Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szerbia harcolni akar a nyugati sajtó „hazugságai” ellen
Szerbia ellenkampányt kíván indítani, mert úgy ítéli meg, hogy teljesen érdemtelenül rossz a sajtója nyugaton. Vučić elnök e célból új hivatalt hozott létre, három millió eurós költségvetéssel. Vezetője a 38 éves francia Arnaud Gouillon, aki sok minden volt már, csak akasztott ember nem. Folyékonyan beszél szerbül, Belgrádban él, szerb felesége és útlevele van, tagja a kormánypártnak. Jelenleg sok egyéb mellett a koszovói szerb kisebbségnek igyekszik segíteni, miközben parlamenti képviselő. Az államfő úgy véli, hogy hazugságkampány folyik ellene, amikor a nyugati média azt írja róla, hogy autokráciává építette át az országot. Továbbá hogy vége a szabad tömegtájékoztatásnak, a független igazságszolgáltatásnak, valamint az ellenzéknek. A nagy üzleteket, de a kisebb állásokat is csak megfelelő párttagkönyv birtokában lehet megkapni. Vučićról az a kép, hogy egyeduralkodó, egyben bajkeverő a térségben. Az általa felvetett „szerb világ”, benne Koszovóval, Montenegróval és a Republika Srpskával gyakran életveszélyesnek minősül. Krstić, a belgrádi egyetem politológia tanára óv attól, hogy a hatalom a nyugati sajtóval próbáljon meg vitázni. A NUNS független újságírószakszervezet vezetője pedig úgy látja: amit az elnök csinál, az egyre őrületesebb, most éppen olyan hivatalt alapít, amely egy észak-koreai propaganda irodára emlékeztet. És olyan cikkeket hivatott támadni, amelyek az esetek túlnyomó többségében megfelelnek a valóságnak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Budapesten három nyugati tagállam magas rangú képviselője nyíltan beolvasott az Orbán-kormánynak, amikor felvetették, hogy a hatalom tiszteletben tartja-e az Unió értékeit és normáit. A luxemburgi külügyminiszter jelezte, hogy a meghirdetett EU-tanácskozáson meg fogja kérdezni Bóka Jánost, vajon nem tervez-e moszkvai utat, mert a magyar politikusok újabban a jelek szerint menetrendszerűen felbukkannak az orosz fővárosban.
Bettel belga kollégája, Lahbib, akikből hamarosan biztos lehet Brüsszelben, valamint McNeill, az ír Európa-ügyi miniszter elmondta: találkoztak a magyar média, civil társadalom és LMBT-közösség képviselőivel. Az ír politikus kifejtette, hogy náluk, odahaza rendkívül fontosak az emberi jogok, a jogállam elvei, ezért örömmel jött, hogy megvitassa ezeket a kérdéseket, illetve az idevágó aggályokat, mivel azok Európa jövőjét érintik.
A miniszterek mindezt belemondták az állami tévé kamerájába, holott a riporterek nem is kérdezték őket. Az eset szokatlan és feltehetőleg zavaró magyar szemszögből, mert a tagok nemigen szokták nyilvánosan bírálni egymást. De a Bizottság már milliárdos támogatásokat tart vissza a demokrácia visszacsúszása miatt.
A belga politikus sürgette, hogy Magyarország álljon el a vétótól és segítsen eljuttatni a fegyvereket Ukrajnának. Bettel pedig hozzátette, hogy hiba lett volna, ha távol maradnak a fórumtól. De ha már itt vannak, akkor meg kell szólalniuk.
Guardian
A brüsszeli tudósító kommentárja azt emeli ki, hogy a két keletnémet választás katasztrofális eredménye, úgy tűnik, még jobban meggyengítette a Scholz-kabinetet. Pedig – mutat rá Jennifer Rankin – a lengyelek és a spanyolok megmutatták, hogy le lehet győzni a nacionalista és szélsőjobbos erőket, de azért Európában baljós az összkép.
A radikális pártok felemelkedése gondot okoz az európai terv szempontjából, mivel az a kompromisszumra, a jogállam és a demokratikus intézmények tiszteletben tartására épül. A széttagolt EU viszont megküzd, amikor a legfontosabb döntéseket kell meghoznia, mivel nyomul a radikális jobboldal.
Veszélybe kerül Ukrajna támogatása, a zöld program és a kormányokra nyomás nehezedik a migráció korlátozására is. Ez utóbbi egyesíti leginkább a szélsőjobbot. Nemrégiben az Unió új menedékpolitikát hagyott jóvá, de Magyarország elítélte azt. Ha más államok is csatlakoznak hozzá, arra rámehet az új együttműködés.
Rögös út vár a kontinensre a következő években, figyelembe véve a gyenge gazdasági kilátásokat, valamint a feszített közösségi költségvetést. De a Carnegie Europe szerint az segíthet, ha euroszkeptikus politikusokat is bevonnak a döntéshozatalba, amint az Meloni példája igazolja. Ugyanakkor az EU bajban van, hogy feltartóztassa az Orbán-féle nacionalista jobboldalt. Ő sorozatban gátolja az előrelépést, habár általában a végén visszalép, bár nem mindig.
Ha a radikálisok további választásokat nyernek, és Trump győzelme csak felbátorítaná őket, még nehezebb lesz megállítani őket. A magyar miniszterelnöknek több utánzója lehet. A Carnegie tanulmánya kiemeli: komolyabban szembe kell szállni a szélsőjobbal.
Guardian
A szerkesztőség úgy foglal állást, hogy a német szélsőjobb felemelkedése gondot jelent a földrész legnagyobb gazdasága számára, még akkor is, ha az AfD hiába aratott győzelmet Türingiában, kormányt aligha tud alakítani. De ettől még tény, hogy a párt kivívta azt a kétes hírnevet, hogy 1945 óta az első párt, amely helyi választást nyert Németországban.
A fejlemény félelemmel és kétségbeeséssel töltötte el az egész kontinenst – joggal. A vereség rosszabb időben nem is jöhetett volna a berlini hármas koalíciónak. Scholz beszorult részben saját pártja, részben a CDU közé. Előbbi óvja az elsietett reakciótól, utóbbi ellenben sürgeti, hogy ne fogadjanak be több afgán és szír menekültet. Scholz rájött, hogy a migráció ügyében nem tud túltenni a jobboldalon, viszont jó néhányan azt feszegetik, hogy keményhangú nyilatkozatai nem a szélsőségesek véleményét támasztották-e alá.
A legvalószínűbb az, hogy a mérleg nyelve a baloldali-populista Sahra Wagenknecht lesz, összeállhat a kereszténydemokratákkal mindkét tartományban. Ugyanakkor tény, hogy nem csökken a Nyugat- és Kelet-Németország között a különbség a gazdasági fejlettséget tekintve. De a keleti országrész általában másként voksol, mint a nyugatiak – szakértők szerint azért, mert arrafelé más az identitás. Hogy ezzel megbirkózzanak, ahhoz a nagy pártok részéről az eddiginél kreatívabb válaszra van szükség.
Die Welt
Az erkölcsprédikátorok még most sem fogják fel: baj van. Mert tovább fog növekedni a migránsok által elkövetett erőszak, ingatag marad a belső biztonság, ugyanakkor inog Németország gazdasági szerepe. A választók erre reagáltak, de akik az erkölcs nevében papolnak, azok továbbra lesöprik az asztalról a más véleményeket – mutat rá a jobboldali lap főszerkesztője.
Ulf Poschardt szerint az érintett körök elefántcsonttornyába nemigen képes behatolni a valóság. Az okok szégyenletesek. Ilyen elsősorban a kényelmesség, pedig a kioktatottak már lázadoznak a tanár bácsi ellen. A másik magyarázat az intellektuális igénytelenség: a giccses multikulti, a grasszáló kapitalizmus-ellenesség, valamint az elosztásról vallott felfogás, ám ezek a nézetek csak a saját köröket érik el, teljesen belterjesek.
A harmadik tényező, hogy teljesen összefonódott az állítólag „haladó” politika, valamint a tulajdonképpen kritikus média, illetve értelmiség. Ám ha nem hallják meg a jelzést, akkor még drasztikusabb lehet a következő választási eredmény. Mellesleg nyugaton is. Hogy ez ne így legyen, ahhoz drámai fordulatra van szükség, minden párt közreműködésével.
De mintha az SPD és a Zöld Párt nem kívánna okulni, ellenben a liberálisok vezére fején találta a szöget, amikor kijelentette, hogy az embereknek tele van a hócipőjük, mert azt érzékelik, hogy az állam képtelen ellenőrzés alatt tartani a bevándorlást.
Csakhogy az erkölcsi felsőbbrendűség képviselői még azokban a kérdésekben is elfogadhatatlan hangot ütnek meg, ahol pedig igazuk van, ilyen Ukrajna. Az eredményt azonban majd megtapasztalják a legközelebbi választásnál, közvélemény kutatásnál.
Frankfurter Rundschau
Fordult a hangulat az EU-ban, megerősödött a jobboldal, amit igazol, hogy biztos lehet Meloni egyik párttársából, márpedig ez rávilágít, mennyire jobbra csúszott az Unió. Hiába akart egyenlőséget a nemek között az új Bizottságban von der Leyen, a tagállamok csak 8 nőt javasoltak a testületbe. Ilyen kevesen lassan 20 éve nem voltak.
De a pártpolitikai összetétel is arra utal, hogy új szelek fújnak Brüsszelben. A magyar és az olasz kiválasztott a szélsőjobb jelöltje. Sőt Raffaelo Fitto könnyen megkaphatja akár az alelnöki posztot is, jobboldali-demagóg létére.
A tagállamokban is átalakultak az erőviszonyok: hat kormányban a szélsőjobb fújja a passzátszelet és hamarosan Ausztria is csatlakozhat hozzájuk. A jelszó az lehetne: Jobbra át! Viszont akik azt hiszik, hogy Türingia és Szászország csupán alátámasztja a trendet, ne felejtsék, hogy az AfD már az EP jobboldala számára is túl sok, miután korábbi üdvöskéje, Maximilian Krah több nácibarát kijelentést tett.
Az a vélemény a pártról, hogy túl völkisch. Vagyis Németország ezen a területen megint külön úton jár.
The Times
A konzervatív újság egyik legtekintélyesebb elemzője úgy ítéli meg, hogy Svédország példát mutat a migráció kezeléséből, miután megszigorította a beutazást és egyre több olyan embert toloncol ki, aki nem kapott tartózkodási engedélyt. Rogers Boyes idézi, hogy 50 év óta először többen távoznak az országból, mint amennyi migráns érkezik. Ez a hármas kormányszövetségen múlik, amelyet kívülről támogat a keményen jobbos Svéddemokraták.
A környezet immár olyan, hogy a menedékkérők kétszer is megfontolják, próbálkozzanak-e, pedig az ország korábban tejjel-mézzel folyó Kánaánnak számított a szemükben. Ennek megfelelően a kérelmek száma gyorsan esik, noha másutt tartósan magas szinten mozog.
De szigorúak lettek a beilleszkedés szabályai, előtérbe került, hogy az érintettek tartsák el saját magukat, ne az államtól várják a segítséget. Ellenben pénzt kapnak, akik önként távoznak. Ugyanakkor lázadoznak az orvosok, könyvtárosok és szociális munkások, mert jelenteniük kell, ha olyanokkal találkoznak, akiknek nincsenek papírjaik. De hát a Svéddemokraták nem cicóznak.
A közhangulatot befolyásolja, hogy kábszerkereskedő bandák harcolnak egymással több külvásorban. Diákokat vesznek rá futárkodásra és kihasználják az illegális migránsokat. A kormány úgy ítéli meg, hogy a rendezetlen bevándorlás társadalmi kirekesztést és párhuzamos társadalmat eredményez. Gyakori az érintett szállásokon a tömegnyomor, az iskolai lógás, továbbá a nők ellen az iszlám erkölcsök alapján elkövetett bűncselekmény.
Az is fontos, hogy egyensúlyt kell teremteni az adóbevételek, valamint az állami kiadások között, miközben a lakosság öregszik. Ez igazolódott be a hétvégi keletnémet választáson is. Az AfD az emberek jelentős része nevében beszél. Ilyenformán a hatalomnak válaszolnia kell a bűnözés és a törvénytelen bevándorlás közti összefüggésre. A szélsőjobb azért virágzik, mert a vezető politikusok nem hajlandóak alaposan végiggondolni a kérdéseket.
Washington Post
A vezércikk érthetetlennek találja, hogy a Hamász megöl hat túszt és Izraelt vádolják érte. A szervezet ezek után alighanem nem tud hová lenni az örömtől, vagy attól, hogy ellenfelei erkölcsileg ennyire komolytalanok. Hiszen Netanjahura nehezedik nyomás, hogy tegyen engedményeket a terroristáknak.
Pedig a felelősség a milíciát terheli, amely ártatlan embereket ejtett foglyul október 7-én és nem engedte őket szabadon, hiába hozott tető alá többször is tárgyalásokat az USA. Sőt most az amerikai és a brit vezetés, a nyugati sajtó is a zsidó államot okolja rafahi hatos gyilkosságért.
Biden három hónapon át lehetetlenné tette, hogy az izraeli hadsereg behatoljon a helyszínre, Rafahba, még fegyverszállítmányokat is visszatartott e célból. Segélyszervezetek jajongtak, hogy mi lesz a város ostroma esetén. Azóta viszont jó tucatnyi alagutat találtak, amely a városból Egyiptomba vezet. Kairó ragaszkodik ahhoz, hogy távozzanak az izraeli egységek, mert ez esetben a Hamász felújíthatja a harceszközök becsempészését. Ezek után mindenki számára egyértelműnek kell lennie, miért nem lehet szó a gerillák urálmáról Rafahban.
A földalatti mozgalom vezetői bizonyára kiszámították, hogy Netanhaju nehéz helyzetbe kerül, ha újabb túszok halnak meg. A helyzet rendkívül súlyos, ám az izraeli vezetésnek semmi szüksége arra, hogy Washington próbálja sarokba szorítani – választási megfontolásokból. Izrael már így is példátlan stratégiai engedményeket ajánl és katonái életét kockáztatja a rabok kiszabadítására. Az USA-nak a Hamászt kellene elővennie, amely végez a fogságában lévő izraeliekkel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >