Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Mi a közös a Hamaszban és Oroszországban
A kommentár arra hívja fel a figyelmet, hogy mind szorosabb az együttműködés Oroszország, a Heszbollah és a Hamász között. Ebben a helyzetben a Nyugatnak ki kell nyilvánítania: Kijev mellett áll. Ukrajna az elmúlt napokban azt élte át, hogy az oroszok a háború kezdete óta a leghevesebb támadásokat hajtották végre civil célpontok ellen. Újra bebizonyosodott, hogy a nyugati államoknak két helyen kell fellépniük a bestiális barbárság ellen. Moszkva pont annyira semmibe veszi a nemzetközi normákat, mint a Hamász. Tömeges a nemi erőszak, módszeres a kínzás, bántalmazzák a hadifoglyokat. Mind a orosz kormány, mind a palesztin terrorszervezet kívül helyezi magát bármiféle civilizáción. Az Oroszország-Heszbollah-Irán-tengely, amelyhez a Hamász is tartozik, már korábban kezdte szorosabbra zárni a sorait. Így Szíriában, majd az ukrán háborúban, amelyben Teherán a Kreml egyik legfőbb fegyverszállítója lett. Az orosz bombázások célja, hogy terrorizálja az ukrán lakosságot, amely amúgy is úgy érzi, hogy a szövetségesek némiképp magára hagyták. És hogy a Közel-Kelet miatt kevesebb fegyvert kap. Ezért annál fontosabb, hogy a Nyugat ne hagyjon semmi kétséget az elszántsága felől – emeli ki Clemens Wergin, a jobboldali újság a Die Welt fő külpolitikai elemzője. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Times
Ian Bremmer arra figyelmeztet, hogy Izrael hiába támadja meg Gázát, ezáltal nem lesz erősebb a biztonsága. A hetilap külpolitikai szemleírója, a washingtoni Eurázsia Csoport nevű agytröszt elnöke szerint Netanjahut több ok is vezette, amikor elrendelte a szárazföldi inváziót: egyszer és mindenkorra ki akarja iktatni a Hamász katonai szárnyát, szeretné helyre állítani a lakosság bizalmát az ország biztonságát illetően, illetve alighanem azt hiszi, hogy a saját politikai túlélése múlik azon, sikerül-e lemosnia a kormányát ért gyalázatot.
Ám egyik szempont sem indokolja a hadműveletet. Sőt, az csak ront a helyzeten. Izrael is rengeteg embert fog áldozni a harcokban. Mégis leginkább az valószínű, hogy hosszú és brutális háborúba bonyolódik. Elkerülhetetlennek tűnik ugyanakkor, hogy akaratlanul ugyan, de rengeteg ártatlan palesztin civilt fog megölni. Ez pedig a viszály súlyosbodását eredményezi. Még nagyobb lesz a terrorveszély, méghozzá az egész világon a zsidó célpontok ellen.
Ez nem azt jelenti, hogy a Heszbollah, vagy Irán teljes mértékben beszáll a háborúba, de a Teherán támogatta csoportok már akcióba léptek. Az izraeliek persze csodálkozhatnak, hogy a világ miért nem érti meg őket, amikor ilyen megrázkódtatás érte őket. Csakhogy a tudósításokban a hangsúly a palesztin halottakon van és ez a másik irányba tereli a nemzetközi közvéleményt.
Végül pedig ha Izrael meg is töri az ellenállást, valakinek utána irányítania kell az övezetet. Palesztinok tömegei radikalizálódnak és sem Egyiptom, sem a gazdag öbölállamok nem segítenek Netanjahunak megoldani a problémát. Márpedig bizonyosan jön a következő szélsőséges csapás, ha Gázában hatalmi vákuum alakul ki.
Az USA óva intette az izraeli vezetőt, hogy ne vágjon bele a katonai akcióba, amíg nem határozta meg, hogy mi a végső politikai célja.
New York Times
Ha nagyobb háború robban ki a Közel-, illetve Közép-Keleten, az veszélybe sodorja a „törékeny” világgazdaságot, várhatóan visszafogja a növekedést, viszont az egekbe lövi ki az energia- és élelmiszerárakat – hangsúlyozza Patricia Cohen, aki Londonból gazdasági ügyekről tudósítja az újságot.
A Világbank főközgazdásza, Indermit Gill azt mondja, ez az első alkalom, amikor egyszerre két energiaválság üt be. Az egyik Ukrajnában, a másik a Közel-Keleten. A drágulás leszívja a családok és a vállalatok anyagi erejét, egyben növeli az élelem előállításának költségeit és súlyosbítja az ellátási gondokat a 3. világban.
A kormányok egyébként is hatalmas adósságokkal küszködnek, kevés a magánberuházás és a világ ennyire lassan még nem tért magához a válságból az utóbbi 50 év során. A magas kamatok gátolják a hitelfelvételt az államok, illetve a vállalkozások számára. A gazdasági nehézségeket fokozzák a geopolitikai viszályok.
A politikai szempontok elsődlegessége folytán nemigen hatékonyak a megszokott pénzügyi, illetve költségvetési eszközök. Ha megnehezülnek az olajszállítások, az lelassítja a növekedést, és felnyomja az árakat, ami stagflációt eredményez. Nagy a bizonytalanság és ez kihat a beruházási döntésekre, távol tartja a befektetőket a feltörekvő piacoktól.
Utóbbiak közül pl. Magyarország csak nehezen lábal ki a járvány okozta gondokból, ezért a növekedési szint elmarad a várttól – mutat rá az Oxford Economics tanácsadó cég. Viszont a közel-keleti konfliktus újabb menekülthullámot gerjeszthet. A kínai gazdaság sem áll valami jól, ellenben igen kedvezőek az amerikai adatok.
Die Welt
A kommentár arra hívja fel a figyelmet, hogy mind szorosabb az együttműködés Oroszország, a Heszbollah és a Hamász között. Ebben a helyzetben a Nyugatnak ki kell nyilvánítania: Kijev mellett áll. Ukrajna az elmúlt napokban azt élte át, hogy az oroszok a háború kezdete óta a leghevesebb támadásokat hajtották végre civil célpontok ellen.
Újra bebizonyosodott, hogy a nyugati államoknak két helyen kell fellépniük a bestiális barbárság ellen. Moszkva pont annyira semmibe veszi a nemzetközi normákat, mint a Hamász. Tömeges a nemi erőszak, módszeres a kínzás, bántalmazzák a hadifoglyokat. Mind a orosz kormány, mind a palesztin terrorszervezet kívül helyezi magát bármiféle civilizáción.
Az Oroszország-Heszbollah-Irán-tengely, amelyhez a Hamász is tartozik, már korábban kezdte szorosabbra zárni a sorait. Így Szíriában, majd az ukrán háborúban, amelyben Teherán a Kreml egyik legfőbb fegyverszállítója lett.
Az orosz bombázások célja, hogy terrorizálja az ukrán lakosságot, amely amúgy is úgy érzi, hogy a szövetségesek némiképp magára hagyták. És hogy a Közel-Kelet miatt kevesebb fegyvert kap. Ezért annál fontosabb, hogy a Nyugat ne hagyjon semmi kétséget az elszántsága felől – emeli ki Clemens Wergin, a jobboldali újság fő külpolitikai elemzője.
FT
Putyin visszafogta a nukleáris fenyegetőzést, miután tavaly ősszel elismerte, hogy sem politikai, sem katonai szempontok nem indokolják harcászati atomeszközök bevetését Ukrajnában. Azóta nem is igen emlegeti a kérdést, amit Pavel Podvig, a genfi ENSZ Leszerelési Kutatóintézet munkatársa azzal magyaráz, hogy még olyan országok is ellenezték Moszkva hozzáállását, amelyek egyébként az ő oldalán állnak.
De talált más módot, hogy az atomütőerőre hivatkozva próbálja elrettenteni a Nyugatot Kijev támogatásától. Pl. a múlt hónapban az orosz törvényhozás elállt a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltását kimondó nemzetközi megállapodástól. Továbbá az elnök bejelentette új, és állítólag rendkívül hatékony rakétarendszerek kifejlesztését.
Podvig szerint azonban utóbbi esetben leginkább látványpolitizálásról van szó, mert ezeknek az eszközöknek nagy katonai jelentőségük nincs. Orosz szélsőségesek ugyanakkor újabban megelőző nukleáris csapást szorgalmaznak, mert félnek, hogy az ország gyengének látszik, ha nem csörteti az atomfegyvert. Nyugati elemzők arra figyelmeztetnek: a lehalkított retorika még nem jelenti azt, hogy megszűnt a veszély.
Neue Zürcher Zeitung
Az ország orbanizálódásától tart az olasz ellenzék, miután Meloni miniszterelnök kitalálta, hogy a jövőben közvetlenül válasszák meg a mindenkori kormányfőt. Erre a módszerre idáig sehol sincs példa Európa fejlett részén, a politikus viszont arra hivatkozik, hogy nagyobb stabilitást eredményezne, ha a népet kérdeznék meg ebben a kérdésben.
Az igaz, hogy a háború utáni Olaszország története strandkormányok sorozata volt, majdnem 70 kabinet váltotta egymást. Csak éppen ez a terület darázsfészek, tekintve, hogy a reform korlátozná az államelnök hatalmát, márpedig az ellensúlyt képez a végrehajtó testülettel szemben. Mattarella jelenleg döntőbíró, közvetítő és stabilizáló tényező a kavargó napi politikában.
Ennek megfelelően nagy a felzúdulás, hogy most megkérdőjelezik a szerepkörét. Kormányválság esetén nem jelölhetne olyasfajta technokratát, mint amilyen Mario Draghi volt. A mögöttes szándék egyértelmű: ne tölthesse be senki olyan a tisztséget, aki nem választás útján nyerte el a megbízatást.
Ráadásul olyasvalaki jön elő az ötlettel, akinek gyökerei a posztfasizmushoz nyúlnak vissza. És ha ő erős embert akar a kormány élén, az rossz történelmi emlékeket ébreszt. Az ellenzék azt mondja, hogy itt az orbáni Magyarországot próbálják meg olasz földön meghonosítani. A változtatáshoz azonban kétharmad kellene, az meg nincs. De lehet népszavazást is tartani a szándék kikényszerítésére.
Guardian
Lengyelországban, az LMBT-mentes övezetek hazájában végre ismét remény nyílt a nemi kisebbségek számára, miután távozik a hatalomból az az erő, amely éveken át célpontnak és bűnbaknak tekintette a szexuális másság képviselőit – írja Roch Dunin-Wasowicz, a londoni UCL szociológia tanára.
Az eltelt 8 év alaposan próbára tette az érintett közösséget, de most reménysugár jelent meg a horizonton. A PiS azzal vágott neki a kampánynak, hogy a melegekre összpontosít, ám erre a lakosság nem volt vevő. Így Kaczynski ejtette a témát és átnyergelt a migránsokra, illetve a nők jogaira. Szerepet játszott benne a fokozódó belső nyomás, illetve a Bizottság által kilátásba helyezett pénzmegvonás is.
Paradox módon az érintett réteg elfogadottsága csak erősödött az eltelt hetekben. Vezetői most arra szólították fel a győztes koalíciót, hogy az határolja el magát az előd korlátozó, hátrányos megkülönböztetést alkalmazó politikájától, ideértve a gender-kérdést is. Betiltatnák a melegellenes gyűlöletbeszédet, különösen a közmédiában, illetve közszereplők részéről. Igénylik továbbá, hogy a jövőben könnyebb legyen a nemváltás a transzneműek számára.
Hogy mi lesz, az attól függ, mennyire tudja összehangolni elképzeléseit a három párt. De az LMBT-közösség még sosem állt ennyire közel ahhoz, hogy elérje történelmi céljai egy részét.
Reuters
Bár a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány – kénytelen-kelletlen – már rég elhagyta Oroszországot, az ottani ügyészség most nem kívánatos szervezetnek minősítette a CEU-t, amelyet pár éve kiebrudaltak Magyarországról. A vádhatóság azzal indokolta lépését, hogy az egyetem lejáratja az orosz politikai vezetést, illetve a hadsereget. Ezen felül orosz szakembereket toboroz, hogy a sajtóban Moszkva ellen kampányoljon.
Az intézmény visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy célja a minőségi oktatás, és kritikus, független gondolkodás elősegítése. Az orosz döntést úgy tekinti, hogy az meg akarja akadályozni az együttműködést az iskola, illetve orosz állampolgárok között. Egyben felveti annak lehetőségét, hogy az érintettekre, diákokra és munkatársakra politikai üldöztetés vár. Ezért a CEU leállította minden tevékenységét orosz földön és nem toboroz hallgatókat sem.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >