Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket támogat, olyanokat, amelyeknek siralmas az emberi jogi mérlegük. Ugyanakkor az EU becsukja a szemét a visszásságok láttán, amikor úgy kívánja meg az érdeke.Ezt fejti ki elemzésében Joel Ruet, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) munkatársa, a G20-ak mellett működő agytröszt, a Bridge Tank igazgatója. Aggasztónak nevezi, hogy európai vezetők hajlamosak átsiklani a demokrácia szentségén, amikor autokratáknak kell udvarolni. Ilyenkor nem számít, hogy az adott kormány megsérti az emberi jogokat. Szerbia is változatlanul kapja a milliárdokat, noha erősen jobbra tolódik. Ráadásul Vučić hírek szerint kapcsolatban áll a maffiával és összeáll Oroszországgal. Kezébe kaparintotta a sajtót. A Telekom Srbija pl. egyrészt EU- és NATO-ellenes véleményeket, másrészt orosz propaganda anyagokat sugároz. A demokratikus hiányosságok nagy hasonlatosságokat mutatnak Orbán rendszerével. Ám hogy az EU a reálpolitika nevében ez esetben is szemet huny felettük, feltárja a repedéseket a liberális renden, amit is módon destabilizálással fenyeget. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Kronen Zeitung
Hszi a héten megszemléli a „maga” Európáját. Ha már egyszer elhagyja a saját kozmoszát, mellesleg először a járvány után, akkor az utat alaposan megtervezik, és ügyelnek rá, hogy tele legyen jelképekkel, a kitűzött célokkal összhangban. Nem bíznak semmit a véletlenre – foglalja össze a véleményét az osztrák bulvárlap nagy tekintélyű külpolitikai elemzője, a magyar származású Kurt Seinitz.
A választás úgy esett az öreg kontinensre, hogy az ellensúlyt képez az USA-val szemben, de a három célpont különleges kombinációt jelent, lehet találgatni az okokról. Franciaország az EU nehézsúlyú tagja, atomhatalom, és ami a legfőbb: távolságot tart az Egyesült Államoktól.
Hogy milyen pompával fogadták Belgrádban, az valóságos balkáni groteszkkel ér fel. Vucsics szőröstül-bőröstül elkötelezte magát Pekingnek, amelytől gazdasági csodát vár. Ugyanakkor a bolondját járatja az Unióval, bezsebeli onnan a fejlesztési milliárdokat. Egyben kapu Kína számára a földrészre, szó szerint is, a Belgrád-Budapest-vasút révén.
Ugyanez áll Orbánra. A magyar vezető Peking ügygondnokaként a vétóbunkót lengeti Brüsszelben, amikor olyan döntéseket kell megakadályozni, amelyek nem tetszenek a kínaiaknak.
Die Welt
Egy tajvani szakértő úgy ítéli meg, hogy Hsz Csin-ping mostani útjának összeállításakor a fő szempont az volt, mennyire tudja ily módon még inkább megosztani a földrészt. Merthogy Peking szemében Európa nem erős, hanem az USA függvénye. Épp ezért Kína igyekszik éket verni a kettő közé.
I-Csung Lai, a Prospect Foundation nevű agytröszt elnöke szerint a párizsi állomást az indokolta, hogy az uniós államok közül Franciaország a leginkább hajlamos leválni Washingtonról.
Szerbiában és Magyarországon viszont elsősorban gazdasági megfontolások vezérlik. Új életet kell lehelni a Selyemút-kezdeményezésbe, mert gyengélkedik a kínai gazdaság. És mivel mind Belgrádban, mind Budapesten nagy pompával, illetve tisztelettel várták, odahaza fel tudja mutatni, hogy mekkora sikerrel járt.
Ugyanakkor von der Leyen alighanem hiába kérte, nem fog közbenjárni Putyinnál a háború beszüntetésére. Viszont nem árt, ha az EU óvatos, mert Kína a technológia jóvoltából hozzáfér a nyugati digitális infrastruktúrához. Legyen szó a Huaweről, a TikTokról vagy az elektromos autókról. Minden forráson keresztül képes bizalmas adatokat szerezni, megfigyelni.
Ugyanakkor próbálja szétlapítani Tajvant. Egyre veszélyesebbek a kínai katonai provokációk, könnyen bekövetkezhet valami véletlen baleset, ami azután háborúval jár. Ezért legfőbb ideje, hogy a Nyugat jobb belátásra bírja Hszit, de ő csak az erő nyelvén ért.
FT
A lap elemzőket idéz, akik szerint Hszi európai útja az EU és a NATO megosztását a célozza. A budapesti megálló előtt a kínai elnök méltatta, hogy a magyar kormány „független” külpolitikát folytat, ugyanakkor szembeszáll a nagyhatalmak törekvéseivel. A megjegyzés alighanem arra vonatkozik, hogy Orbán már jó ideje ellenáll a brüsszeli, illetve washingtoni nyomásnak és baráti kapcsolatokat tart fenn Moszkvával, valamint bővíti a gazdasági együttműködést Kínával.
Peking az egyik legszorosabb európai partnerének tekinti magyar felet és nem fogja vissza magát, amikor beruházásokat kell ígérni. Hivatalos becslések szerint a kínai céges befektetések összesített értéke az év végére elérheti a 30 milliárd eurót.
A dicséret feltehetőleg muzsika a magyar vezetés füleinek, ám aligha oszlatják el az Unió aggályait a kínai szándékok ügyében. Hiszen Kína nyakló nélkül exportál, viszont csak keveset vásárol, és fenyegetheti az európai cégeket a dömpingáron kínált termékekkel.
További bökkenő, hogy Hszi jó viszonyt ápol Puyinnal, illetve egyre nagyobb kereskedelmet bonyolít le Oroszországgal. A belgrádi és budapesti tárgyalások ezeket a fenntartásokat sem enyhítik, mivel mindkét ország a Kreml legfőbb hívei közé tartozik a kontinensen.
FAZ
Nagyon úgy néz ki, hogy a Budapestre menekített Gruevszki pártjának áll a zászló a tegnapi észak-macedóniai választáson, ez pedig az jelenti, hogy új barátja van Orbán Viktornak: az eddig ellenzéki konzervatív-nacionalista VMRO-DPMNE elnöke személyében. Vagyis új szövetségese akadt, miután Mickovski már eddig is kifejezetten a barátjaként emlegette a magyar vezetőt.
Viszont az eredmény nagy valószínűséggel azt vonja maga után, hogy megreked a kicsiny balkáni ország közeledése az EU-hoz. A győztes ugyanis nem hajlandó további engedményeket tenni Bulgáriának a tagság fejében.
Egyébiránt az eddig hatalmon lévő Szociáldemokrata Szövetség gazdaságpolitikája rossz volt és elvesztette a lakosság jelentős részének bizalmát. Igen sokan hozzá nem értőnek és korruptnak tekintik. Romokban az egészségügy, a tömegközlekedés és egy sor más állami kézben lévő szektor. Igen jelentős ennélfogva az elvándorlás. Nem mintha Mickovski jobb lenne, de általános a vélemény, hogy legalább nem volna rosszabb, mint ami idáig volt.
Washington Post
Igaza van a francia elnöknek, amikor arra figyelmeztet, hogy Európa erősen sebezhető, a gond csupán ott van, hogy ennek megfogalmazására jelenleg messze nem ő a legalkalmasabb. Hiába fejtette ki Macron, hogy a földrészt létveszély fenyegeti az orosz agresszió, Amerika eltávolodása, a sok gazdasági gond, valamint az erősödő populista illiberalizmus miatt, rá e pillanatban jóformán senki nem figyel oda.
Ezt hangsúlyozza Párizsból Lee Hockstader, a lap európai fő elemzője, kiemelve, hogy mostanság Marcon és országa sem a tényleges súlyának megfelelő kategóriában szerepel a nemzetközi porondon. Hanem az alatt. Nagyon úgy néz ki, hogy hét év után a politikus pályája végzetes spirálba került. Kiáltó ellentét van a törekvései és szűkülő mozgástere között. Hitele általában megrendült.
Hiába az integráció elkötelezett bajnoka, még arra sem volt képes, hogy rendezze viszonyát Scholz-cal. Ezért azután arrogánsnak tekintik, a két nagyhatalom közti viszony pedig igencsak töredezik. Ő maga is igencsak ellentmondásos, hiszen pl. az európai biztonság érdekében elkerülhetetlennek tartja Moszkva vereséget, ám zabot (fegyvert) csak ímmel-ámmal ad Kijevnek. De az is árulkodó, hogy a francia katonai kiadások csak most közelítenek a GDP 2 %-ához, miközben már tovább kellene emelni.
Az elnök népszerűsége gödörben, az EU-választás Le Pen jelentős sikerét ígéri. Pedig ő az a populista, aki Macron szerint fenyegeti a toleranciát, békét és szabadságot. Ráadásul nincs jó állapotban a gazdaság, miközben rengeteg pénzt kellene összekaparni a deficit csökkentésére, Ukrajna megsegítésére, a saját védelmi ipar felfuttatására, valamint a klímaváltozás megakadályozására.
Süddeutsche Zeitung
Gyávának nevezi az EU stratégiáját az újság brüsszeli tudósítója, mivel amit az egyik kezével ad az Unió Kijevnek, azt a másik kezével gyakorlatilag el is veszi. Teletömi ugyanis Putyin hadi kasszáját. Hubert Wetzel azt teszi szóvá, hogy Európa belenyugszik a szankciók megkerülésébe, illetve hogy egy sor tagállam jó két évnyi háborúskodás, gyilkolászás után továbbra is üzleteljen Moszkvával.
Így a szervezet mindez idáig megengedi, hogy Oroszország európai kikötőkön keresztül szállítson cseppfolyósított gázt. Az így keletkező bevételt tavaly 8 milliárd euróra becsülték, ami csak alig valamivel több, mint amennyivel Németország támogatja az ukránokat. Vagyis az EU kétkulacsos politikát folytat. Finanszírozza a védőt, de közvetve az agresszort is.
Most legalább annyit akar tenni, hogy megtiltaná a szállítmányok átfejtését az európai létesítményekben. Ez inkább óvatos, semmint húsba vágó húzás. De fogadni lehet, hogy egy csomó uniós diplomata így is a saját vállát fogja veregetni és azt magyarázza majd, mekkora csapás éri ily módon a Kreml hadi gépezetét.
Ám az valójában politikai katasztrófa és a betojiság jele, hogy a kontinens csupán most szánja magát rá, hogy legalább az LNG tranzitját leállítsa. Már két éve megtehette volna, amikor Putyin lezárta a gázvezetékeket. Ehelyett kaput nyitott a folyékony gáz számára a világ felé. Az árat az ukránok fizetik meg – nem euróban, hanem emberéletben.
Következő cikk: Pásztor után Juhász – eben guba, kutyán suba!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >