Ma Ivett, Frida, Judit névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó pillanatban engedélyezte az igen fejlett amerikai rakéták bevetését mélységi oroszországi célpontok ellen, de Putyin meg fogja torolni. A külpolitikai elemző szerint Zelenszkijnek meg kell mutatnia, hogy a fejlemény képes megváltoztatni a harcok alakulását, az európai szövetségeseknek pedig össze kell fogniuk Trump elnöksége előtt. Ám az fenyeget mindeközben, hogy Moszkva szabotázsakciókat hajt végre, kíber támadásokat és gyújtogatásokat rendel el. De ha a Nyugat úgy véli, hogy az orosz államfő csupán blöffölt, amikor katasztrofális következményekkel fenyegetett, akkor ezt kell mondani. Egyébiránt Biden döntése üdvözlendő, habár már igen-igen esedékes volt, és pont akkor lett meg, amikor a háború kritikus útelágazáshoz érkezett, mert egyre több halottal és rombolással kell számolni. Az elnök kezdettől fogva túlzottan is elővigyázatos volt, ezért késlekedett folyton a fegyverszállításokkal. De a titkosszolgálat azt jelentette neki, hogy Moszkva harcászati atomeszközöket vethet be, ha Kijev korszerű amerikai rakétákkal vesz célba katonai létesítményeket a határ túloldalán. Emellett a Kreml aszimmetrikus hadviseléssel megpróbálhatja megosztani a nyugati társadalmakat. Most éppen ezt látjuk. Mivel Trump tanácsadói gyakorlatilag Ukrajna elárulásával fenyegetőznek, Európának bizonyítania kell, hogy nem csupán a száját jártatja. Csakhogy hiányzik a közös akarat, és nincs elég pénz sem. Nem véletlen, hogy Putyin, akinek egy csomó piszkos trükk van a tarsolyában, azt hiszi, hogy megnyerheti a rakétaháborút – írta a brit liberális lap.
Politico
Orbán Viktor külügyminisztere élesen bírálta, hogy Joe Biden elnök hozzájárult az Ukrajnában lévő nagy hatótávolságú rakétarendszerek Oroszországi célpontok elleni bevetéséhez, és azt mondta: a Fehér Ház döntése „globális szintre tágítja az ukrajnai háborút”.
„A háborúpárti fősodor végső, elkeseredett támadást indított” a Donald Trump megválasztásával létrejött új valóság ellen”, és végső elkeseredésükben a legrosszabbtól sem riadnak vissza, attól, hogy globális szintre tágítsák az ukrajnai háborút - idézte a portál Szijjártó Péter Facebook-posztját.
Biden vasárnap engedélyezte, hogy az ukránok az amerikai rakétákat oroszországi célpontok ellen is bevessék. A döntést régen várták, hiszen az orosz kurszki térség egy részét megszállás alatt tartó ukránok sok tízezer orosz és észak-koreai katona támadására számítanak.
Még nem tudni, hogyan közelíti majd meg Trump az ukrajnai háborút, mert bírálta ugyan a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segítséget, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt remél, hogy a javára válik Trump „béke erő révén” politikája. Magyarország azonnali tűzszünetet követel, de Zelenszkij ezt rendszeresen elutasítja, és legutóbb „értelmetlenségnek” minősítette.
Newsweek
A lap szintén részletesen ismertette Szijjártó állásfoglalását, majd részletezte az érintett ATACMS rakéták részleteit.
A Hadsereg Taktikai Rakéta Rendszerek (Army Tactical Missile Systems, ATACMS) nagy hatótávolságú rakéták, amelyek lehetővé teszik, hogy Ukrajna Oroszország határain belül mélyebben csapást mérjen ellátási vonalakra és lőszerraktárakra.
Az ATACMS-eket a hidegháború idején tervezték, hogy hosszú távú csapások mérésére biztosítsanak lehetőséget az amerikai hadseregnek. Ezeket a rakétákat leggyakrabban az úgynevezett Nagy Mobilitású Tüzérségi Rakétarendszer (High Mobility Artillery Rocket Systems, HIMARS) platformokról indítják, amelyekkel már rendelkezik Ukrajna.
Az ATACMS hatótávolsága 190 mérföld (azaz 305,9 kilométer, így mélyen be tud hatolni az ellenséged területekre, miközben elkerüli a fejlett légvédelmi rendszereket. Nagy magasságban repülnek, aztán hatalmas sebességgel ereszkednek a célpontra, ezért nehéz elfogni.
Az ATACMS rakéták fő vonásai a precízió és a nagy rombolóerő, és különösen hatékonyak olyan, egy helyben álló célpontok ellen, mint például a lőszerraktárak, logisztikai és parancsnoki központok.
Biden hozzájárulása a rakéták Oroszországon belüli célpontok alkalmazásához vasárnap látott napvilágot amerikai tisztségviselők kiszivárogtatásai révén. A hír olyan pillanatban érkezett, amikor Oroszország hozzákezd több ezer dél-koreai katona bevetéséhez. Emellett a döntés alig két héttel Donald Trump megválasztása után született meg. Trump gyakran ígérte, hogy gyorsan véget vet a háborúnak, és sok republikánus támogatja, hogy az Egyesült Államok vonja meg a katonai támogatást Kijevtől.
Financial Times
Joe Biden kezdettől fogva az csinálta, amit most: alaposan meggondolta-megfontolta, mielőtt egyre jobb fegyvereket küldött Ukrajnának, nehogy súlyosbodjon a konfliktus, de a végén mindig rábólintott. Ám jobban tette volna, ha már előbb megadja a zöld jelzést és kevesebb megkötéssel. Úgy tudni, a legújabb engedély arra korlátozódik, hogy az ATAMCS-rakétákat csak Kurszk környékén lehet bevetni.
Jelenleg mind a két szembenálló fél azon van, hogy javítsa pozícióit egy esetleges tárgyalás előtt. Oroszország ezt úgy csinálja, hogy fokozza az ukrán energialétesítmények bombázását. Emellett, provokatív módon felsorakoztatott tízezer észak-koreai katonát, hogy visszaszerezze saját, elvesztett területét. Így puszta képmutatás az a moszkvai állítás, hogy Biden a legújabb döntéssel csak olajat önt a tűzre.
Viszont a Fehér Ház azt üzeni ily módon, hogy nem tétlenkedik és nem vár Trumpra. A hangos orosz kardcsörtetés ugyanakkor azért van, mert Putyin reméli, hogy elrettenti Washingtont. Kijev szövetségeseinek most a dolguk, hogy segítsenek az ukránoknak elhárítani az újabb orosz támadásokat és ezzel is arra ösztökéljék Putyint, hogy fogadjon el egy olyan egyezséget, amely tartalmazza az ukrán állam fennmaradását.
Nagy-Britanniának és Franciaországnak nem sok indoka van, hogy megtagadja Zelenszkijtől saját, fejlett rakétáinak kilövését oroszországi célpontokra. És Scholznak is ezt kell tennie a maga Taurusaival.
The New York Times
Biden búcsúajándéka Ukrajna számára még jól jöhet Trumpnak is, bár az optika nem jó, mert úgy tűnhet, hogy a távozó elnök az eddigi politika módosításával olyan koloncot akaszt utóda nyakába, amelytől idáig maga is óvakodott – fejtette ki Serge Schmemann, a szerkesztő bizottság tagja, aki volt tudósító Moszkvában. A búcsúzó elnök folyton attól félt, nehogy az Egyesült Államok közvetlen viszályba keveredjen az oroszokkal.
Az vette rá véleménye megváltoztatására, hogy Moszkva behívott egy tízezres észak-koreai egységet, illetve hónapok óta a legsúlyosabb támadást hajtotta végre. Az ukránok és a nyugati szövetségesek ezzel szemben azzal érveltek, hogy ha a Kreml nem fogja vissza magát, akkor Kijevnek miért kellene?
Az ATAMCS rakétákat most 190 kilométeren belül támaszpontok, lőszerraktárak és utánpótlás központok ellen lehet indítani. Ily módon azonnal meg lehet hiúsítani az orosz előkészületeket Kurszk visszafoglalására.
Mondhatnak Trump emberei amit akarnak, ez nem jelenti a III. világháborút, de az valószínű, hogy Putyin visszavág, azaz eszkalálódik a válság.
Katonai elemzők mindazonáltal nem hiszik, hogy mostantól megváltozik a háború menete. Ráadásul Trump visszavonhatja a határozatot. Ugyanakkor Biden utolsó nemzetközi lépése segíthet az ukránoknak, hogy meggyőzzék a következő elnököt: ha kapnak megfelelő hadfelszerelést, meg tudják állítani az oroszokat, így valószínűbb a tárgyalásos megállapodás.
Der Spiegel
Vissza kell fütyülni Brüsszelben az Európai Néppárt CSU-s vezetőjét, mert az túlfutott a célon és a jobboldali populistákkal közösködik – erre szólította fel a hetilap vezércikkében a német uniópártok vezetőit.
A szerző, Timo Lehmann, a folyóirat brüsszeli tudósítója szerint az EPP ott tart, hogy egy posztfasiszta alelnökjelölt érdekében már az egész Bizottság létrejöttét blokkolja, és ez nem járja.
A szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok éppen a meggyőződése miatt akarják kigolyózni Fittót, Meloni emberét, csakhogy ezt az EPP vezére, Manfred Weber másként látja. Ám hazai pártbarátainak éppen ezért kell megfékezniük, mert ugyan a két párt odahaza elhatárolódik a szélsőjobbtól, de nem biztos, hogy ugyanezt megteszik Strasbourgban is.
A szélsőjobb három frakcióra oszlik, de most először jobboldali többség van az Európai Parlamentben, ideszámítva a Néppártot is, és bőven akad példa az együttműködésükre. Idáig úgy volt, hogy tűzfal választja el a fő áramlatot a jobboldali radikálisoktól, ám Webert a jelek szerint ez cseppet sem zavarja. Pedig ha ilyen körökkel fog össze, az nem csupán erkölcsileg problémás, hanem stratégiailag is ostobaság.
Hiszen lenne alternatíva: a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal. Viszont ha Weber továbbra is alkalmi megállapodásokat köt, akkor blokád fenyeget az EU-ban. Fitto kapcsán azzal érvelt, hogy az Olaszország Fivérei nem szélsőjobbos, hanem nemzeti konzervatív. Ám kérdés, mennyire ártalmatlan a tömörülés, mert a jelek arra utalnak, hogy Meloni lassan rá áll a magyar és török tekintélyuralmi vonalra és megpróbálja ennek megfelelően átalakítani országát.
Viszont aki a jobboldallal szavaz, hogy hozzásegíti azt a sikerhez. Elég megnézni Olaszországot és Ausztriát, ha valaki látni szeretné, miként végződik, ha a konzervatívok belemennek ilyesfajta kooperációba. A jobboldal meggyengül, a szélsőjobb viszont ünnepli a nyomulását. Németországban vitatkozhatnak a kereszténypártok és a szociáldemokraták a követendő útról, de ki kell állniuk a demokratikus alapelvekért, különösen az EU-ban.
Neues Deutschland
Újabb letartóztatásra került sor a 2023-as Becsület Napja kapcsán: ezúttal egy albán származású fiatalembert fogtak el és vittek egy Párizs melletti börtönbe egy európai letartóztatási parancs alapján, amelyet Budapesten adtak ki a Becsület Napja résztvevő elleni támadásokban való feltételezett részvétel miatt.
A Becsület Napja egy szélsőjobboldali találkozó, amely minden évben antifasiszta ellentüntetéseket vált ki.
A magyar ügyészség két olasz, egy albán, egy szíriai és tíz német ellen adott ki európai letartóztatási parancsokat.
Néhány nappal a történtek után Budapesten őrizetbe vették Ilaria Salis olasz és Tobias E. valamint Anna M. német aktivistát. Tíz hónappal később megkezdődött a per, a vádban különböző bűncselekmények szerepeltek, további vádpont egy bűnöző szerveződésben való részvétel volt.
Ién nyáron Németországból adták ki Magyarországnak Maja T.-t, aki nem binárisként határozza meg magát, és most vizsgálják a Nürnbergben őrizetben lévő, „gyilkossági kísérlettel” vádolt Hanna kiadatásának lehetőségét. Tíz napja Türingiában őrizetbe vették Johann G-t, akit Németországban is kerestek szélsőjobboldaliak elleni támadások miatt, de feltehetően része volt a két évvel ezelőtti budapesti eseményekben is.
Ilaria Salist, aki sok hónapot töltött börtönben Magyarországon, szintén fenyegeti a kiadatás, noha az Európai Parlamentbe történt megválasztása után ideiglenesen szabadlábra helyezték. Magyarország azonban nemrég kérte a képviselői mentességének feloldását – erről most az EP illetékes bizottságának kell döntenie. A döntés nyomán a kiadatás ügye ugyanazokhoz az olasz igazságügyi szervekhez kerülnek, amelyek Gabriele M. ügyében már megtagadták a kiadatást az emberi jogot sértő magyarországi börtönkörülményekre hivatkozva.
A most elfogott Gino esetleges kiadatásáról most a francia szerveknek kell dönteni.
Iaria Salis hétfőn az Instagram közösségi oldalon Ginóval kapcsolatban aggodalmát hangoztatta, és figyelmeztetett, hogy
Magyarországon nem biztosított sem a tisztességes eljárás, sem az emberhez méltó börtönkörülmények.
Következő cikk: Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >
Szodoma százhúsz Ferrarija
Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >
Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?
A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >