Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Választás elé kerültek a republikánusok
A Wall Street Journal vezércikke úgy látja, hogy választás elé kerültek a republikánusok, mert vagy az lesz, hogy jön egy 2., kaotikus Trump-időszak, amely még jobban megosztja a nemzetet, vagy pedig újra kezdi a párt, és életképes kormányzati szövetséget hoz létre a saját sorain belül. Utóbbit annál is inkább tanácsos volna megtennie, mert a nyárra megszülethet az első ítélet a volt elnök elleni négy per közül valamelyikben. Ő maga persze sosem lépne vissza, ám az iowai előválasztáson a konzervatív hívek majdnem egyharmada azt mondta, hogy ha elmarasztalják a politikust, akkor nem fog rá szavazni. Így annak nem lenne esélye megverni Bident. De ha mégis átverekszi magát a novemberi megmérettetésig, és netán nyer, akkor a demokraták szerint a vége diktatúra lesz. Ők azonban alábecsülik az intézmények ellenálló képességét.
Ennél fontosabb viszont, hogy Trump aligha hozza azt a politikát, amelyet a párt vár tőle. Először is helyből béna kacsa lesz, hiszen csupán négy évig maradhat, és legfeljebb igen csekély többségre támaszkodhat. Viszont cseppet sem biztos, hogy meg tudja szerezni a Képviselőházat. Kétséges továbbá, hogy ezúttal képes volna-e fegyelmezett kormányzásra. Nem tudni, lesznek-e minőségi tanácsadói. Jövőre, a félidős választásokon demokratikus áttörésre lehet számítani. És bár Biden is adós maradt egy sor fontos vállalás teljesítésével, nagyon úgy néz ki, hogy Trump támogatói előbb-utóbb sírni fognak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Libération
Orbán Viktor és Iványi Gábor nagy-nagy barátok voltak, ám viszonyuk mára annyira megromlott, hogy a kormányfő valósággal üldözi a metodista lelkészt – írja Florence La Bruyére, aki sokáig volt a francia lap budapesti tudósítója, de évek óta most először jelent meg ismét cikke Magyarországról.
A miniszterelnök előszeretettel ismételgeti, hogy keresztény kormány élén áll, és sok millió euróval segíti az üldözött keresztényeket a világban. Odahaza ellenben nem habozik zaklatni egy egyházi személyiséget, aki utálatos alak lett a szemében. A kicsiny Evangéliumi Testvérközösség fejének az a bűne, hogy folyamatosan elítéli az orbáni tekintélyuralmat, illetve a korrupciót. Jelen van minden tüntetésen és felszólal Orbán „fasiszta politikája” ellen.
A hatósági nyomás miatt már veszélyben a Dankó utcai szociális központ is, mivel nincs miből fizetni az alkalmazottak bérét. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyan kötelezte a hatalmat, adja vissza a közösség egyházi jogállását, de idáig hiába. Még rosszabb, hogy a hatóságok tavaly törölték a még megmaradt 40 %-os állami támogatást is.
Az összefoglaló megszólaltatja Perintfalvi Rita teológust, aki szerint a Fidesz megpróbálja kivéreztetni Iványi egyházát. A populista rezsimnek ellenség kell és a lelkész tökéletesen megfelel a célnak. Más egyházakat viszont elhalmoz pénzzel, mivel azok az ideológiáját terjesztik. Egyedül Iványi áll ellen, ezért annyira kemény a visszavágás.
Economist
Amerika és Irán közelebb került ahhoz, hogy közvetlenül háborúba keveredjen egymással, miután egymást követik a megtorló támadások és az orgyilkosságok. Biden ugyan próbálja megakadályozni, hogy az izraeli háború regionális fegyveres viszállyá terebélyesedjen, de ez egyre nehezebb, mivel Teherán és az „ellenállási tengely” egyre súlyosabb csapásokat mér Izraelre, illetve a térség amerikai érdekeltségeire, de ez visszafelé is igaz.
Ezért Washingtonra mind nagyobb nyomás nehezedik, hogy vágjon keményebben oda magával Iránnal szemben. A lecke fel van adva, mert ha a Fehér Ház nem csinál semmit, akkor gyengének látszik. Ha megtorolja az ellenséges támadásokat, annak háború lehet a vége – választási évben.
Viszont azt az elnök is elismeri, hogy a jemeni huszikat nem tudja megállítani. A Heszbollah rendszeresen tűzpárbajt vív az izraeli hadsereggel. Ily módon egyensúlymutatványt ad elő az Egyesült Államok, valamint a terroristákat pénzelő Teherán, amely meg akarja gyengíteni Izraelt, kipaterolná a régióból az amerikaiakat, és megakadályozná a békét az arab szomszédok, illetve a zsidó állam között.
Az USA idáig visszafogta magát, kérdés, meddig sikerül elkerülni a nyílt összecsapást. A Carnegie Békekutató egyik elemzője szerint Biden legfőbb reménye, hogy Izrael gyorsan dűlőre viszi a harcokat a Hamásszal, vagy legalábbis visszafogja a hadműveletet, bár ennek nincs sok jele. Ezért elég lehet akár valami malőr, vagy terrorakció és máris itt a regionális háború.
Bloomberg
Európa nincs felkészülve rá, hogy Trump győzelme esetén Amerika bezárkózik. Ukrajnának, az EU-nak és a NATO-nak nem csupán azért van oka rémüldözni, mert újraválaszthatják a volt elnököt, hanem mivel a tengerentúli politika nagyon sokban a 30-as éveket, a bezárkózást idézi. Erre figyelmeztet a szemleíró, Max Hastings, aki a brit Daily Telegraph főszerkesztője volt és végzettségére nézve történész.
A kedvezőtlen irányzat pont akkor bontakozik ki, amikor az öreg kontinens minden eddiginél inkább rá van utalva az USA-ra. Ám döbbenten látja, hogy Trump teljesen odavan Putyinért, ellenben nyíltan ellenséges a nyugati katonai szövetséggel szemben. Még az is elképzelhető, hogy teljesen leállítja Kijev katonai támogatását, arról nem beszélve, hogy odahaza várhatóan nekiront a politikai intézményeknek. És ami még rosszabb: terveivel nagy tömegek értenek egyet.
Így különösen sürgetővé vált az önálló európai védelem megerősítése, illetve hogy főként a németek leszállítsák Kijevnek a megígért hadfelszereléseket. Ezen felül fel kell gyorsítaniuk a lövedékek gyártását. Ám úgy tűnik, hogy egyre kisebb rá a hajlandóság. Pedig ha Trump lesz ismét az elnök, minden eddiginél nagyobb fenyegetés éri a béke, a biztonság és a jólét három pillérét: a szabadságot, a stabilitást és a nemzetközi rendet.
Oroszország és Kína nagy erőkkel dolgozik a Nyugat megosztásán. Egyelőre nem sikerül ugyan nekik, de Trump hozzásegítheti őket a cél eléréséhez. Akkor pedig Európa a 2. hidegháború vesztese lesz.
FT
A Világbank volt elnöke szerint igen elegánsan szolgáltatnának igazságot Ukrajnának, ha Kijev megkapná a nyugaton befagyasztott orosz követeléseket. Robert Zoellick, aki miniszter volt a két Bush republikánus kormányában, úgy véli: a Nyugat eltúlozza a félelmeket és nem méri fel kellőképpen az előnyöket.
Az ukránok a túlélésért harcolnak az orosz támadás kellős közepén, a G7-ek viszont továbbra is vitatkoznak arról, mi legyen a visszatartott pénzekkel. Pedig az jó, ha bizonyos országok látják, hogy nem rohanhatják le a szomszédjukat, hacsak nem akarják elveszteni másutt őrzött tartalékaikat.
Ugyanakkor a demokratikus közösségnek jeleznie kell, hogy Moszkva nem tudja kibekkelni Ukrajnát, és ennek könnyed módja az, ha az orosz betéteket használja fel hozzá. Az ukránok számára lelkileg jönne jól. Egyébiránt nem világos, ha a megtámadott ország kaphat fegyvereket, akkor miért ne juthatna orosz pénzhez az áldozatok javára. Viszont ezáltal könnyebben belemehet adott esetben a tárgyalásos rendezésbe.
Tekintélyes szakértők igazolták, hogy a nemzetközi jog oldaláról nincs akadálya az alapok továbbításának. És már van rá precedens: még 1990-ből, amikor Irak lerohanta Kuvaitot. Ugyanakkor kedvezően befolyásolhatja Biden választási esélyeit, ha a polgárok észlelik, hogy nem csak az ő adóbefizetéseik egy részét fordítják Ukrajna megsegítésére, de az oroszok is megfizetik az agresszió árát.
Következő cikk: Egy csodálatos női barátság: Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >