedelmesebb hatalmi játszmába kezdtek az iráni ajatollahok: úgy akarják fokozni a nemzetközi viszályt, hogy az ne torkolljon nyílt háborúba. Nem véletlenül mondta azt két napja az amerikai külügyminiszter, nő a veszély, mármint hogy a Teherán által pártok fegyveres csoportok további támadásokat követnek el USA-érdekeltségek ellen.
A félelem fokozódik Libanonban is, mert Izrael megelőző csapást mérhet a Heszbollah-ra. Lehet, hogy pont ezért késlelteti a gázai hadműveletet. Az iráni autokrácia két évtized alatt alakította ki szövetségesi rendszerét Irakban, Libanonban, Szíriában és Jemenben – mutat rá a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete.
A mullahok célja, hogy bizonytalanságot és ingatag helyzetet váltsanak ki. Megfélemlítésre törekszenek, egyben arra, hogy keresztülhúzzák a nyugati számításokat. Mindez nagyon is tetszik az oroszoknak.
Ám a mostani helyzet rávilágít az iráni politika hátulütőire is. Hiszen a jelek szerint nem tudott a Hamász készülő akciójáról. De most már megpróbálja mozgósítani az ellenállás tengelyét. A viszály jól jön neki, mivel az – egyelőre – meglövi az izraeli-szaúdi közeledést. Azon kívül felnyomja az olajárat.
Ám a közvetítők útján vívott háború igencsak kockázatos. Odahaza tömegtiltakozást válthat ki az iráni társadalom részéről. Azon kívül nem biztos, hogy Irán féken tudja tartani az általa pénzelt csoportokat. És ha azok amerikai célpontokon ütnek rajta, vagy Izraelen, akkor nagyon valószínű, hogy az Egyesült Államok először rajtuk veri le, semmint Teheránon. Ám hosszabb távon az látszik, hogy az Iszlám Köztársaság az elszigeteltség és a tekintélyuralom felé tart.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az ukrán-magyar kémjátszma
Az sem világos, hogy mi történik az Ukrajnából származó titkosszolgálati információkkal. „A legnagyobb kockázat az, hogy >
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >