2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Vučić szava felülírja a törvényt?!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Vučić szava felülírja a törvényt?!

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, hogy „a magyar közösség érdekeit képviselik, azért küzdenek”, meg se mukkantak a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatára vonatkozó jogszabályok alkalmazása érdekében. Arról nem érkezett információ, hogy valaki is értesítette volna erről a flagráns jogsértésről a Belgrád-Szabadka vasútvonal menti állomásokon az Európai Unió és az Európa Tanács belgrádi küldöttségét. November 9-én a Pannon RTV közölte, hogy „már vannak magyar feliratok a szabadkai vasútállomáson”. Mit szólnak ehhez a horvátok és a bunyevácok?

Egy esetleges közigazgatási per után ki fogja viselni a feliratoknak a nyelvhasználati törvényhez igazításáért való költségeket? Bozóki Antal:

Aki ma hatalmon van, holnap elveszítheti azt.

Dr. Fabián Raimondo professzor

 

Október 3. – november 16.

Vučić szava felülírja a törvényt?!

 

Október 3-án, az épülő szabadkai vasútállomás bejárásakor Aleksandar Vučić Szerbia elnöke észrevette, hogy csak szerbül és angolul vannak kihelyezve a feliratok. (A vasúti forgalom megindítását Újvidék és Szabadka között december 8-ára tervezik.)

– Szerb és angol nyelvű feliratokat láthatnak itt. Ez szép dolog. A szerb, cirill írás, az angol nyelv, ennek örülök is, de hiányzik a magyar nyelvű felirat. Itt magyarul is ki kell, hogy legyen írva, akár tetszik, akár nem, mindaddig, amíg én vagyok az államfő – mondta szigorúan Vučić. A községben hivatalos használatban lévő bunyevác és horvát nyelvet azonban meg sem említette. Talán a magyaroknak akart udvarolni ezzel?

Góli Csilla szabadkai VMSZ-es alpolgármester október 18-án a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) székházában az újságíróknak elmondta, „hamarosan új, szerb, cirill, magyar és angol feliratú táblákat helyeznek el a Szabadkai pályaudvaron”. – Ahogy Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, úgy lesz – mondta Góli.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) november 1-én közleményben foglalt állást Góli Csilla nyilatkozatáról.

– Az illetékes tartományi titkárság hivatalos levélben figyelmeztette Szabadka Város vezetését, hogy minden (a városban – B. A.) hivatalos nyelven kötelező kiírni a feliratokat, biztosítva ezzel a jogszabályok betartását – írja a közleményben.

A VMDK felhívta a figyelmet arra is, hogy „a helyi vezetőknek, beleértve Góli Csillát is, nemcsak a politikai irányelveknek, hanem a jogi kereteknek is megfelelően kellene eljárniuk. Kérdésként merül fel: vajon Góli Csilla és a VMSZ számára Aleksandar Vučić kijelentése felülírja a törvényt? – kérdezi a VMDK.

A párt felkérte a városvezetést, hogy „érvényesítse a jogszabályokat, és biztosítsa, hogy Szabadka valóban egy többnyelvű, kulturálisan gazdag közösség maradjon”.

November 19-i közleményében a VMDK „felkérte Szerbia elnökét, Aleksandar Vučić urat, hogy látogassa meg a topolyai vasútállomást”.

– Az állomáson jelenleg szerb és angol nyelvű feliratok dominálnak, ami csodás példája a mi „multikulturalizmusunknak”. Ugyanakkor azok a nyelvek, amelyek hivatalos használatban vannak Topolyán – köztük a magyar nyelv is – sajnos méltatlanul „háttérbe szorultak”, feltehetően a modern minimalizmus jegyében.

Ez a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény figyelmen kívül hagyásának nyilvánvaló példája, amely úgy tűnik, csak elméletben működik – a gyakorlatban az intézmények vagy túlságosan elfoglaltak, vagy egyszerűen közömbösek ahhoz, hogy betartsák – írja a közleményben.

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, hogy „a magyar közösség érdekeit képviselik, azért küzdenek”, meg se mukkantak a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatára vonatkozó jogszabályok alkalmazása érdekében.

Arról nem érkezett információ, hogy valaki is értesítette volna erről a flagráns jogsértésről a Belgrád-Szabadka vasútvonal menti állomásokon az Európai Unió és az Európa Tanács belgrádi küldöttségét.

November 9-én a Pannon RTV közölte, hogy „már vannak magyar feliratok a szabadkai vasútállomáson”. Mit szólnak ehhez a horvátok és a bunyevácok?

Egy esetleges közigazgatási per után ki fogja viselni a feliratoknak a nyelvhasználati törvényhez igazításáért való költségeket?

 

November 4.

„A jogok drasztikus megsértése”

 

 A FoNet belgrádi hírügynökség számolt be, hogy (november 3-án – B. A) „több tíz medveđai, bujanovaci, presevói és koszovói (?? – B. A.) tiltakozott a medveđai rendőrállomás előtt a lakcímek passziválása miatt” (a szerb hatóság elveszi az albán lakosok lakcímét, amennyiben, például nyugaton vendégmunkásként dolgoznak és élnek). A tiltakozók albán zászlókat és albán nyelvű parolákat tartottak, amelyeken a „Szerbia sérti az albánok jogait” felirat állt. (A lakcím passziválása a polgárok tartózkodási helyéről és tartózkodásáról szóló törvény szerinti eljárás, amikor „az illetékes szerv a nyilvántartásában megjelöli, hogy a polgár nem lakik a bejelentett állandó vagy ideiglenes lakhelyén”.)

– Nevzad Ljutfiu, az Albán Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, hogy az albánok nagy problémája a lakcímek passziválása, de a Koszovón szerzett diplomák el nem ismerése, az állami szervekben való elhelyezkedés lehetetlensége, a tankönyvek hiánya és az anyanyelv és írás használata is”.

Shaip Kamberi, az Egyesült Völgy – Demokratikus Akció Párt Szandzsák (SDA) pártnak a szerb parlamentben lévő egyetlen albán képviselője, a FoNetnek azt nyilatkozta, hogy a medveđai lakcímek passziválása az albánok jogainak drasztikus megsértése, és hogy ezek az esetek végül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé kerülnek. Rámutatott az albánok problémáinak megoldásával kapcsolatos több aláírt egyezmény megszegésére, valamint az albánoknak a szerb intézményekben való részvételére vonatkozó, 11 évvel ezelőtti hétpontos terv (amit Szerbia Kormánya fogadott el, és amelyik előlátta a preševói és bujanováci albán képviselőkkel való tárgyalásokat – B. A.) megvalósításának leállítására.

Újságírói kérdésre, hogy mennyi passzivált lakcímről van szó, és hogy ez csak a medveđai, külföldön, vagy Koszovón élő albánokat érinti-e, Kamberi azt válaszolta, hogy „a passziválási kritériumok nem ismertek, sem azoknak a száma”. – Kamberi úgy véli, hogy a lakcímek passziválása Medveđának az albánoktól való etnikai megtisztításának a kísérlete – közölte a FoNet.

Redžep Abazi nyugalmazott professzor a hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy „az albánoknak a lakcímek passziválása miatt nincs joguk a szerbiai dokumentumokra és nem valósíthatják meg az alapvető jogaikat”.

A dél-szerbiai albánok emberi jogaik érvényesítéséért való küzdelméről csak elvétve értesülünk, akkor is csak az ellenzéki szerb sajtóból. A Magyar Nemzeti Tanács alapította PásztorPresst ez a téma egyáltalán nem érdekli. Mintha nem „ugyanabban a cipőben” járnának a magyarok is, mint az albánok!

 

2024. november 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább

A kíméletlen múlt utánunk nyúl

A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >

Tovább