Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra összeomolhatnak. Azaz még a legrettenetesebb önkényuralmaknak is vége lesz egyszer, akárcsak csekély külső nyomásra. Ezt bizonyítja Szíria, ahol egy pár ezer iszlamista lázadó elég volt, hogy 54 év után eltűnjön a színről egy rémületes rendszer. Más esetben viszont jóformán az egész világnak össze kellett fognia, hogy eltakarítson az útból egy erőszakos hatalmat. A katonailag igen fejlett és a fanatizált, illetve engedelmes lakosságra támaszkodó 3. Birodalmat csak az USA és a Szovjetunió, illetve más szövetségesek, valamint a kelet-európai partizánok hitetetlen áldozatai árán lehetett megbuktatni. Ezzel szemben a hidegháború végén a keleti tömb, élén Moszkvával az élen külső behatás nélkül dőlt össze. Elegendő volt a tömegek felvonulása Berlinben, Prágában és Gdanskban – ami azt mutatja, hogy az erőszak nélküli ellenállás hatásosabb lehet, mint a terrorizmus. De még a szovjet fővárosban is elégnek bizonyult, hogy egy pár ezren kimentek az utcára. Putyin rezsimje még nem tart ott. Az emberek egyelőre nem élnek igazán rosszul, működik az elnyomó apparátus és a többség alighanem jónak találja a nagyorosz imperializmust. A kínaiak ezzel szemben tanultak a maoizmus katasztrófájából, és a jólétet összekötik egy tökéletes megfigyelő hálózattal. Csakhogy az orosz elnök túllőtt a célon. Szíriában mindenképp, Ukrajnában pedig alapvetően. Elképzelhető, hogy a lakosság egy nap besokall, vagy mérsékeltebb erők jutnak hatalomra. De átmenetileg fordulhat rosszabbra is. Az asszadi struktúra csak fél évszázad elteltével mondta be az unalmast. Ám befellegzett neki – mutat rá a Der Standard szemleírója. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
80 év elteltével sem sikerült egyértelműen tisztázni, mi is volt Kasztner Rezső, amikor kijárta a náciknál, hogy hatalmas váltságdíj, állítólag 8,7 millió svájci frank fejében kiengedjenek majdnem 1700 üldözöttet. Vagyis hogy hős volt-e, netán gonosztevő, vagy legjobb esetben is a német hóhérok naiv kiszolgálója. Mindenesetre az biztos, hogy a végén az érintettek Bergen-Belsen érintésével eljutottak Svájcba, az ígéret földjére. A két szerelvény begördült a világtörténelembe.
Kasztner – írja Peter Ballog, aki Baselben a zsidó-keresztény program projektvezetője – úgy tárgyalt a nemzeti szocialisták képviselőivel, hogy egyfolytában fenyegette: őt is deportálják. A túlélők nem győzik dicsérni bátorságát és elszántságát. A bírálók, köztük Hannah Arendt ezzel szemben azzal vádolják, hogy eladta a lelkét az ördögnek.
:
Az nem kétséges, hogy egyenlőtlen helyzetből tárgyalt, és társaival együtt mégis feltűnő sikereket ért el. Jól jött neki, hogy 44 nyarán a német vezetés már messze nem volt egységes a „végső megoldás” ügyében. Eichmann gőzerővel dolgozott a magyar zsidók elhurcolásán, Himmler viszont azt remélte, hogy meg tudja osztani az amerikaikat és az oroszokat, sőt esetleg zsidók elengedésével különbékét köthet az USA-val.
Egy svájci történész, Nicolas Bussard cáfolja, hogy Kasztner megszedte volna magát a megállapodáson. Ám Izraelben annak idején kollaborálással vádolták meg. A Legfelsőbb Bíróság felmentette, de gyakorlatilag persona non grata lett új hazájában. 1957-ben azután egy szélsőséges a nyílt utcán lelőtte.
Egy izraeli szerző, Nadav Kaplan az okról azt mondja idén megjelent könyvében, hogy nem kizárt: a belbiztonsági szolgálat, a Shin Bet ölette meg, mert Kasztner tudta, hogy azt szoros kapcsolat fűzi a hatalmon lévő, baloldali Mapai Párthoz.
The Times
A patinás brit lap fő kommentátora számára az a kérdés, hogy napjainkban nem Meloni lett-e Európa új királynője. Merthogy – állapítja meg Tim Shipman, aki a római tudósítóval, Tom Kingtonnal együtt vázolja az olasz kormányfő portréját – a politikus eredményesen vegyítette a populizmust és a gyakorlatiasságot. Ily módon elbűvölte még azokat is, akik borúlátóak voltak jobboldali programjával szemben.
A világ vezetői keresik a barátságát. Pont akkor emelkedett fel hatalmi tényezőként, amikor Scholz és Macron a belső bajaival küszködik. Roberto D’Alimondte a rómia Luiss Egyetemről úgy értékeli, hogy a jelentős uniós tagállamokban nincs más miniszterelnök, akiről feltételezni lehet, hogy 3 év múlva is hatalmon lesz. Olyasfajta stabilitás ez, amiről Olaszország éppen nem volt nevezetes idáig.
Ehhez kellett, hogy szép csendben hatékony szövetséget építsen ki von der Leyennel. Ezzel együtt őt is érték kudarcok, mert pl. a Tunéziával kötött egyezmény egyik következménye hírek szerint az lett, hogy rendőrök migránsokat erőszakoltak meg, majd kitették őket a sivatagban. Továbbá olasz bíróságok megvétózták az Albániával kötött toloncegyezményt.
Viszont nagyon is sikeresen alakult együttműködése a Bizottsággal – ellentétben más populista vezetőktől, lásd Orbánt és Le Pent. Különösen sokat hozott neki a konyhára a személyes diplomácia. A Notre Dame újjáavatásán Trump mellett ült, aki később azt nyilatkozta róla, hogy fantasztikus vezető és személy.
Amikor a magyar miniszterelnök megpróbálta blokkolni az Ukrajnának szánt európai segítséget, Meloni bírta jobb belátásra. Lehet, hogy amerikai kollégáját is sikerül meggyőznie?
Neue Zürcher Zeitung
A világ a nagy felfordulással küszködik, mára teljesen megszokottá vált a háború és a zűrzavar – veszélyes hatalmi vákuum uralkodik. Az amerikai békerend megszűnt létezni, ám Izrael bebizonyította, hogy világos stratégiával és elszántsággal mi mindent el lehet érni. Ezt fejti kommentárjában a lap főszerkesztője.
Eric Gujer úgy látja, hogy a világ kártyavár. Mert pl. még nemrégiben is úgy tűnt, Asszad szilárdan ül a nyeregben, majd kénytelen volt menekülni és Damaszkusz a felkelők kezén van. Regionális keretekben az képes magához ragadni a hatalmat, aki kész maximális erőszakot bevetni és ezért hajlandó akár magas árat is megfizetni. A világpolitikában minden eddiginél kevesebb szabály érvényesül, illetve az ököljog lett a vezérelv.
A Közel-Keleten Netanjahu bizonyult erősebbnek és ezt a helyzetet maximálisan ki is használja. Ugyanakkor sokat elárul Oroszország tényleges súlyáról, hogy nem tudta megmenteni a szír diktátort. Ezért túlzásnak tűnik az az állítás, hogy Putyin idővel a Baltikum ellen fordulhat, mert erejéből csak arra futja, hogy egy védtelen szomszédját megtámadja.
Az is teljesen megalapozatlan, hogy adott esetben kész volna atomcsapást indítani, mivel ahhoz is gyenge. Ellenben nagy mestere annak, hogy a ténylegesnél erősebbnek mutassa magát. Ez csak addig megy, amíg a másik nem ismeri fel, hogy blöfföl.
Ám bajban van az amerikai elrettentő erő is, mert több hatalom is kihívja az USA-t, és nem számít, hogy annak nukleáris fegyvere van. A tálibok ellen nem lőnek ki atomrakétát. Ugyanakkor Washington nem mer megindulni Irán ellen, pedig könnyen blokkolni tudná annak olajkivitelét. Ez csupán jelképes hatalmi demonstrációnak számítana, csakhogy hiányzik hozzá az akarat.
Amíg valami új rend kialakul, addig évek telnek el. Korábban az ilyen bizonytalan helyzetekben törtek ki világháborúk. Ezért van nagy szükség egyértelmű stratégiára és határozottságra. A zsidó állam pont ilyen módon szabadult ki a Hamász és a Hezbollah szorításából. Most már azokat a tömegpusztító eszközöket semmisíti meg, amelyekkel Asszad a saját népét gázosította el.
Az Egyesült Államok és Németország ugyanakkor szakadatlanul mérsékletre intette Izrael, de akkor az nem érte volna el a katonai céljait. Irán viszont elvesztette egyik fontos szövetségesét Szíriával. Megszűnt a szárazföldi utánpótlás lehetősége a Hezbollah számára és Teherán egyelőre lemondhat a regionális uralom álmáról.
Washington Post
Mivel az iráni légvédelem padlón van, a volt izraeli védelmi miniszter azt mondja, hogy országának és az USA-nak most kell cselekednie, mert az óra ketyeg. Gallant, aki Washingtonban nyilatkozott az újság biztonságpolitikai szakírójának, David Ignatiusnak, úgy gondolja, hogy az Iszlám Köztársaság emberemlékezet óta nem volt ennyire kiszolgáltatott helyzetben.
Szinte védtelen a külső támadással szemben, mivel a zsidó állam 120 vadászgépe októberben gyakorlatilag hatástalanította a légvédelmét. Azaz az ország sebezhető és ezt ki kell használni, mielőtt még előállítja első nukleáris fegyverét. A politikus úgy látja, hogy Trumpnak kell eldöntenie, mit tesz ebben a helyzetben. Tehát, hogy egyezményt köt-e, vagy ha az nem sikerül, akkor rászánja-e magát jelentős katonai akcióra. Maga a leendő elnök úgy nyilatkozott, hogy bármi megtörténhet.
Izraeli illetékesek azt közölték, hogy a mullahok a következő két évben bizonyosan nem tudnak egyetlen új ballisztikus rakétát sem gyártani, mert az érintett üzemeket lerombolták az izraeli vadászgépek. Akár Teheránig szabad az út.
De a rendszer pont ezért gyorsíthatja fel az atomfegyver programot, mert mással nem tudja elrettenteni az ellenfeleit. A hasadóanyag már megvan hozzá, viszont amerikai elemzők úgy gondolják, hogy az még több hónap, amíg meglesz az első ilyen robbanófej.
Ha nem sikerül diplomáciai eszközökkel jobb belátásra bírni az Iszlám Köztársaságot, akkor lehet szó katonai csapásról. Itt kerül Washington a képbe, mert neki vannak olyan eszközei, amelyekkel meg lehet semmisíteni a földalatti bunkerekbe telepített létesítményeket.
Alighanem az izraeli-iráni viszály a legsürgetőbb, amellyel Trump szembekerül.
Bloomberg
A NATO európai erőinek főparancsnoka azt gondolja, hogy most a huszikra kell csapást mérni, mert az mégsem járja, hogy az iráni célok szolgálatában megbénítsák a kereskedelmi forgalmat a Hormuzi-szorosban. Petraeus nyugalmazott tengernagy emlékeztet arra, hogy jó néhány szakértő szerint Iránt kell célba venni, mert az meggyengült, részben az októberi izraeli légitámadás, részben szír szövetségese elvesztése, valamint az irányításával működő gerillaszervezetek KO-ja miatt.
Vannak csábító célpontok Iránban: nukleáris létesítmények, olajtermelő központok és egyéb katonai-ipari üzemek, ám előbb a huszikat kell hidegre tenni. Ők ugyanis több tucatnyi szállítóhajót rongáltak meg, süllyesztettek el vagy fogtak el. Sőt még az USA és több más szövetséges haditengerészeti egységeit is támadják. Az egész világgazdaságot fenyegetik ily módon.
A Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna forgalma jó 50 %-kal visszaesett tavaly október 7. óta. Sok hajó inkább megkerüli egész Afrikát. Ezért mozgósítani kell mindhárom haderőnemet. Az USA-nak haditengerészeti köteléket kellene vezényelnie a dél-jemeni partokhoz. Majd az EU megszakíthatná a szállítási útvonalat Irán és a huszik között.
A harmadik tényező lenne a legizgalmasabb: Izrael, valamint Szaúd-Arábia, az Emirátusok, Katar, Omán, Egyiptom és Jordánia közös szárazföldi erőt küldene Jemenbe. Ez egyáltalán nem lehetetlen, mert a felek már most is szorosan együttműködnek, a többi közt a hírszerzésben, továbbá különleges műveletekben, amelyekhez a zsidó állam flotta- és légi segítséget nyújt.
Először az ellenség hadfelszerelését kellene lerombolni, majd következhetnének a parancsnoki irányító pontok és a raktárak. Szükség esetén meg lehetne indulni a huszi gyalogság ellen is. A rajtaütések után vissza kellene vonulni. Jól jönne egy tűzszünet Gázában, mert a milícia a Hamászra hivatkozva kezdett bele a harcokba.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >