Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Trump megosztott republikánus pártja
A Wall Street Journal vezércikke arra figyelmezteti Trumpot, hogy pártja erősen megosztott, és nem a kihívó, Haley miatt, viszont ha nem tudja begyűjteni annak a szavazóit, akkor aligha képes megverni novemberben Bident. Dél-Karolina azt igazolta újfent, hogy a volt elnök a favorit a republikánus tábor jelöltségére. Uralja a pártot. Annak tagjai valójában úgy veszik, hogy ő a hivatalban lévő elnök, akitől azonban elvették az újabb mandátumot, ezért esélyt kell kapnia a visszavágásra. Csakhogy Haley majdnem 40 %-ig jutott a mostani előválasztáson és ez megint csak azt támasztja alá, hogy milliók nem szeretnék, ha a politikus ismét beköltözne a Fehér Házba. Nagy vele szemben az ellenkezés a folyamatban lévő perek miatt is, ennélfogva kérdés, hogy emiatt hányan maradnak majd otthon, voksolnak harmadik jelöltre vagy éppen Bidenre. Már az döntő lehet, ha ebből a tömegből 10 % nem Trumpra szavaz. Azon kívül a kihívó, a korábbi ENSZ-nagykövet rengeteg pénzt gyűjtött a kampányra és ez is azt jelzi. messze nem egyértelmű a nagy esélyes támogatottsága. Mégsem tesz semmit az egység megteremtésére. Nem kétséges ugyanakkor, hogy nehéz dolga van Haleynek, mert a pártot teljesen kézbe kaparintotta az előző elnök. De érdemes versenyben maradnia, részben azért, mert létrehozhatja az összefogást, részben pedig Ukrajna, Izrael és Tajvan miatt. Azon kívül pályázik a 2028-as jelöltségre, mint olyan, aki szólt, hogy Trump az idén veszteni fog. Próféta lehet belőle, ha a rivális nem tud elegendő szavazót átcsábítani Haley követői közül. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Lendvai Pál legújabb könyvén („A képmutatásról”) azt érezni, hogy fel van háborodva és aggódik. Láthatólag nem tudja kikapcsolni az érzelmeit, holott egy sor tényt, számot és idézetet sorakoztat fel, amikor a nyugati politika képmutatását ostorozza. Leszámol azzal a tragikus félreértéssel, miszerint ellenállhatatlan a demokrácia vonzereje. És hogy nem lehetett látni előre a veszélyt, amit a nacionalisták és az autokraták jelentenek a liberális értékekkel szemben.
A recenzió szerzője, Cathrin Kahlweit kiemeli, hogy Lendvai szemernyi kétséget nem hagy afelől: ez a fenyegetés nagyon is valós. De nem csupán a Putyinok, Trumpok, Alijevek és Orbánok felelősségét firtatja ez ügyben, hanem azokét az álszentekét is, akik kényelmesen összeálltak az autokratákkal. Azaz vezető nyugati politikusok körmére néz.
Neveket is említ bőven: így a Putyin-barát Schrödert, Kurz volt kancellárt, aki álarc mögé bújt, valamint Orbán Viktort, a cinizmus világbajnokát. Lendvai ugyanakkor rámutat, hogy nem kevesen vannak olyanok, akiknek jól jött a Fidesz felemelkedése, a balkáni háborús veszély, a jobboldali populisták, illetve a szélsőjobb nyomulása, valamint az, hogy uralják a közbeszédet.
Mert ezt diktálta a saját, személyes érdekük, valamint egy sor gazdasági és pénzügyi érv, továbbá nem ritkán elvakultak voltak. Készségesen hagyták magukat megvezetni, amibe időnként belejátszott az is, hogy ezek az erők nem ritkán korrumpálhatóak. Élen Gerhard Schröderrel. A legnagyobb zsivány azonban Orbán, mert ő az európai intézmények ellen tör és ez már az EU működőképességét sodorja bajba.
Le Figaro
Magyarország végre jóváhagyja Svédország NATO-belépését, Orbán utasítására a Parlament ma törvénybe iktatja a belépést. Még a Jobbik is úgy gondolja, hogy ebben az ügyben a Fidesz elárulta a nemzeti érdekeket, pedig a párt az elmúlt évtized közepéig szélsőjobbos volt és Moszkva-barát politikát folytatott. A DK-s Vadai Ágnes szerint azért lettek a magyarok az utolsók a sorban, mert Orbánt a személyes hiúsága vezérelte, illetve Moszkvát támogatta a kérdésben.
Még a kormánypárton belül és magyar diplomáciai körökben is csak találgatások vannak, hogy mi vezérelte a miniszterelnököt, amikor hónapokon át szórakozott Stockholm és a NATO idegeivel. Az Orbán Balázs fennhatósága alatt álló magyar Külügyi Intézet azt hangoztatja egyik tanulmányában, hogy a magyar vezetés mindig is atlantista volt, ám 2010 óta a külpolitikában a nemzeti érdekek képviseletére került a hangsúly.
Ukrajna ügyében a hatalom azonnali tűzszünetet és békét sürget, holott ez együtt járna azzal, hogy Oroszország megtarthatja az elrabolt területeket. Az orbáni Magyarország ezzel együtt a nyugati tábor tagja marad.
The Times
A brit miniszterelnök a konzervatív lapban megjelentetett cikkben erősíti meg, hogy országa a végsőkig kitart Ukrajna mellett, ugyanakkor felelősségre kívánja vonni Putyint. Sunak úgy fogalmaz, hogy nem szabad visszafogni a támogatást, mert a világ biztonságára nézve Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt.
Ezért a demokratikus közösségnek ki kell nyilvánítania, hogy elszámoltatja a Kreml urát, aki azt hitte, hogy napokon belül elfoglalhatja a szomszéd államot. Ehelyett megtapasztalta, milyen erősek az ukránok, illetve hogy ő maga mennyire gyenge. Navalnij szégyenletes meggyilkolása szintén feltárta az elnök gyengeségét, és megmutatta az igazi arcát. Az önjelölt erős ember még akkor is fél az ellenfelétől, ha azt a sarkkörön túli büntetőtáborba zárja.
Így viszont kiderült az az alapigazság, hogy megölhet embereket, lerombolhat épületeket, ám soha sem képes legyőzni a szabad emberek akaratát. Ezért fog diadalmaskodni Ukrajna, vagyis teljesen téves az a vélemény, hogy vesztésre van ítélve. Hiszen visszafoglalta a két éve elhódított területek felét. A háború előtti orosz haderő kb. 50 %-a megsemmisült. A Fekete-tengeri flotta egynegyede harcképtelenné vált.
A defetizmus csakis Putyin érdekeit szolgálja, még akkor is, ha Avgyijivka eleste súlyos csapás. Ám ha az oroszok győznek, akkor létveszélybe kerül a szabályokra épülő nemzetközi rend. Ily módon az eddiginél több katona segítséget kell nyújtani Kijevnek. Keményebben kell odasújtani az orosz gazdaságnak, mert akkor Moszkva nem hiheti, hogy kibekkelheti a viszályt. Hozzá kell nyúlni a nyugaton lefoglalt orosz állami javakhoz és fel kell futtatni a hadiipart. A kérdés az, hogy a világ hajlandó-e mindent elkövetni a szabadságért és biztonságért.
Daily Telegraph
Egy magas rangú volt brit katonai vezető úgy látja, hogy Európa már most elvesztette a következő világháborút, jóllehet az még meg sem kezdődött. Richard Kemp, a szigetország első harckocsizó ezredének egykori parancsnoka szerint a földrészen sokan még most sem aggódnak, mert azt hiszik, hogy majd jön Amerika és megvédi őket.
Erre azonban kár volna fogadni, és nem csak akkor, ha Trump lesz a következő elnök. Ily módon a kontinens vezetőinek hozzá kell látniuk, hogy kidolgozzák a terveket arra az esetre, ha Putyin úgy dönt, hogy megvillantja az izmait a NATO-val szemben. De van egy még nagyobb veszély a kontinens védelmi függőségének szempontjából, ez pedig Kína. Ha Hszi megindul Tajvan ellen, vagy csupán blokádot rendel el, az amerikai haderőt jelentősen lekötné a viszály. Ezt pedig alighanem kihasználná Moszkva.
Irán már nagyon közel jár ahhoz, hogy atomfegyvere legyen és terrorhálózatot hozott létre. Moszkva, Peking és Teherán halálos tengelyt alkot és ha összehangolja fellépését, akkor szörnyű dilemma elé állíthatja Washingtont és szövetségeseit. Ha ez a következő években lesz, akkor Európának nem lesz más választása, mint hogy a saját lábára álljon, vagy vége.
De egyáltalán nem biztos, hogy bizonyos nyugati államok készek saját katonáikat feláldozni, ha támadás érné valamelyik kelet-európai partnerüket. Mint ahogy egy csomó ember sem hajlandó semmiféle áldozatot hozni a szabadság és az életmód védelmében. Nem egy kormány másra sem vágyik, minthogy befejeződjön a háború, pedig tudván tudják, hogy ez nem csupán Ukrajna, hanem a NATO vereségét is jelentené.
A jelek szerint a földrész csak a kompromisszum és az ingadozás nyelvét érti. Ám a történelem azt bizonyítja, hogy ez csak feltüzeli az olyan ellenfeleket, mint Oroszország, Kína és Irán, amelyeknek nincs bűntudatuk, hogy kihasználják ezt a gyengeséget.
Bloomberg
Niall Ferguson azt tapasztalta a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, hogy habár igen sok hasonlóság van az ukrajnai, illetve az izraeli háború között, a világ mégis más mércével méri a zsidó államot, mint az ukrán kormányt. A Stanfordi Egyetem történésze, a Hoover Intézet tekintélyes konzervatív elemzője azonban azon a véleményen van, hogy az izraeli vezetés pont úgy megérdemli a nemzetközi támogatást, mint Zelenszkijék.
Csak éppen kettős mércét alkalmaznak vele szemben. Nem méltányolják a hősiességét, sőt népirtással, etnikai tisztogatással vádolják. Nem hagynák, hogy kivívja a győzelmet, azonnali tűzszünetre igyekeznek rávenni. A hadseregének azt hányják a szemére, hogy háborús bűnöket követ el.
Kijev ellensége Oroszország, Izraelé Irán – a kettő szakasztott mása egymásnak. Mindkettő áldemokrácia, brutális tekintélyuralom, ahol a jogállam és az emberi jog semmit se számít. Gátlástalanul végeznek az ellenségeikkel, nagy veszélyt jelentenek Ukrajnán és Izraelen messze túl is. Ám míg Zelenszkijről egy rossz szava nincs a világnak, addig Netanjahuról semmi jót nem tud mondani. Pedig odahaza azért még az ellenfelei is elismerik politikai képességeit, igaz, zárt ajtók mögött.
A diszkrimináció egyik oka az lehet, hogy továbbra is igen elterjedt az antiszemitizmus. Másrészt kudarcot vallott Izrael nemzetközi propagandája, amibe belejátszik Netanjahu vezetési stílusa. Ő azt akarja, hogy féljenek tőle. Teheránt tekinti fő ellenségnek, viszont mesterien csinálja, hogy kihívja maga ellen az USA-t, de továbbra is támaszkodjon rá.
Ferguson következtetése az, hogy mind az ukránok, mind az izraeliek a nyugati civilizációért küzdenek. Az egyik az orosz imperializmus, a másik az Irán által támogatott iszlámizmus ellen. És mindkettő győzelme igencsak kívánatos.
Wall Street Journal
A vezércikk arra figyelmezteti Trumpot, hogy pártja erősen megosztott, és nem a kihívó, Haley miatt, viszont ha nem tudja begyűjteni annak a szavazóit, akkor aligha képes megverni novemberben Bident. Dél-Karolina azt igazolta újfent, hogy a volt elnök a favorit a republikánus tábor jelöltségére. Uralja a pártot. Annak tagjai valójában úgy veszik, hogy ő a hivatalban lévő elnök, akitől azonban elvették az újabb mandátumot, ezért esélyt kell kapnia a visszavágásra.
Csakhogy Haley majdnem 40 %-ig jutott a mostani előválasztáson és ez megint csak azt támasztja alá, hogy milliók nem szeretnék, ha a politikus ismét beköltözne a Fehér Házba. Nagy vele szemben az ellenkezés a folyamatban lévő perek miatt is, ennélfogva kérdés, hogy emiatt hányan maradnak majd otthon, voksolnak harmadik jelöltre vagy éppen Bidenre. Már az döntő lehet, ha ebből a tömegből 10 % nem Trumpra szavaz.
Azon kívül a kihívó, a korábbi ENSZ-nagykövet rengeteg pénzt gyűjtött a kampányra és ez is azt jelzi. messze nem egyértelmű a nagy esélyes támogatottsága. Mégsem tesz semmit az egység megteremtésére. Nem kétséges ugyanakkor, hogy nehéz dolga van Haleynek, mert a pártot teljesen kézbe kaparintotta az előző elnök. De érdemes versenyben maradnia, részben azér, mert létrehozhatja az összefogást, részben pedig Ukrajna, Izrael és Tajvan miatt.
Azon kívül pályázik a 2028-as jelöltségre, mint olyan, aki szólt, hogy Trump az idén veszteni fog. Próféta lehet belőle, ha a rivális nem tud elegendő szavazót átcsábítani Haley követői közül.
Süddeutsche Zeitung
Cathrin Kahlweit a jogállam győzelmének nevezi, hogy az első fokú bíróság 8 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a volt osztrák kancellárt, mivel az hamisan vallott az Ibiza-botrány ügyében nyomozó parlamenti albizottság előtt. A vezető német politikai lap bécsi tudósítója kiemelkedően fontosnak tartja azt, amit az ítélet jelképez.
Ausztriában ugyanis nem sűrűn fordul elő, hogy egy korábbi vezetőt elmarasztalnak. Sok minden elmegy, ami másutt igencsak súlyos jogi és politikai következményekkel, politikusok lemondásával járna. Kurz azonban így is úgy értékelte, hogy fél győzelmet aratott, hiszen sokkal súlyosabb büntetést is kiszabhattak volna rá.
12 napon át volt kénytelen a vádlottak padján ülni a korábbi kormányfő, akit korábban időnként popcsillagként és csodatevőként éljeneztek és úgy is viselkedett. Pedig nem követett el igazából semmi különöset: egy vizsgálat során megszépítette a saját szerepét, és nem vette túlzottan komolyan az igazságot.
Ám erről sokkal többről volt szó. Merthogy a titkos ibizai videó ügyében sok mindenben kétes módszerekkel akadályozták az igazságszolgáltatást. Az FPÖ úgy tett, mintha őt nem is érintené az egész sztori, noha az elnöke belebukott a történtekbe. A Néppárt sem igyekezett hogy segítsen feltárni a hátteret. Az sugallta, hogy politikai okokból igyekeznek kicsinálni.
Ám bebizonyosodott, hogy egy demokrácia nem létezhet, sőt nincs is független bíróság nélkül.
Következő cikk: Orbán egyedül maradt hátra
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >