Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán visszafüttyentette politikai igazgatóját, aki vitatható kijelentést tett az Ukrajna elleni invázióról, illetve 56-ról
A fideszes „tudatipar” kulcsfigurájáról van szó, Orbán Balázs áll pl. az eurómilliárdokkal kistafírozott Matthias Corvinus alapítvány élén, amelynek feladata a többi közt, hogy nemzetközi hálózatot építsen a konzervatív jobboldaliság, illetve a neocon (ál)értelmiségi támogatóiból. A politikai igazgató általában igen ékesszólóan szokott beszélni, de most orbitális módon belecsapott a palacsintába. Hiszen a Szovjetunió annak idején vérbe fojtotta a forradalmat, kommunista rendszert emelt hatalomra és további 33 évre az uralma alatt tartotta az országot. Ugyanakkor 56 a demokratikus Magyarország és a Fidesz alapmítosza. Az immár autokrata miniszterelnök egykor úgy lett közismert, hogy Nagy Imre és társainak újratemetésén gyújtóhatású beszédet tartott. Az egykor liberális, nyugatbarát, városi párt főnöke mára völkisch, meleggyűlölő és oroszbarát kliensrendszert alakított ki. Az orosz invázió ügyében Orbán egyre-másra úgy táncol, ahogy a Kreml fütyül – állapítja meg a Der Standard budapesti tudósítója, Gregor Mayer. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Szijjártó Péter kitart amellett, hogy még jobban el kell mélyíteni a magyar-orosz gazdasági együttműködést. A miniszter New Yorkban, az ENSZ-Közgyűlés ülésszaka alkalmából a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozott és az mondta, hogy nem csupán a politika, hanem az üzleti világ is a kapcsolatok bővítését szorgalmazza.
Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány nem szereti a szankciókat, bár az európai szabályok miatt eleget kell tennie azoknak, de nagyon nyíltan viszonyul a viszony kiterjesztéséhez minden olyan területen, amelyet nem érintenek a megtorló intézkedések.
A portál megkereste a magyar külügyi tárcát, hogy az értelmezze a kijelentést, de választ nem kapott. Ugyanakkor egy sor tagállam miniszterei bojkottálták a soros magyar elnökség jó néhány tanácskozását, mivel mind inkább elegük van abból, ahogyan a magyar fél viselkedik Moszkvával.
Der Standard
Észak-Macedónia egyre inkább lemarad az EU-ba vezető úton, ugyanakkor a korábbi első számú reménység mind inkább Magyarország, Kína és Szerbia befolyása alá kerül. A belépési tárgyalások megkezdését Bulgária akadályozza, mert el akarja érni, hogy a szomszéd országban élő bolgár kisebbség jogait foglalják bele az alkotmányba.
Ennek a nacionalista-hegemón követelésnek azonban nem sok az esélye. Viszont a macedón parlament a hónap közepén törvénybe iktatta, hogy az ország 500 millió eurós hitelt vegyen fel egy részben állami magyar banktól. A bírálók szerint a pénzt Kínától származik és veszélyes precedenst jelent az államadósság megnövelésével.
A kölcsönről a két kormányfő állapodott meg a júliusi washingtoni NATO-csúcs margóján. Mickoski nacionalista ösvényt célzott meg, így még kevésbé valószínű, hogy létrejön az egyezség Szófiával. A korábbi szociáldemokrata védelmi miniszter, Sekerinszka szerint Oroszországnak is benne van a keze, hogy Észak-Macedóniának esélye ne legyen csatlakozni az Unióhoz.
Guardian
Csaknem egy éve most mélyült a legriasztóbb módon a közel-keleti válság, miután Izrael a jelek szerint megpróbálta megölni Libanonban a Hezbollah vezérét – jelenti Jeruzsálemből Peter Beaumont. Azaz most már egyértelmű, hogy semmit sem ér a viszályban korábban hallgatólagosan elfogadott alapelv, az elrettentés egyensúlya.
Ezt már a csipogós merényletsorozat is jelezte, amely része volt annak, hogy lefejezzék a terrorszervezetet. Netanjahu és katonai vezetői hatalmas hazárdjátékba kezdtek az egész régióban, ami hatással lehet az ország nemzetközi partnereire is.
Hogy a kormányfő éppen akkor határozta el a csapásmérést, amikor az USA és Franciaország háromhetes tűzszünetet kezdeményezett, nos, az arculcsapás Bidennek. Még ennél is fontosabb, hogy közvetlen kihívás Teheránnak, amely számára a gerillacsoport stratégia védvonalat jelent, nehogy a zsidó állam megtámadja az Iszlám Köztársaságot.
Most minden tét kinn van az asztalon. A milícia parancsnoksága súlyos veszteségeket szenvedett, de valószínűleg továbbra is ütőképes. Így a nagy kérdés az, vajon az iráni ajatollák belenyugszanak-e a Hezbollah első embere elleni gyilkossági kísérletbe, vagy be lehet őket vonni a konfliktusba, illetve hogy a tegnapi fejlemény csupán előjáték volt-e, és legközelebb már Irán lesz a cél.
Wall Street Journal
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy az ukrán elnök jókora tapintatlanságot követett el, amikor az elnökválasztási kampány véghajrájában csak demokrata kísérők társaságában ment el egy pennsylvaniai lőszergyárba, azon felül bírálta Vance-t. Ily módon ugyan beleszólt a hadjáratba, amivel ártott saját országa ügyének a Kongresszusban, de talán még a következő kormányzatnál is.
Pennsylvania kulcsszereplő az ingadozó szövetségi államok sorában, ezért lett volna jó, ha republikánusok is elmennek oda Zelenszkijjel. Annál is inkább, mert közülük sokan egyetértenek a Kijevnek nyújtott katonai segítséggel. A vendég ugyanakkor azt mondta az ellenzéki alelnökjelöltről, hogy az túl radikális nézeteket vall a háborúról. Merthogy azt sürgeti: az ukránok menjenek bele az elfoglalt területek elvesztésébe.
Ez nem az a pillanat, amikor egy ukrán vezetőnek érdemes bírálnia a jelölteket. Országa az amerikai fegyverektől függ, és hogy megkapja azokat, ahhoz a két párt támogatására van szükség.
Teljesen mindegy, hogy ki nyer november 5-én, valószínűleg lesz valamiféle ukrán-orosz párbeszéd. Kijev jobb pozícióban lehet, ha vissza tud szerezni bizonyos körzeteket, ellenben Moszkva defenzívába szorul. Ehhez kétpárti jóváhagyás kellene, de a mostani út ehhez semmivel sem járult hozzá.
The Hill
Trump igazából azért gyűlöli Zelenszkijt, mert fél tőle – fejti ki Alexander Motyl, a Rutgers Egyetem politológia professzora. Árulkodónak tartja, hogy Orbán Viktor simán smúzolhat a volt elnökkel Mar-a-Lagóban, Putyin rutinszerűen öleti meg az ellenfeleit és próbál meg beleavatkozni az amerikai választásokba, a republikánusok különösebben még sincsenek oda.
Ám amikor a szegény ukrán vendég felkeres egy hadianyaggyárat Pennsylvániában, akkor a nagykövetével együtt megvádolják, hogy beleüti az orrát az amerikai belügyekbe. Az okot maga Trump árulta el, amikor a világtörténelem legnagyobb ügynökének nevezte az ukrán politikust, aki e tulajdonságának köszönhetően kvázi orránál fogva vezeti a szinte naiv amerikaiakat.
A földkerekségen ugyanis egy valaki van, aki páratlan módon tud megállapodásokat tető alá hozni, legalább saját megítélése szerint: Trump. Rajta kívül más legény nem lehet gáton, őzseniségével nem vetélkedhet senki sem.
Tudná persze támadni a másikat, hiszen az bőven kínál hozzá felületet, ám ehhez Trump részéről valamiféle tudásra lenne szükség. Ezért azután okkal egyszerűbb számára lejáratni a másikat, rágalmakat terjeszteni róla. Aminek a végkövetkeztetése az, hogy az USA-nak nem lehet érdeke megmenteni egy olyan országot, amely valójában nem több egy rakás hulladéknál.
Bloomberg
Putyin ugyan ismét csörteti a nukleáris kardot, de nem ez a legrosszabb fenyegetés a részéről, mert az atomfigyelmeztetés a szovjet idők óta szép múltra tekint vissza, része a megtévesztési stratégiának. Erre figyelmeztet Marc Champion, a hírügynökség szemleírója. Szerinte a legújabb moszkvai ökölrázás inkább annak szól, hogy a világ már nem veszi komolyan a Kreml urát, amikor az újra meg újra kilátásba helyezi az atomcsapást.
Sokkal inkább meg kell szívlelni ugyanakkor azt, amit Zelenszkij jelentett be, hogy ti. az oroszok bombázni akarják a megmaradt ukrán reaktorokat. Ez ugyanis könnyen elképzelhető. Az elnök ennél hatékonyabban nemigen tudná megtörni, hogy Európa kitartson Kijev megsegítése mellett. Mert ha bekövetkezik, ismét több millió menekült kel útra.
Ez meg lehet csinálni úgy is, hogy nem kell hozzá 2. Csernobil. Az aggodalom másik forrását azok a hírek jelentik, miszerint Oroszország rakéták szállítását fontolgatja a huszik számára. Ha tényleg ilyesmire adja a fejét, az nagyobb kockázatnak tenné ki a Szuezi csatornán áthaladó kereskedelmi hajókat, valamint a védelmükre küldött flottaegységeket is.
A fő kérdés azonban igazából az, miként reagálna az USA, ha az orosz fél megszegné a nukleáris tabut. Eddig azt közölte, hogy hagyományos fegyverekkel okozna igen komoly veszteségeket az orosz hadseregnek.
Moszkva célja azonban az, hogy a nyugati felet az oroszok számára kedvező döntések felé terelje. Putyon soha nem nyomná meg odahaza a piros gombot, ez azonban nem jelenti azt, hogy másoknál sem teszi meg.
Spiegel
Az egyik legtekintélyesebb német történész szerint az AfD kelet-németországi előretörése olyan győzelemhez segítheti Putyint, amelyről az idáig még álmodni is aligha mert. Heinrich August Winkler, aki pár éve alapművet írt a német történelem utóbbi két évszázadáról, rámutat, hogy a szociál-, illetve kereszténydemokratáknak nem szabad engedniük Sahra Wagenknecht követeléseinek a türingiai, szászországi és brandenburgi kormányalakítási tárgyalásokon, mert a tét Németország egész nyugati betagozódása.
A nagy győztes persze az AfD, ám a politikai közép pártjai elmulasztották, hogy meggyőzzék a szavazópolgárokat: itt egy olyan pártról van szó, amely szemben áll mindennel, amitől az ország liberális demokrácia, és hogy a demokraták kötelesek szembeszállni egy ilyen erővel.
Wagenknecht idáig nem bizonyult annyira szélsőségesnek, mint az Alternatíva Németországért, de összeköti őket a nyugatellenesség. Ám ily módon megkérdőjelezik a német államrend egyik alaptételét. Ha ők lennének hatalmon, a Moszkvával és Pekinggel kötendő megállapodás lépnének a NATO, illetve az EU helyébe.
A potenciális szélsőbalos partner azt követeli a három keleti tartományban, hogy ne legyenek középhatótávolságú amerikai rakéták az országban, állítsák le a fegyverszállításokat Kijevnek és Ukrajna gyakorlatilag kapituláljon. Ha ebbe a két párt belemegy, az megrendítené a szavahihetőségüket. Az orosz elnök pedig jócskán közelebb kerülne a céljához, hogy ti. kiszakítsa Németországot a nyugati táborból.
De Wagenknecht mozgalma valószínűleg rámenne, ha összefogna az AfD-vel. Ugyanakkor a két szélsőséges párt idővel úgy érezheti, hogy az ország nyugati felében is felfelé ível a népszerűsége. Pedig Meloni és Le Pen távolságot tart a német szélsőjobbal szemben, miután az ambivalensen viszonyul a „3. Birodalomhoz”, sőt helyenként még védi is.
A német demokrácia jövője és a Szövetségi Köztársaság külpolitikai helye forog kockán.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >