Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi válság eshetősége. Azon kívül – érdemi reformok híján – odahaza óriásira nőtt a társadalmi szakadék, az ifjúság helyzete kétségbeejtő. Így foglalja össze a helyzetet Marc Beise, a Süddeutsche Zeitung római tudósítója, aki szerint ezek után meglepő, hogy az európai kormányok mennyire nem aggódnak Olaszország miatt. Pedig Meloni stramm, jobbos politikus, aki pragmatikus, amennyiben szilárdan támogatja Ukrajnát és időnként segít megfékezni az olyan eszmetársait, mint Orbán Viktor. A migráció ügyében letett a tengeri blokádról, inkább kiszervezi a probléma megoldását. Ezzel együtt egyre nagyobb a befolyása a kontinensen. Bírálói arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad lépre menni neki. Merthogy továbbra is posztfasiszta és jobboldali autokrata, és majd kimutatja a foga fehérjét az egy hónap múlva esedékes választás után. Főleg ha később Trump, illetve Le Pen is befut. Így ő az olasz demokrácia potenciális sírásója. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
A magyar Integritás Hatóság vezetője írásban is kezdeményezte az Orbán-kormánynál, illetve a Bizottságnál, hogy hivatala kapjon szélesebb jogkört a korrupció visszaszorítására, mert különben nem tudja ellátni feladatát. A brit hírügynökség megszerezte a négyoldalas levelet, amelyben Bíró Ferenc felveti, hogy munkatársai házkutatásokat hajthassanak végre, továbbá nyomozhassanak.
A testület két éve jött létre, miután a Fidesz ily módon is igyekezett leszerelni Brüsszel aggodalmait. Ám az igazgató most igényt tart arra, hogy akár szankciókat is elrendelhessen mindazok ellen, akik nem működnek együtt vele a gyanúsítottak közül. Továbbá emberei minden bejelentés nélkül átkutathatnának idegen érdekeltségeket, javakat, iratokat foglalhatnának le. Hozzáférnének bizalmas adatokhoz, ideértve a közbeszerzési pályázatok részleteit, azon kívül fedett eszközöket alkalmazhatnának.
Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint Orbán már jó ideje csókos üzletembereknek passzol át uniós pénzeket, amire a kormányfő azt válaszolja, hogy neki nincs köze üzleti ügyekhez, illetve hogy Magyarország csak annyira korrupt, mint bármely más állam. Ugyanakkor Bíró kívánságlistájáról nem nyilvánított véleményt.
Washington Post
Putyin irányítja a világban az illiberális tengelyt, mivel hívei a fejlett demokráciákban vonzónak találják, hogy elutasítja a nyugati liberális elitet. A háborút úgy állítja be, hogy az egy nagyobb civilizációs harc része és ebben az ő rendszere a hagyományos értékekért küzd a dekadens ellenféllel szemben – fejti ki a külpolitikai szerkesztő, Ishaan Tharoor.
Idézi Mihail Zigart, a New Yorkban élő orosz író-újságírót, aki szerint Moszkva szemében a háború Amerikával, a Nyugattal, a Sátánnal folyik. Mindazokkal, akik felelősek az erkölcsi leromlásért. A gyűlölet segítségével átmossa a nép agyát, ez jól ismert a fasizmusból.
De egyáltalán nincs elszigetelve, mert vannak barátai: Orbán, a 3. világ despotái és az amerikai szélsőjobb prominensei. Anne Applebaum fejtette ki nemrégiben, hogy váltott az orosz és a kínai propaganda: célja, hogy sok társadalomban lebontsa a liberális-demokratikus alapokat.
A putyini gyerekvállalási programot szajkózzák az olyanok, mint Orbán, és mások nyugaton, akik szintén elutasítják a migrációt és nőellenes politikát folytatnak. A közelgő választások lökést adhatnak nekik. A magyar kormányfő a minap a CPAC budapesti fórumán lelkesítette Trumpot és az európai szuverenistákat.
Méltó illiberális társa a grúz miniszterelnök, aki ugyanezen a tanácskozáson kirohant mindazok ellen, akik hazájában tüntetnek az orosz kaptafára készülő „ügynöktörvény”, valamint a sajtószabadság korlátozása ellen. Ilyen szabályozás már legalább 60 országban született, vagy van a parlament előtt.
New York Times
A London School of Economics egyik professzora arra számít, hogy Európát hamarosan elárasztja a radikális jobboldal. Lea Ypi, akinek szakterülete a politológia, nincs jó véleménnyel az EU-ról, mert úgy ítéli meg, hogy az a rengeteg demokratikus rizsa ellenére valójában oligarchikus képződmény. Technokraták irányítják egy senki által meg nem választott testület révén, és nem teszi lehetővé, hogy a polgárok kinyilvánítsák véleményüket a politikáról. Hát még hogy részt vegyenek annak alakításában!
A költségvetési szabályok a gazdagokat védik, a szegényekre viszont nadrágszíjmeghúzó intézkedéseket kényszerítenek. A kevés tehetős érdekei döntenek, viszont sokak szabadságát korlátozza. Ezek a hiányosságok magyarázzák jórészt a szélsőjobb felfutását. Egy felmérés azt támasztja alá, hogy az embereket sokkal jobban izgatja a szegénység, az álláslehetőség, az életszínvonal és a klímaváltozás, mint a migráció.
Vagyis a radikálisok vonzerejét valójában az adja, hogy bírálják az Uniót, mivel az képtelen megoldani a tömegek mindennapi gondjait. Ám az európai vezetők kioktatják a polgárokat, ahelyett, hogy nagyobb beleszólást adnának nekik a dolgokba.
De nem szükségszerű, hogy megerősödjön a radikális jobb. Ám ameddig az továbbra is diktálja a közbeszédet és rájátszhat a társadalom csalódottságára, addig hiábavaló hivatkozni az európai értékekre, jön az áradat, amiben megfullad a szabadság.
Süddeutsche Zeitung
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök: elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi válság eshetősége. Azon kívül – érdemi reformok híján – odahaza óriásira nőtt a társadalmi szakadék, az ifjúság helyzete kétségbeejtő.
Így foglalja össze a helyzetet Marc Beise, a római tudósító, aki szerint ezek után meglepő, hogy az európai kormányok mennyire nem aggódnak Olaszország miatt. Pedig Meloni stramm, jobbos politikus, aki pragmatikus, amennyiben szilárdan támogatja Ukrajnát és időnként segít megfékezni az olyan eszmetársait, mint Orbán Viktor. A migráció ügyében letett a tengeri blokádról, inkább kiszervezi a probléma megoldását. Ezzel együtt egyre nagyobb a befolyása a kontinensen.
Bírálói arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad lépre menni neki. Merthogy továbbra is posztfasiszta és jobboldali autokrata, és majd kimutatja a foga fehérjét az egy hónap múlva esedékes választás után. Főleg ha később Trump, illetve Le Pen is befut. Így ő az olasz demokrácia potenciális sírásója.
És tényleg próbálja jobbra tolni az országot. Nem csinál titkot belőle, hogy hatalmat akar a sajtó fölött. De úgy állítja be, hogy ő az üldözött, akit kirekesztenek, nem vesznek komolyan, ám most majd megmutatja. A közmédiában egyik botrány követi a másikat.
Egyáltalán nem hajlandó nyilvánosan szakítani pártja fasiszta múltjával, viszont megkötné az újságírók kezét, továbbá megnyirbálná a bírák önállóságát. A saját hatalmát ellenben alkotmánymódosítással növelné meg. De az európai politikusoknak együtt kell működniük vele, mert csak akkor van esélyük rá, hogy megfelelő útra tereljék, sőt szükség esetén feltartóztassák.
Süddeutsche Zeitung
A vezető német lap brüsszeli tudósítója úgy ítéli meg, hogy a Putyin elleni harc Ukrajnában válik el. Épp ezért nagyon fontos, hogy Scholz kancellár támogatja a balti államokat, de a Kreml urát máshol kell megállítani.
Daniel Brössler szerint a héten Németország két jelzést küldött Moszkvának. Az egyik, hogy hazarendelte a Graf Lambsdorff nagykövetet, mivel az oroszok meghekkelték a szociáldemokraták számítógépes hálózatát. A másik, hogy a kormányfő a Baltikumban megerősítette: orosz támadás esetén megvédik a NATO területének minden négyzetcentiméterét.
Az orosz inváziós csapatok nyomulásával, a Kreml hivatalában megerősített önkényurának minden egyes nukleáris fenyegetésével csak sürgetőbb lesz, hogy a Nyugat felkészüljön a legvégső esetre. Ebben szinte teljesen egységes a demokratikus Európa. Ám az ügyben már eltérnek a vélemények, hogy mit kellene tenni.
Ukrajnában dől el, mennyire lesz veszélyes a földrész. Marcon joggal állapította meg, hogy orosz győzelem esetén többé nem lenne biztonság a kontinensen. Épp ezért drasztikusan fokozni kell az erőfeszítéseket Kijev megsegítésére, mert ukrán földön kell megálljt parancsolni Putyinnak.
Wall Street Journal
Hszi rengeteget tanult a háborúból – fejti ki Alexander Gabujev, a Carnegie Kutató Intézet berlini Oroszország-Eurázsia Központjának igazgatója. A Nyugat persze azt remélte az elején, hogy Kína az ukrajnai tapasztalatok alapján visszariad Tajvan letámadásától, ám ez ma már hiú álom.
Peking mindenesetre az invázió megindulása után sürgős lépéseket tett, hogy megerősítse hadigépezetét. Azt is leszűrte, hogy hosszú küzdelemre kell berendezkednie és ehhez hatalmas fegyverkészletekre, rakétákra és drónokra lesz szüksége, no meg arra, hogy ezeket szakmányban tudja előállítani. Csak egy félmondat ide: a drónok forradalmasították a hadviselést az ukrán viszályban.
Moszkva ugyanakkor átvészelte a szankciókat, mivel továbbra is jelentős szerepet tölt be a világ energiapiacán, pénzügyileg már korábban megkezdte a leválást a nemzetközi rendszerről és kerülő úton tudta pótolni a tilalmi listára került árukat. A hadi kasszája tele van, még legalább két évig tud háborúzni.
Kína ugyanakkor sokkal jobban beépült a világgazdaságba, mint az oroszok, ami egyben azt jelenti, hogy az esetleges nyugati korlátozások jobban megviselnék, viszont több eszköze van a visszavágásra, mint Moszkvának.
Ugyanakkor Pekingnek minden alapja megvan annak a feltételezésére, hogy a társadalom mellé áll, ha lerohanja Tajvant, de ezt védelmi erőfeszítésnek állítja be. Azon kívül azt látja Ukrajna kapcsán, hogy a nyugati támogatás töredezik.
Guardian
A lap neves külpolitikai szemleírója úgy véli, hogy a gázai tűzszünetnek egyetlen akadálya van: Netanjahu, mert ő aztán nem hajlandó semmiféle kompromisszumra. Simon Tisdall emlékeztet arra, hogy a politikus elutasította a legutóbbi ajánlatot is, ám sem ő, sem a Hamász vezetése nem játszhat emberi életekkel.
Meg kell állapodni, haladéktalanul véget kell vetni az övezet bűnös bombázásának és le kell állítani a támadásokat menekültekkel teli körzetek ellen. A szélsőséges szervezetnek fokozatosan el kell engednie a túszokat, abba kell hagynia ezt a húzd meg-ereszd meg-játékot, de mindenekelőtt könnyíteni kell a civil lakosság kínjain.
A megbékélés legnagyobb akadálya, hogy a kormányfő szerint a győzelmet csak az jelenti, ha sikerül teljesen és véglegesen megsemmisíteni a terrorszervezetet. Saját csapdájában esett, így végtelen és nyerhetetlen háborúra kényszerül. De pont ez a célja, nehogy akár még tűzszünet esetén is bíróság elé lehessen állítani az ismert korrupciós vádakkal.
Az ellenzék előrehozott választásokat akar, amiről a hatalom hallani sem akar, pedig akkor meg lehetne szabadulni a szélsőjobbos koalíciótól. Az már önmagában elegendő ok Netanjahu leváltására, hogy ilyen elemekkel állt össze. Ugyanakkor romokban az izraeli hadsereg tekintélye, miután tömegesen öl meg civileket Gázában.
Az USA ugyanakkor továbbra is túl óvatos, pont ezért került pl. Ukrajna két év után a vereség szélére. De ha az izraeli vezető továbbra is semmibe veszi Washingtont, hogy mentse a saját bőrét, akkor Amerikában azonnal le kell állítania a fegyverküldeményeket és szankciókat kell elrendelnie, továbbá nyíltan pártolnia kell, hogy Netanjahut nemzetközi bíróság elé állítsák háborús bűnök miatt.
Következő cikk: Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >