Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európának fegyverkeznie kell, mivel Észak-Korea katonailag megjelent a földrészen
Erre mutat rá Hamish Bretton-Gordon a Daily Telegraphban, aki előbb Nagy-Britanniában, majd a NATO-ban volt a nukleáris, vegyi, sugár és biológiai hadviselésért felelős egység parancsnoka. Úgy ítéli meg, hogy az ukrajnai háborúnak három kimenetele lehetséges: a legrosszabb, hogy az oroszok győznek, ám ez háborúhoz vezetne a NATO-val. A legjobb ezzel szemben az volna, ha az ukrán feltételek mellett sikerülne tűzszünetet kötni, és Kijev visszakapná az összes elvesztett területet. A legvalószínűbb azonban az, hogy az orosz kikötések mellett jön létre a fegyvernyugvás, ha felvizezik, vagy figyelmen kívül hagyják a Zelenszkij-tervet. Ez nem hozna tartós békét a kontinensnek, sőt félő volna, hogy Ukrajna próbálna ismét atomfegyverhez jutni, ami megnöveli az atomviszály veszélyét. Putyin csak az erőt tiszteli, ugyanakkor kíméletlenül kiaknázza a gyengeséget. Hogy most Észak-Korea 12 ezer katonát ad neki, az azt mutatja, hogy az elnök kétségbe van esve. Nem kétséges, hogy Phenjan cserébe nukleáris technológiát kap, ami fenyegeti a Távol-Kelet stabilitását. De hasonló a fizetség az iráni rakétákért is, ugyanilyen regionális kihatásokkal. Trump az orosz államfő nyilvánvaló szövetségese és vissza akar térni a Fehér Házba. Bidennek ezért most kell jóváhagyni a Zelenszkij-tervet, mert máskülönben a világ a következő években készülhet a háborúra Oroszországgal – és lehetséges, hogy amerikai védőernyő nélkül. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
Gyújtó hatású beszédben szólított fel Ukrajna megsegítésére Anne Applebaum, amikor a frankfurti Pál-templomban átvette a Német Könyvkereskedők idei Békedíját. Az amerikai történész-újságíró és Kelet-Európa-szakértő azt hangsúlyozta, hogy ha a Nyugat az elején nem Putyin megbékítésével próbálkozik és fegyvereket ad Kijevnek, akkor talán ki sem tör az egész háború.
Emlékeztette a német közvéleményt arra, hogy a tét nem más, mint az, hogy Oroszország nem terjesztheti ki autoriter rendszerét. Nem csupán az ukránok miatt, de véget kell vetni a rettenetes orosz erőszakkultúrának. Pont úgy, ahogyan az Németországgal történt a 2. világháború után.
Vagyis nem az volt a lényeg, hogy a németek többé ne háborúzzanak, hanem hogy különös felelősség hárul rájuk a szabadság megőrzésében. Thomas Mannt idézve kiemelte, hogy itt militáns humanizmusra van szükség. A mostani válságban csakis az összefogás segít, ettől függ az egész demokratikus rend jövője.
Mert aki elfogadja idegen demokráciák szétverését, az kevéssé hajlandó kiállni, ha saját országában kerül veszélybe a jogállam. Állhatatosan harcolni kell a liberális társadalom alapértékeiért. A közönség felállva éljenezte meg a véleményt.
Spiegel
A NATO főparancsnoka és a német hadsereg főfelügyelője arra figyelmeztet, hogy a szövetségnek még jobban fejlesztenie kell az elrettentő képességét, mivel az orosz hadsereg a háború végén erősebb lesz, mint volt korábban.
Az amerikai Cavoli a kettős interjúban megállapítja, hogy a szervezetben máris katonák tízezrei állnak készenlétben, mert Putyin csúcsra járatja a hadiipart és hosszú viszályra rendezi be a társadalmat. Ebből következik, hogy a tagállamok számára előírt 2 %-os plafon már nem elegendő a hatékony védelem kialakításához. Főként a légvédelmet kell kiépíteni, drónokkal, cirkálórakétákkal. Annál is inkább, mivel Moszkva összejátszik Kínával és Észak-Koreával.
És a végén az orosz csapatok a NATO határán fognak állni. Pontosan azért kell hagyományos robbanófejekkel felszerelt rakétákat telepíteni német földre, mivel a túloldalon igen hatékony hasonló harceszközök vannak, és azok képesek csapást mérni a szövetségesekre. Vagyis kell az elriasztás, mivel a nyugati hadfelszerelés minőségileg jobb.
A tábornok csodálja, amit az ukránok elértek egy sokkal erősebb ellenséggel szemben, amelynek immár semmi gátlása nincs. Bízik Kijev győzelmében, bár lesznek visszaesések, mert a háború már csak ilyen. De továbbra is küldeni kell a jelentős utánpótlást az ukránoknak.
A német Breuer megerősítette, hogy az orosz fél már 600 ezer embert veszített. Ugyanakkor nem szabad megengedni, hogy a vége békediktátum legyen. Mert Putyin tervei túllépnek a két mészárlás helyszínén, Bahmuton és Bucsán. Ezért nem csökkenhet az ukránok nyugati támogatása.
FAZ
Az észak-koreai katonák felbukkanása sokat nem változtat az erőviszonyokon Ukrajnában, ám a politikai vonatkozás riasztó, hiszen két, erőszakra kapható diktátor fog itt össze. Azt ugyan jelenleg nem látni, miért kell az erősítés, de nagyon érdekes, hogy mi van a megállapodás mögött – állapítja meg a szerkesztő, Reinhard Veser.
A fegyverszállítások nyilvánvalóan üzletet jelentenek Phenjan számára, de az aligha valószínű, hogy Putyinnak okvetlenül szüksége van külföldi alakulatokra. Vagyis a magyarázat nem a rövidtávú előnyökben rejlik, hanem stratégiai együttműködésről van szó. Jól kirajzolódik a csapásirány: a célpontot a demokratikus államok jelentik Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában. Továbbá a szabályokra épülő nemzetközi rend sem maradhat a két önkényúr szerint.
Neue Zürcher Zeitung
A szerző, Markus Bernath, a külpolitikai rovattól egyetért azzal, hogy a migrációra csak az jelent megoldást, ha a kérelmek elbírálását a jövőben az EU-n kívül intézik. A Genfi Konvenció eleve inog, miután a lengyelek – elsőként – közvetve engedélyt kaptak, hogy azonnal visszafordítsák a migránsokat a keleti határról.
Vagyis az uniós reform még azelőtt összeomlik, hogy életbe lépne. Magyarország viszont igazolva látja magát, Európában fordult a szél. Alátámasztja ezt, hogy immár a németeknek is elegük van a menekültekből, pedig a befogadás kultúrájával eredetileg ők szabták meg a mértéket.
A genfi megállapodást túlhaladta az idő. Ilyen tömeges beözönlésre annak idején senki sem számított. Már nem is annyira elképzelhetetlen, hogy egyes kormányok kilépnek a szerződésből. De nem azzal van a baj, hanem hogy mi a jó egy olyan menedékpolitikában, amely azok előtt is ajtót nyit, akik nem jogosultak oltalomra, mégis maradnak.
Ezért azt kell csinálni, hogy a beadványokat 3. országokban kell megvizsgálni és akit elutasítanak, azt azonnal visszafordító központokba kell átrakni. Mert aki otthon, az indulás előtt tisztában van vele, hogy ez lesz a sorsa, az kétszer is megfontolja, hogy felkerekedjen-e.
Kurier
A választásokon győztes Osztrák Szabadságpárt vezére jobboldali civil szerveződésnek nevezi az identitáriusokat, Orbán pedig példakép számára, ám sokkal régebbi okok miatt nem hajlandó összeállni vele az ügyvezető kancellár. Pedig Nehammer annak idején, a Néppárt főtitkáraként még nagyon is ajánlotta Kicklt belügyminiszternek, amikor a két párt 7 éve kormányt alakított.
Ám hamar elszállt a lelkesedés, amikor az FPÖ-s politikus nagyszabású átalakításokban kezdett a tárcánál, sőt úgy lehet mondani, hogy ilyen okból kezdettől fogva jelen volt a gyanakvás a két párt viszonyában.
Majd jött két év múlva az Ibiza-botrány és az akkori kancellár, Kurz kimondta, hogy nem csupán a titkos felvétel miatt kompromittálódott helyettesének, Strachénak, hanem a belügyminiszternek is mennie kell. Ezt a kisebbik partner igen rossz néven vette, mondván, hogy Kickl-nek semmi köze nem volt a szigeten történtekhez. Az ÖVP viszont azt gondolta, hogy a politikus nem irányíthatja a vizsgálatot saját pártja ellen. Ez azután mindkét oldalon nyomokat hagyott maga után.
Majd beütött a járvány és a mostani szabadságpárti elnök a „mély államot” látta a kötelező oltás mögött. De végül is mindegy hogy mikor következett be a törés, mert úgy tűnik, hogy az árkok betemethetetlenek. A két párt egy valamiben teljesen egyetért: Nehammer és Kickl soha nem lép koalícióra.
Következő cikk: Timothy Snyder: Az autokrácia kéz a kézben jár a szegénységgel
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >