Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a háború menetét, de nem olyan okokból, ahogyan azt a legtöbben gondolják – mutat rá Mark Almond, az oxfordi Crisis Research Institute igazgatója az Independentben. A merénylettel nagy csapás érte Putyin személyes tekintélyét, miközben az orosz csapatok nyomulnak előre a fronton. Viszont Kijev a harcoktól távol szívesen megmutatja, mekkora veszélyt jelent az elnök törekvéseire nézve. Az orgyilkosságokról azt szokták mondani, hogy az a gyengék eszköze, ám van jelképes értékük, különösen amikor valamelyik erős emberen ütnek rajta. Visszavetheti ugyanis az ellenség morálját. Az orosz szóvivő nem véletlenül vádolta az angolszász hatalmakat Kirillov tábornok meggyilkolásával. Nem szeretné ugyanis elismerni az ukránok szerepét a történtekben. Sokkal jobb James Bondot felelőssé tenni, mint azt elfogadni, hogy a megvetett ellenfél lecsaphat Moszkva közepén. Putyin azt remélte, hogy a maga javára alakíthatja az erőviszonyokat a csatatéren, még mielőtt jön Trump. Zelenszkij arra igyekszik emlékeztetni a világot, hogy Ukrajna nem hagyja magát. A leendő amerikai elnök béketárgyalást szorgalmaz, de előtte mindkét fél azon van, hogy a lehető legerősebb pozíciót vívja ki magának. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
Orbán Viktor az új választási reform nyertese – a kormányfő még inkább átalakítja a demokráciát. A változások kicsik, ám nagyon is húsbavágóak. A legfontosabb módosítás, hogy Budapesten kettővel csökken, Pest megyében viszont kettővel nő a közvetlen mandátumok száma, ám szakértők szerint ez a lépés teljességgel megalapozatlan.
Az pedig, hogy nem kell borítékba tenni a szavazólapokat, ellenzéki vélemények alapján a választási titok felszámolása felé mutat. Félő, hogy a helyi választási bizottságok tagjai ily módon jobban ellenőrizni tudják, ki miként voksol, különösen a kisebb településeken.
Orbán 14 éve van hatalmon, helyenként autoriter eszközökkel kormányoz. Mind inkább korlátozza az igazságszolgáltatást, illetve ez vonatkozik más, demokratikus intézményekre is. Február óta azonban nyomás alá helyezte Magyar Péter, akinek pártja már jócskán vezet a Fidesz előtt a közvélemény kutatásokban.
Die Presse
Az Európai Számvevőszék arra jutott, hogy a Bizottság tart a tagállamoktól, ezért nem lép fel kellő határozottsággal, amikor valamelyik kormány megsérti a jogot. Szakértők azonban már évtizedek óta figyelmeztetnek erre. Daniel R. Kelemen és Tommaso Pavone a Georgetown, illetve a Torontói Egyetemről már két éve kimutatta, hogy 2004 óta jelentősen visszaesett a szerződésszegési eljárások száma.
Egy sor illetékessel folytatott háttérbeszélgetés alapján az okot abban találták meg, hogy Brüsszel nem szeretné kikezdeni a fennálló hatalom támogatását az országokban, ezért nem szerez keményen érvényt a közösségi jognak. Ily módon azonban a Bizottság feláldozta szerepkörét a szerződések védelmezőjeként, mert fontosabb volt számára, hogy az integráció motorja legyen.
A két politológus meg is nevezte a felelőst: Barroso, az akkori bizottsági elnök, illetve az ír főtitkár, Catherine Day személyében. A következtetés az, hogy a portugál politikus kihasználta a mélyülő válság érzetét és központosította a politikai ellenőrzést.
A Számvevőszék most igazolja Kelemen és Pavone megállapítását, amennyiben rögzíti, hogy túl sokáig tartanak a kötelezettségszegési eljárások. Ezen a Juncker-féle nagy reform sem segített. Tavaly az ilyen ügyek 72 %-a túllépte a megengedett egyéves határidőt. Azon kívül a tagok sokszor szívesebben fizetnek büntetést, semmint hogy helyreállítsák az eredeti jogállapotot.
Viszont Brüsszel újabban pénzeket fagyaszt be, amikor valamely ország módszeresen megszegi a jogállami normákat. Hétfőn közölte, hogy az Orbán-kormány nem tett semmit a szóban forgó kifogások ügyébn, így nem juthat hozzá a visszatartott alapokhoz.
Politico
Több közép-európai ország energiacégei, köztük az MVM és a MOL levélben kérték a Bizottság elnökétől, hogy lehetőleg hosszabbítsák meg az orosz-ukrán gázszállítási tranzitegyezményt. Az aláírók, Magyarországon kívül Szlovákiából, Ausztriából és Olaszországból azzal érvelnek, hogy megugranának az árak, ha az év végén Kijev szándékának megfelelően lezárják a vezetéket.
A magyar és a szlovák kormány – élén az oroszbarát Orbánnal és Ficóval, hónapok óta igyekszik jobb belátásra bírni az érdekelteket. Szerintük az ellátás biztonsága forog kockán, és pont a tél derekán nőnének meg az energiaárak.
Az állami kézben lévő szlovák SPP azt közölte, hogy több mint 220 millió euróba kerülne pótolni a kieső mennyiséget. Lantos Csaba két napja úgy nyilatkozott, hogy sokat segítene, ha Brüsszel támogatná ezeket az erőfeszítéseket. Csakhogy a Bizottság már többször úgy foglalt állást, hogy nem kíván közbelépni, mivel nem jár súlyos következményekkel, ha nem érkezik több földgáz a csőrendszeren át.
Szakértők szintén úgy vélik, hogy Budapest és Pozsony jócskán eltúlozza a kihatást. Makogon, az ukrán vezetéket működtető állami vállalat korábbi főnöke szerint a Fico-kabinet azért van annyira oda, mert elveszítheti évi 1,5 milliárd dolláros bevételét, amit idáig az orosz gáz újraeladása, illetve a tranzitdíj hozott neki. Azaz a szlovákok tisztán gazdasági megfontolásokból verik a tamtamot.
FT
A lap gazdasági fő elemzője azt tanácsolja az EU-nak, hogy az bármekkora feladatokkal is néz szembe, ne riadjon vissza, mert hasonló esetekben idáig mindig sikerrel járt. Sem a gazdasági integráció, sem az új tagok felzárkózása nem számított eleve elrendeltnek, mégis megcsinálták.
Martin Wolf emlékeztet arra, hogy a közép- és kelet-európai államok tagok a belépés óta jócskán behozták lemaradásukat. A lengyel GDP pl. a korábbi 40 % helyett már megközelíti a hat alapító ország bruttó nemzeti termékének 73 %-át. Ezzel szemben a hasonló nagyságú Ukrajna esetében 18 év alatt csupán 3 %-nyit emelkedett, de a háború miatt visszaesett az eredeti szintre.
Ám most még nagyobb nehézségekkel kerül szembe a szervezet. Többe fog kerülni az amerikai védőernyő, de lehet, hogy teljesen megszűnik. Oroszország, Kínával az oldalán, fenyegetést jelent. Ukrajnát az a veszély fenyegeti, hogy magára hagyják a szövetségesek. A korosodó európai társadalmak egyre többe pénzt emésztenek fel. Erősödik a bevándorlás elutasítása, habár a gazdaságok nem tudják nélkülözni az idegen munkaerőt. Ugyanakkor nagymértékben javítani kellene a termelékenységen.
Fontos volna továbbá, hogy az ellenszegülő államok lásd az orbáni Magyarországot, ne blokkolhassák a közös döntéseket. Sokan mondják, hogy ez lehetetlen, de hasznosítani lehetne, hogy immár nem kell küszködni a britek ellenállásával. Az európai közösség túlélése azon múlik, megvan-e a bátorság és a bölcsesség az Unióban, hogy megküzdjön a nehézségekkel.
Der Standard
Kenneth Rogoff arra figyelmeztet, hogy Európa csakis szerkezeti reformok segítségével tud kikeveredni a gazdasági válságból. A Harvardi professzor, a Valutaalap egykori fő közgazdásza szerint csupán a növekedés, vagy állami ösztönzés révén sem a németek, sem a franciák nem jutnak túl a bajokon. És mivel vámháború fenyeget az USA-val, ismét rugalmasságot, illetve lendületet kell felmutatniuk.
Németország tavaly után az idén is nulla növekedés felé tart, de várhatóan a francia ütem is 1 % alatt marad. Párizsban az agresszív konjunktúra-élénkítés már azt eredményezte, hogy az államháztartás hiánya 6 %-ra nőtt, a szuverén adósság pedig 9 év alatt 95-ről 112 %-ra emelkedett. A megoldást illetően azonban Macron megragadt a felszínnél.
Berlin mozgástere jóval nagyobb, mivel az állami tartozások mindössze a bruttó nemzeti termék 63 %-át teszik ki, azaz van miből javítani az infrastruktúrán, valamint a képzésen. Csakhogy koloncot jelent az „adósságfék”, meg kell kerülni valahogyan, mivel az a GDP 0,35 %-ában szabja meg az éves hiány felső határát.
Cseppet sem lesz egyszerű az országot megfelelő pályára állítani, mert a közvélemény nem támogatja a reformokat. Viszont enélkül nem lehet visszaszerezni az elengedhetetlen dinamikát. A helyzet cseppet sem lenne rózsás, ha nem özönlenének Európába főleg az amerikai turisták, a maguk erős dollárjával. A kilátások azonban így is nyomottak 2025-re.
FAZ
A kommentár kétli, hogy Oroszországot elriasztaná a tegnapi, moszkvai merénylet, miután a Kreml nyerésben van, mind katonailag, mind politikailag. A szerző, Nikolas Busse politikai szerkesztő felidézi, hogy az ukránok a háború kezdetén egy sok orosz tábornokot iktattak ki és ezt a Nyugat a támadók gyengeségének minősítette. Az oroszországi rajtaütéseket úgy tekintették a szövetségesek, hogy azok az orosz elit elbizonytalanítására szolgálnak, akár még úgy is, hogy Putyin ellen mozgósítsanak.
Ez azonban nem jött be, a megölt tiszteket pótolták, a Kreml minden ellenzéki megnyilvánulást elfojt. Így várhatóan a mostani akciónak sem lesz túl nagy hatása. Annál is kevésbé, mert a washingtoni hatalomváltás folytán van rá esély, hogy az ukránok a jövőben kevesebb fegyvert kapnak. Még az sem kizárt, hogy kénytelenek lesznek olyan békébe belemenni, amely a Kremlnek kedvez.
Independent
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy ugyan az ukránok mind kevésbé képesek kiszorítani a megszállókat, Zelenszkij azonban mégis rákényszerítheti Putyin a békére és ez szavatolhatja Európa biztonságát. Nem is oly rég az orosz elnök, aki szívesen tekintené magát Sztálin reinkarnációjának, még örülhetett, mert ugyan nem sikerült betagolnia Ukrajnát Oroszországba, ám a húsdaráló stratégiának köszönhetően elfoglalta a szomszéd állam területének kb. egyharmadát.
Viszont jelenleg egyáltalán nem látszik idillinek számára a helyzet. A nyugati rakéták véget vetettek az orosz légitámadásoknak, az ukránok épp most robbantották fel a vegyi hadviselésért felelős tábornokot. Asszad menekülni kényszerült, hanyatlik az orosz befolyás a Közel-Keleten, és azzal együtt Irán is.
De a legaggályosabb, hogy jön Trump, aki mostanában a korábbinál tárgyilagosabban áll hozzá a békemegállapodáshoz. Európa továbbra is határozottan támogatja Kijevet és újabb szankciók születtek. Azok pedig megviselik az agresszor gazdaságát. A Kreml nem várhat el vég és feltétel nélküli segítséget Kínától.
Az látszik, hogy ha nem is nyer Ukrajna, de nem is veszít és jobb helyzetben van, mint a nyáron volt. Közép és hosszú távon biztonságosabb jövő elé néz, de ehhez nyugati katonai biztosítékokat kell adni neki. A jelek azonban arra utalnak, hogy ezt a diplomácia küzdelmet eredményesen vívja meg az ukrán elnök.
Guardian
A végén Szíria és Asszad már Putyin számára is vállalhatatlan lett, ám ez nem azt jelenti, hogy véget ért Oroszország szerepe a Közel-Keleten – mutat rá Nyikolja Kozsanov, a Katari Egyetem tanára, a brit külpolitikai intézet, a Chatham House vendégkutatója. Sőt, hogy Moszkva kiállt a szír elnök mögül – írja – az inkább arra utal, hogy erősíteni igyekszik jelenlétét a térségben, csak éppen szabadulni kíván egy mérgező viszonytól.
Amikor lassan 10 éve megmentette a bukástól Asszadot, elérte, hogy a Nyugat kénytelen legyen ismét tárgyalni vele, miután egy évvel korábban, a Krím megszállása miatt bedugultak a kommunikációs csatornák. Viszont a múlt hónapban, amikor az ellenzék meglódult Aleppo ellen, nagyon is tudatos volt a döntés, hogy sorsára hagyja a diktátort. Szerepet játszott ebben az ukrajnai háború, ám az okok közt gyakran elsikkad: Szíria jelentősége visszaesett Moszkva számára, mivel az már több más úton-módon is bele tudott szólni, hogy mi történjen a Közel-Keleten.
Ráadásul a szír hadigazdaság még az orosz beruházók dolgát is megnehezítette. Arról nem beszélve, hogy a keményfejű elnök nem volt hajlandó semmiféle kompromisszumra és azért is nehéz partnernek bizonyult, mivel szüntelenül egyensúlyozott a Kreml és Teherán között.
A szír gazdaság hajtóereje nem kis részben az illegális kábítószer kereskedelem, valamint a korrupció volt, ám egy idő után érzékelni lehetett, hogy kezd összeomlani. A végén már nem volt jelentős belső támogatottság a hatalom mögött. Azaz az oroszok számára fel volt adva a lecke: akarnak-e maguknak egy újabb Afganisztánt, ám ők nemet mondtak rá. De megpróbálhatják, hogy megtartsák a két fontos támaszpontot. Ugyanakkor Szíria elvesztéséből semmiképpen sem következik, hogy jelenlétük gyengül a térségben.
Következő cikk: A nemzeti identitásról…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >