Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, nehogy kellemetlen meglepetés érje – jelenti Budapestről Cathrin Kahlweit a Süddeuetsche Zeitungnak. A politikus átírja a választási törvényt, hogy meggyengítse az ellenzéket. Amit csinál, az klasszikus gerrymandering, tehát átrajzolja a szavazókörzetek határait – a Fidesz érdekeinek megfelelően. A hatalomnak abszolút érdeke, hogy közvetlen mandátumot vegyen el a fővárostól, mert ott a lakosság a balliberális Karácsony Gergely alatt az ellenzékhez húz. Az új kihívó, Magyar Péter nagy tömegeket tudott legutóbb mozgósítani. A fiatal demokraták 14 éve folyamatosan hozzányúlnak a választási jogszabályhoz, ezért jobboldali-nacionalista miniszterelnök már oly mértékben bebiztosította uralmát, hogy nemigen lehet leváltani az urnáknál. Kim Lane Scheppele hívja fel a figyelmet arra, hogy a Fidesz még az elvesző szavazatok egy részét is megkapja kompenzáció címén. Az EBESZ legutóbb azt állapította meg, hogy nagy különbség van az egyes választó körzetek között abban a tekintetben, hány voks kell egy-egy mandátum elnyeréséhez. Az eredmény az, hogy a kormánypárt nem egészen 50 %-kal kétharmadot kap. Munk Veronika, az Index egykori munkatársa, aki most a szlovák Dennik N-nek dolgozik, abból indul ki, hogy az újabb módosítással Orbán azt üzeni: azt csinálunk, amit akarunk. Az elemző még az előrehozott választásokat sem zárja ki, mert így a Tisza Párt nem tudja kiépíteni a bázisát, tovább növelni a népszerűségét. Hermann Veronika, aki újságírást oktat az ELTÉ-n, úgy ítéli meg, hogy az eddigi lejárató kampányok a vártnál kevesebb kárt okoztak Magyar Péternek. Sőt a hívei körében még segít is neki, mert mondhatja, hogy Orbán emberei fenyegetik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg – Politico
A MOL stratégiai műveletekért felelős igazgatója az amerikai hírügynökségen keresztül cáfolta, amit a brüsszeli portál rá hivatkozva közölt, hogy ti. Magyarország hajlandó leválni az orosz olajról, ha ehhez anyagi segítséget kap az EU-tól. Bacsa György a 2. interjúban azt mondta, hogy a magyar és a szlovák gazdaság az elkövetkező években sem tud meglenni az orosz nyersolaj nélkül.
A társaság ugyan kész volna a következő két évben 500 millió dolláros ráfordítással átalakítani a százhalombattai, illetve pozsonyi finomítót, mert akkor ott máshonnan származó olajat is fel lehetne dolgozni, ám ehhez megbízható partnerek kellenének. Viszont nem egyszerűen pénzkérdés beszüntetni az együttműködést az oroszokkal, mert a két országnak nincs kikötője, ezért nem kínálkozik számukra más alternatíva.
Az energiaügyek leendő brüsszeli biztosa, a dán Jörgensen a napokban felvetette, hogy fokozatosan le kellene állni az orosz importtal. Ám a magyar szakember szerint az orosz kapcsolat továbbra is létfontosságú az energiabiztonság szempontjából.
A Politico ezzel szemben úgy idézte, hogy Bacsa szerint a MOL már az Unió által megjelölt 2027-es határidő előtt egy évvel is kész más beszerzési források után nézni. A jelentés rámutatott, hogy a magyar fél csupán átmeneti haladékot kapott Brüsszeltől a függő viszony felszámolására, de azóta még növelte is vásárlásait.
Sőt, az interjúban a tisztségviselő állítólag arról beszélt, hogy ha nincs jogi akadálya, meg is hosszabbítanák a Lukoil-lal kötött hosszú távú szállítási szerződést. Mint ismeretes, az ukrán kormány szankciót hirdetett az orosz cég által a Barátság-vezetéken át küldött olajra. A MOL úgy hidalta át az ellentétet, hogy formálisan már a belorusz-ukrán határon a nevére veszi az olajat. Ám Jörgensen állásfoglalásából az derül ki, hogy számára nem okvetlenül elfogadható ez a trükk.
Le Monde
Sylvie Kauffmann úgy véli, teljesen átrendezte az erővonalat Ukrajnában, hogy észak-koreai katonák jelentek meg orosz földön, illetve hogy Trump lesz az elnök. A volt főszerkesztő a kilátásokat illetően paradoxnak illeti, hogy Zelenszkij és leendő amerikai kollégája is azt vallja: a békét az erő segítésével kell megteremteni.
Az ezer napja tartó fegyveres viszály aláássa Európa biztonságát és mind inkább közvetlenül érint több atomhatalmat is. Most először fordul elő azonban a tatár invázió óta, hogy egy kelet-ázsiai ország beleavatkozik egy európai hadszíntéren. Történelmileg nézve, ez mindig fordítva történt.
Biden későn engedélyezte, hogy Kijev Oroszországban is használja az ATAMCS-rakétákat, az USA ily módon még inkább belekeveredik a válságba. Kijev azt vallja, hogy véget kell vetni a háborúnak, de a tárgyalások előtt igyekszik megerősíteni a saját pozícióit. Az amerikai harceszközök elősegíthetik, hogy Zelenszkijék megtartsák a hídfőállást Kurszk körül.
Amit viszont Trump hirdet, hogy ti. egy nap alatt véget vet a harcoknak, azt nyugodtan lehet úgy tekinteni: kész feláldozni Ukrajnát a másik erős emberrel, Putyinnal kialakult barátság kedvéért. Viszont egy brüsszeli forrás azt közölte, hogy az amerikai elnök teljesen észszerű és tájékozott volt a részletek ügyében, amikor felhívta az egyik európai kormányfőt. Arról érdeklődött nála, vajon mik Moszkva valódi szándékai ukrán földön.
Az USA-nak nem érdeke, hogy átengedje a terepet a Kremlnek és ily módon megerősítse az orosz-kínai, iráni-észak-koreai tengelyt. Ugyanakkor nem lehet tudni, milyen szellemi állapotban van az orosz vezető. De ha az lesz a megoldás, hogy az elfoglalt területek megmaradnak orosz kézen, akkor azt kell fő célként kitűzni, hogy Kijev biztonsági garanciákat kapjon.
Project Syndicate
Carl Bildt volt svéd kormányfő flúgos futamnak nevezi, amit Putyin művel Ukrajnában. Szerinte az agressziónak csakis az lesz az egyetlen biztos következménye, hogy az ukránok még jobban gyűlölni fogják az oroszokat. Ám a viszály már így is súlyos stratégiai vereséggel járt a nacionalista vezető számára, aki tagadja, hogy országa elvesztette nagyhatalmi státuszát.
Az elnök a Valdaj Klub nemrégiben tartott tanácskozásán kirohant, mert szerinte a világban egy globális kisebbség elnyomja a többség akaratát. Azt bizonygatta, hogy Oroszország az utóbbinak a része. Ugyanakkor nehezen tudta leplezni, hogy az ukrán válságban leginkább az vezérli: nehogy kudarcot valljon.
Az egyik ilyen nagy fiaskó az volt, amikor 2004-ben meg akarta szabni, hogy ki legyen a következő ukrán elnök – ebből lett a narancsos forradalom. De Moszkva azóta is igyekszik befolyást gyakorolni a szomszéd országra. Csak éppen folyamatosan visszafelé sülnek el ezek a próbálkozások.
A háború egyáltalán nem azért robbant ki, mert a Nyugat valamiféle piszkos trükköt vetett be a keleti terjeszkedés érdekében. Ám majdnem három év elteltével az oroszok csupán plusz 10 %-nyi új területet tudtak elhódítani Ukrajnától 2014-hez képest, de úgy hogy teljesen szétdúlták ezeket a körzeteket és a lakosságnak csak a fele maradt ott. Viszont keresztet vethet arra az elképzelésére, hogy teljesen megszállja az országot és helyreállítsa a birodalmi Oroszországot.
A történtekért egyedül viseli a felelősséget, ráadásul elérte azt, amit a Nyugat sosem tudott volna: az ukránok teljesen elidegenedtek Oroszországtól.
Daily Telegraph
Kijev még ki tudja ragadni a győzelmet Putyin karmaiból – mutat rá az újság külpolitikai és biztonsági szakírója. Con Coughlin úgy véli, hogy amit Biden csinált, az az volt, hogy túl keveset adott és azt is túl későn. De ettől a támogatás még segíthet megfordítani az események menetét, vagyis Kijev szemszögéből még nincs minden elveszve.
A búcsúzó elnök korlátozta az amerikai rakéták felhasználását, emiatt az ukránok úgy érezték, hogy hátrakötik az egyik kezüket, úgy kell harcolniuk. Az oroszok büntetlenül támadhattak saját, határukon belüli támaszpontokról. Az USA viszont most pont azért szállít gyalogsági aknákat, hogy a támadók ne tudják áttörni a másik fél védelmi állásait.
A dolgok állása vádirat, miután Biden folyamatosan vacillált a segítségnyújtás ügyében. Ugyanakkor, hogy Kijev mennyire kiszolgáltatott helyzetben volt az orosz előrenyomulás miatt, az kiderül abból, milyen észveszejtő sebességgel indította útnak az első ATACMS-rakétákat egy orosz lőszerraktár ellen Brjanszk közelében.
Putyin most mindenekelőtt Kurszk környékét igyekszik ellenőrzés alá vonni, mert szeretne szabadulni a bélyegtől, hogy ő az első vezető a Kremlben a 2. világháború óta, aki alatt idegen erők elfoglalták az ország egy részét. Azt viszont nem kell túl komolyan venni, hogy az új nukleáris doktrínával próbálja megfélemlíteni a Nyugatot. Ez már visszatérő eszköz nála az invázió kezdete óta, különösen, ha defenzívába kényszerül. Csak füstköd az egész.
Pontosan tisztában van ugyanis vele, mi várna Oroszországra, ha csak egyetlen harcászati atomrakétát is kilőne Ukrajnára. Változatlanul él a remény, hogy hatékony nyugati gyámkodással az ukránok nyertesen kerülhetnek ki a háborúból.
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár sok jót nem remél a Varsóban tartott hathatalmi külügyminiszteri értekezlettől, mert a részvevők ugyan nagyobb segítséget ígértek Ukrajnának, ám félő, hogy nem jutnak túl a szép szavakon. A tanácskozásnak azt kellett igazolnia, hogy Európa milyen egységesen felsorakozik a megtámadott ország mögött.
Tusk szeme előtt az lebeg, hogy szövetség alakul az arra hajlandó államokból, és ebben a formában támogatják Kijevet, ha az USA kifarol mögüle. De hogy a spanyol és a brit diplomácia vezetője, csupán videón keresztül kapcsolódott be a munkába, az ukrán szakminiszter pedig lemondta a részvételt, nos, az elárulja, hogy nem sikerült erős jelzést küldeni a világnak az egységről. Egyszerűen túl nagy a feszültség Ukrajna ügyében és helyzeten a rengeteg érzékenység, valamint a sok tárgyalási fórum is ront.
Ennek megfelelően a varsói záróközlemény megrekedt a közhelyek szintjén. Az egész inkább arra volt jó, hogy a házigazda Sikorski jó pontokat szerezzen, miután feltehetőleg indulni kíván az elnökválasztáson a jövő nyáron.
FT
Az újság fő gazdasági elemzője arra figyelmeztet, hogy Trump kereskedelmi háborújának zűrzavar lesz a vége. Martin Wolf szerint egy-két égbekiáltó személyi javaslat arról árulkodik, hogy az új elnök a korábbinál jóval radikálisabb lesz, a kereskedelempolitika pedig az a terület, amelyen a terveit komolyan és szó szerint kell venni.
Ebből persze még egyáltalán nem következik, hogy ért is az ágazathoz. Két nagy hibát követ el: fogalma sincs a komparatív előnyökről, de ami még ennél is rosszabb, az az, hogy nem érti a kereskedelmi mérleg lényegét. Vagyis hogy az nem a kétoldalú áruforgalmak összegét jelenti, hanem az összesített keresletből, illetve kínálatból áll össze.
A vámok kivetése pedig nem csökkenti az amerikai árucseremérleg hiányát, viszont alighanem megdobja az inflációt, viszályt gerjeszt a jegybankkal és a megingatja a dollárba vetett bizalmat. A gazdasági törvények mindig érvényesülnek, és amikor a Fehér Ház a vásárlásokat kívánja ösztönözni, akkor ezzel ront a kereskedelmi egyensúlyon. Az államadósság pedig még inkább kilő. Vagyis az ajánlott módszer teljesen alkalmatlan a cél elérésére.
Mivel a kínai termékekre az új kormány 60 %-os vámot kíván kivetni, az érintett árukat más országok fogják szállítani, de számítani kell a megtorlásra, ami viszont a termelés és a kereskedelem visszaesését hozza a világban. Még a mély recesszió is elképzelhető. Trump azt hiszi, hogy lehet a szél ellen, de csalódni fog, mint ahogy mi valamennyien is.
FT
Németország saját magának köszönheti, hogy ennyire szorult helyzetbe került, hiszen elveszti a külföld rokonszenvét és odahaza politikai bizonytalanság ütött be. Így értékeli Constanze Stelzenmüller, a Brookings Intézettől. A kormány egyik politikai hibát követte el a másik után, miközben a hármas tagjai nyilvánosan civakodtak egymással.
A gazdaság alig-alig képes elkerülni a recessziót, feljött a jobboldal, valamint politikai gyújtogató Wagenknecht vezette nacionalista baloldal. Alapvető reformígéretek szálltak el, nem jutott rájuk pénz. A hatalom külső megítélése a kiábrándulás, a döbbenet és a bizalmatlanság között váltakozik.
Még Párizzsal és Varsóval is mélypontra jutottak a kapcsolatok. De hát a Scholz-kabinet gyakran egyoldalú lépésekhez folyamodott, pl. a migráció, a szénhidrogének kiváltása, a kínai elektromos autókra kirótt vámok ügyében. Az meg, hogy a kancellár felhívta Putyint, különösen súlyos megvetést és dühöt váltott ki. Scholz elszigeteltségét csak súlyosbítja, hogy nem ad az ukránoknak Taurus-rakétákat.
Tisztségére most a CDU vezére, Merz pályázik, de össze kell fognia a szociáldemokratákkal, továbbá valószínűleg a zöldekkel. Féken kell tartania a szélsőségeseket, újra versenyképessé kell tennie a gazdaságot, ismét vissza kell helyeznie országát az EU és a NATO közepére, valamint meg kell birkóznia a bosszúszomjas Trumppal. Ezen felül valamit kezdenie kell Putyinnal, aki le akarja igázni Ukrajnát, továbbá feladatot ad neki az egyre nyomuló Kína is.
Nem sok támogatásban reménykedhet a határon túlról, mert Németország leginkább önmaga miatt került ekkora kalamajkába. Merznek azt kell tennie, amit Merkel csinált a járvány csúcspontján: kiállt az emberek elé és megmondta, hogy súlyos a helyzet. Ez talán lehetne egy új kezdet kiindulópontja az új kormányfő részéről.
Die Welt
Egy német származású politológus úgy gondolja: nem segít, ha a politikai főáramlat a populista veszélyre hivatkozva igyekszik megnyerni a szavazópolgárokat, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek ily módon csak még jobban eltávolodnak a hagyományos pártoktól.
Julian Müller-Kaler, a független washingtoni Simpson Center agytröszt elemzője, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa azt mondja, hogy egy demokráciát nem lehet védeni a saját lakosságával szemben. A populizmus ugyanis nem annyira ideológiai veszély, hanem sokkal inkább az intézményekbe vetett bizalom mély megrendüléséről árulkodik.
A demagógok nem ritkán a rendszer bírálóiként lépnek fel, a nép hangjaként az arrogáns elittel szemben, amely nem veszi komolyan a tömegek aggályait. Ennél fogva amikor a másik oldal óv a populistáktól, az csak még inkább ráerősít az érzésre, hogy milliók jogos bírálata visszhang nélkül marad.
Márpedig a populizmus a felháborodást politikai energiává alakítja át. Akkor erősödik meg, amikor visszaesnek a baloldali pártok, amelyek az utóbbi időben a jól képzett, polgári rétegek képviselőiként jelennek meg. Ezzel szemben a jobboldali populisták a zászlójuk köré gyűjtötték a klasszikus munkásságot.
Azaz itt az idő, hogy a hagyományos tömörülések szembenézzenek saját hibáikkal. Foglalkozniuk kell az utca emberének gondjaival, így kell visszanyerniük a bizalmát. De ez nem megy, ha ezt a réteget „szemétnek” minősítjük, ahogy azt Biden tette. Ez égbekiáltó arrogancia volt, mert ha komolyan vesszük az demokráciát, akkor a választás eredményét nem csak akkor kell elfogadni, ha mi győzünk.
A bizalom visszaszerzése generációs teendő. A populizmust pedig úgy kell tekinteni, hogy az hőmérőként mutatja a demokrácia állapotát.
Következő cikk: Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >