Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Erődemonstrációként békemenetet szervezett Orbán Budapesten
Több tízezren sorakoztak fel a hívására, miután a választást úgy állítja be, hogy az fordulópontot jelent az európai béke, illetve a világháború között. Az eseményre még a határon túlról is érkeztek. A kampányt a háborúra összpontosította, az ellenfeleiről azt hangoztatta, hogy azok háborús uszítók, akik bele akarják rángatni Magyarországot a viszályba. A bírálói szerint viszont az azonnali tűzszünet révén Oroszország megtarthatná az elfoglalt területeket és csak még jobban felbátorodna. A politikusról az az általános vélemény, hogy senki nincs, aki nála Putyin-barátabb lenne az EU-ban. Várhatóan a Fidesz szerzi a legtöbb mandátumot a választáson, de a sorozatos botrányok, illetve a súlyos gazdasági válság miatt Magyar Péter számára lehetővé vált, hogy lecsapjon Orbán pillanatnyi gyengeségére és jelentős politikai mozgalmat indítson be. A kihívó, aki azzal szervezett hírnevet, hogy korrupcióval, illetve azzal vádolta meg a hatalmat, hogy az kormánypárti szócsövet csinált a sajtóból, több nagy tiltakozó megmozdulást szervezett. Jövő szombatra a „magyar történelem legnagyobb demonstrációját” hirdette meg. Ám a tegnapi esemény azt bizonyította, hogy még mindig hat a magyar társadalomra az Orbán-féle jobboldali populizmus, illetve a fenyegetés, hogy Ukrajna katonai támogatása új világháborúhoz vezet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Orbán Viktor a béke barátaiként méltatta az európai szélsőjobbos pártokat. Ő maga oroszbarát vonalat visz. A Margitszigeten tartott jó tízezres nagygyűlésen arról beszélt, hogy a jobboldal igen jelentős szerepet játszhat a háború befejezésében. Szerinte ha Amerikában Trump győz, akkor ezek az erők transz-atlanti békekoalíciót alkothatnak.
Uralma alatt Magyarország az EU leginkább Moszkva-párti tagja lett. Ő maga a vétófenyegetéssel sorra megakadályozza, illetve felvizezi a szankciókat. Emiatt országa igencsak elszigetelődött.
Ugyanakkor kirukkolt egy összeesküvés elmélettel szombat délután, amikor azt állította, hogy Soros 30 éve háborúba kívánja sodorni a Nyugatot és Oroszországot. Ilyen terv azonban nincs. A jövő vasárnapi választáson a Fidesz az egyértelmű favorit, de nem tudni, milyen mértékben tud szavazatokat, illetve mandátumokat szerezni a Magyar Péter fémjelezte Tisza Párt.
Die Welt
Az Unióban a még megmaradt területeken, így a külpolitikában fel kell oldani az egyhangú döntéshozatal elvét, mert elfogadhatatlan, hogy egy-két ország visszatart olyan partnereket, amelyek lépnének, csak éppen a kisebbség megakadályozza őket benne. Ha ez folytatódik, rámegy az EU. Így nyilatkozott a lapnak Sylvie Goulard, aki Marcon bizalmasaként korábban védelmi miniszter és EP-képviselő volt, jelenleg pedig a Német-Francia Intézet igazgatója.
Szerinte változtatni kell azon is, hogy túl nagy hatalmat élvez az állam- és kormányfőket tömörítő Európa Tanács, amelyet nem lehet elszámoltatni, tehát demokratikus legitimitása kérdéses. Az egész szervezetre rossz fényt vet az is, hogy nem lépett fel határozottan a jogállam megsértése miatt a jelenlegi magyar, illetve a korábbi lengyel kormány ellen. Az újabb bővítési forduló előtt mindenképpen orvosolni kell, hogy egyes országok már tagként autoriter vonalat követnek.
Ha ki akarunk tartani az értékközösség mellett, akkor szigorú szabályokat kell érvényesíteni. Ideértve, hogy pl. a korábbinál kisebb többséggel is el lehessen rendelni szankciókat tagkormányok ellen. Továbbá hogy a Bizottság szorosabban az előírások teljesítéséhez köthesse a támogatások folyósítását. Nagyobb bátorság szükséges a több Európához.
Egyébként pedig még ki kell találni a nyitás egész koncepcióját. De pl. politikai okok miatt Ukrajna tagsága már jóformán tabutémának számít, ami veszélyes, mert előtte át kell alakítani pl. az uniós intézményeket. Hogy mennyire megosztott az EU gazdasági és külpolitikai kérdésekben, az újból kiderült, amikor Hszi a múlt hónapban felkereste Párizst, majd Belgrádot és Budapestet.
Be kell látni ugyanakkor, hogy a nemzeti külön utak sehová sem vezetnek. De az sem megy, ha Németország és Franciaország nem halad előre. Az a két ország, illetve az egész Unió végét jelentené.
Der Standard
Az EP-választás harc az európai politikai középért, illetve a stabilitásért. A döntő téma a gazdaság és klímavédelem, illetve a biztonság és a háború. A jobboldali radikálisok ugyanakkor kétségbe vonják a közösséget, mint olyat – írja Brüsszelből Thomas Mayer.
A gazdaság és az éghajlatváltozás megakadályozása úgy kerül egy lapra, hogy az ipart fel kell pörgetni, mert különben nem lehet megőrizni a jólétet és a szociális államot, de úgy, hogy közben takarékoskodni kell a forrásokkal. A klímaváltozás ugyanakkor nagy nyomást fejt ki a sok okozott kárral. Az átalakítás rengeteg pénzbe kerül és a nemzetközi konkurencia nem tétlenkedik.
A háború nagy gazdasági terhet jelent a földrésznek, de a biztonságot is alapvetően érinti. Egyben kihat a közhangulatra. Széles körben folyik a vita, hogy veszélyben van-e a demokrácia, érvényesülnek-e a jogállam előírásai, illetve az alapjogok.
A sokféle téma jelzi, hogy a mostani választás fontosabb, mint idáig bármelyik 1979 óta. A jelszó, miszerint „a jövőről van szó”, fenyegető mellékzöngét kapott. Mintha az állna a plakáton, hogy a minden a tét. Újdonság, hogy milyen vehemenciával kérdőjelezik meg széles körben az EU létjogát.
A jobboldali populisták, a szélsőjobbosok vissza kívánnak térni a múltba. Az Uniót, a nyílt, európai társadalom közösségét a nemzetállamosdival óhajtják felcserélni. Ám aki háborúpártinak tünteti fel Brüsszelt, az nem csupán reformot akar. Az Osztrák Szabadságpárt és szélsőséges partnerei, Salvini, Wilders, Orbán és a többiek ízekre akarják szedni az Uniót.
Ha hinni lehet az előrejelzéseknek, csak mérsékelt sikert hoz a keresztény- és szociáldemokraták, valamint a liberálisok és a zöldek próbálkozása, hogy az értékek őrzőjeként álljanak helyt. Mégis úgy néz ki, hogy a szervezet a jövő vasárnap után is stabil marad. Tartja magát a közép.
The Times
Európában a szélsőjobbhoz húz a 30-asnál fiatalabb korosztály. A legifjabbak a jelek szerint el vannak szánva arra, hogy rekord számban küldjenek erősen jobboldali képviselőket Strasbourgba. Ezt látni a francia Nemzeti Tömörülésnél, valamint a német AfD-nél is.
Egy szófiai politológusnő szerint Közép- és Kelet-Európában a radikális erők szintén sokat profitálnak abból, hogy a fiatal nemzedék kiábrándult a demokráciából. Pedig szociológusok korábban azt jósolták, hogy minden egyes új generáció egyre inkább nyugatbarát lesz, de pont az ellenkezőjét tapasztalni.
Ennek egyik oka, hogy a jobboldal ügyesen tőkét kovácsol e réteg csalódottságából, abból, hogy úgy érzi: kizárták a fontos politikai és gazdasági folyamatokból. Ugyanakkor Magyarországon már hat, hogy Orbán Viktor átalakította a tananyagot, fokozott hangsúlyt helyezett a hazafias értékekre.
Viszont a szélsőjobb hiába áll jól a felmérésekben, a legtöbb országban kisebbségben maradnak a radikális körök, habár az új EP-ben azért megpróbálják felvizezni a környezetvédelmi lépéseket, illetve blokkolni az integráció elmélyítését. Az további csavar a történetben, hogy Orbán egyesülésre szólította fel a Meloni, illetve Le Pen vezette két frakciót, jelezve, hogy a Fidesz csatlakozhat hozzájuk.
Daily Telegraph
Valóságos csoda lesz, ha az amerikai demokrácia túléli a novemberi választást, mert Trump jól rátapintott a polgárok zsigeri dühére, az emberek már nem bíznak a jogállami intézményekben, amelyek egykor naggyá és szabaddá tették országukat. Ezt vezeti le kommentárjában Daniel Hannan, aki konzervatív EP-képviselő volt. Úgy véli, az USA-ban a szemünk láttára rohad meg a demokrácia. Fokról fokra adja fel a saját alapelveit.
Trump aktivistái gyalázatot kiáltanak az elmarasztaló ítélet hallatán, de itt arról van szó, hogy a politikus el akarta titkolni, hogy lefeküdt egy pornósztárral. Ám elég minderre annyit mondani, hogy technikailag nem szegte meg a kampányfinanszírozás szabályait? A társadalom megosztottsága példátlan. Pedig a másik tábort ellenfélnek és nem ellenségnek kellene tekinteni. A kompromisszumot nem a gyengeség, hanem a nemzeti egység megteremtésének eszközeként kellene felfogni.
Ám a normákat egy ponton elvetették, és a politika már a mindent vagy semmit kérdése lett. Ha a másik oldal bármiben is győz, az kataklizmának számít. Hasonló folyamatok játszódnak el Európában is, jön fel a tekintélyuralmi jobboldal.
Trump azzal tűnik ki, hogy kész mindenki másnál alacsonyabbra süllyedni. De pont ez vonzza a rajongóit: a sok hazugsága, a nagyképűsége, a durvasága. A politikus ellenfelei éppen azért folyamodtak a perhez, mert az látják, hogy a választókat nem érdekli a másik jelölt jelleme, illetve tisztessége. Ezért a bíróságon akarják megnyerni azt, amit az urnáknál nem tudnak.
Az egykori elnökre szörnyű fény vetült, de ez még nem jelenti azt, hogy megsértette a törvényt. Az USA lassan olyan lesz, mint egy közép-amerikai banánköztársaság. A vesztes elnök számíthat arra, hogy börtönbe csukatja az utódja. A gond ott van, hogy az amerikaiak ünneplik a jogrendszer átpolitizálását, már ha az az ellenfelüket sújtja. A törzsi szemléletre csak ráerősít az identitás politika.
Guardian
A szerkesztőségi állásfoglalás úgy ítéli meg, hogy Trump alkalmatlan az elnöki tisztségre, ezért ki kellene szállnia a versenyből. Teflon Donaldból priuszos Donald lett, de ettől még elnyerheti a legfőbb közjogi méltóságot. Mégis ez volt az a pillanat, amelyre legalábbis sok amerikai politikus, illetve a sajtó várt: az igazság végre utolérte a volt elnököt. Nem tudta eltagadni, hogy manipulálta a választást, amikor eltitkolta a szerelmi affért, illetve az sem sikerült neki, hogy a perben lejárassa a jogrendszert.
Az egész tárgyalás azonban kikerült a közfigyelemből, nem utolsósorban azért, mert kitiltották a bíróságról a kamerákat. Az ítélet aligha befolyásolja lényegesen a választás kimenetelét, habár kísérteni fogja Trumpot a kampány hátralévő részében. Viszont máris megnövelte támogatottságát, az ítélet kihirdetés után, 24 óra alatt 53 millió dollárnyi adomány folyt be.
Az ok az, hogy a nép belefáradt a szenzációkba, elege van a politikából, illetve a politikusokból. Így bármennyire is sajnálatos, az előző elnök át fogja vészelni a vihart. Előreláthatólag megússza a dutyit is, részben 77 éves kora, részben büntetlen előítélete folytán. Elvben akár 4 évet is kiszabhatnak rá. Ám valószínűbb a bírság és a próbára bocsátás. Viszont ha ő nyer az urnáknál, akkor minden bizonnyal teljesen megússza a büntetést.
Ugyanakkor látszik, hogy sürgősen meg kell reformálni az igazságszolgáltatást. De a lényeg, hogy Trumpot ugyanúgy bíróság elé állították, mint bárki mást. Nem áll a törvény felett. Viszont ebben az összevetésben Biden még stabilabbnak, és bizonyosan sokkal inkább államférfinak tűnt, mint vetélytársa. A rivális megint csak azt bizonyította, hogy mennyire rettenetes, és noch dazu immár egy bűnbánatot nem tanúsító bűnöző. Nem alkalmas a posztra, vissza kell lépnie.
Independent
A szerkesztőségnek az a véleménye, hogy csakis tárgyalásokkal lehet megtalálni a kiutat a gázai háborúból. Biden támogatja a legújabb béketervet, de ahhoz még meg kell nyernie Netanjahut. Az elnök szokatlanul világosan értésre adta, hogy Izraelnek a békére kell törekednie. Ebben persze nincs új, az igazán érdekes az időzítés. Illetve hogy az izraeli közvetítők által kidolgozott javaslatot Washington szorgalmazza és nem az izraeli kormányfő.
Az elképzelés lényege: tűzszünet, az izraeli csapatok kivonása, a Hamász kezén lévő túszok egy részének elengedése, miközben palesztin foglyok is kiszabadulnak, illetve hogy a segélyszállítmányok akadálytalanul bejutnak az övezetbe. Utána további párbeszéd útján rögzítik az állandó fegyvernyugvás feltételeit és visszanyeri szabadságát az összes túsz. Megindul az újjáépítés.
Biden szükségét érezte, hogy felszólítsa Netanjahut: álljon ellen a nyomásnak, mert az izraeli közvélemény támogatja a háborút. Csakhogy az igazán fogas kérdés az a miniszterelnök számára, hogy amint véget érnek a harcok, ő elvesztette a hivatalát. Az látszik, hogy a hadművelet sok tekintetben hiábavaló volt, így az a kérdés, miként lehetne elérni, hogy olyan megállapodás szülessen, amely megfelel az izraeli kormányfő politikai érdekeinek.
Következő cikk: Ha Putyin nyer, a holokauszt óta a legrosszabb népirtásra kell számítani Ukrajnában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >